Az ingó dolgokon jelzálogjogot közjegyzői okiratba foglalt szerződéssel és a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzéssel lehet létrehozni. (Céghírnök 2001. évi 5. szám.) A Ptk. 262. §-ának (2) bekezdése azonban fenntartja a lehetőséget, hogy más jogszabály ettől eltérően rendelkezzék. Ez idő szerint két olyan jogszabály van hatályban, amely az ingó dolgok meghatározott csoportjáról külön rendelkezéseket ad.
1. Az egyik csoportot a légi járművek alkotják. Az ezekre vonatkozó szabályokat a légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (Lt.) tartalmazza. A légi jármű fogalmát az Lt. 1. §-ának (5) pontja határozza meg. Az Állami Légijármű-Lajstromba be kell jegyezni a merev és forgó szárnyú repülőgépet, a sárkányrepülőt, a személyzet által irányított szabadon repülő léggömböt és léghajót. Csupán nyilvántartásba kell venni a repülő modelleket (ha azokat külön jogszabály repülőeszköznek minősíti), a nem mentést szolgáló ejtőernyőket és a személyzet által vezetett egyéb repülőeszközöket (például a szabadon nem repülő léggömböt). A légi járművek lajstromozásának szabályait a 32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet tartalmazza.
2. A másik csoportot az úszó létesítmények alkotják. Az ezekre vonatkozó szabályok a vízi közlekedésről szóló 2001. évi XLII. törvényben (Vk.t.) találhatók.
Úszó létesítménynek minősül minden vízi közlekedésre és vízen való munkavégzésre alkalmas eszköz, úszóműnek pedig vízen egyéb célra használt eszköz. A főszabály szerint ezeket rendeltetésüknek megfelelő lajstromba kell bevezetni. A lajstromozási kötelezettség alól azonban fontos kivételek vannak. Nem kell lajstromba venni:
- A csónakokat. Ezek hossza legfeljebb 6,2 m lehet, és meghajtásuk kézi erővel, 10 m2 felületet meg nem haladó vitorlával vagy 4 kW teljesítményt el nem érő motorral történik. A révcsónakot minden esetben lajstromozni kell.
- A kishajókat. Ezek hossza legfeljebb 20 m lehet. Lajstromozás alá csak akkor nem esnek, ha gépi meghajtással nem rendelkeznek. (A gépi meghajtás nem csupán a motort jelenti, hanem a vitorlázatot is, hiszen a gép működtetésére szolgálhat a szél is. A munkavégzésre alkalmas úszó szerkezet pedig lehet, hogy a víz energiáját használja fel.)
- A nem gépi meghajtású vízi sporteszközöket.
- A lakótéri felépítmény nélküli 25 m2-nél kisebb fedélzeti felületű úszóműveket. (Azokat a parthoz erősített úszóműveket tehát, amelyek például közlekedés, vendéglátás, elszállásolás céljára szolgálnak, lajstromba kell venni.)
Az úszó létesítmények lajstromozásának szabályait a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet tartalmazza.
Mind a légi járművekre, mind az úszólétesítményekre egyaránt irányadó szabály, hogy rajtuk jelzálogjogot létesíteni csak a lajstromba való bejegyzéssel lehet. A lajstromozási kötelezettség alá nem tartozó eszközök elzálogosítása viszont az ingó dolgokat terhelő jelzálogjog általános szabályai [Ptk. 262. §-ának (2) bekezdése] szerint történhet. A lajstromozás szabályai azonban (indokolatlanul) több vonatkozásban is különböznek egymástól. A légijárművek lajstromába a 32/2001. (IX. 28.) KöViM rendelet 6. §-ának (2) és (3) bekezdése [a Ptké. 47. §-ának (5) bekezdésére is utalva] a jelzálogjog (és az annak megfelelő önálló zálogjog) bejegyzéséhez olyan okiratot kíván meg, amely tartalmazza
- a felek megjelölését (a jogi személy vagy egyéb szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, ennek hiányában adószámát; a természetes személy nevét, esetleges előző nevét, születési idejét és - hozzájárulásával - lakcímét),
- a zálogtárgy megjelölését (a lajstromjellel együtt),
- a biztosított követelés jogcímét, lejártát, pénznemét, összegét (jövőbeli követelés esetén a biztosítani kívánt legmagasabb összeget), valamint a jelzálogjogra kiterjedő járulékoknak és költségeknek keretét és mértékét. Ezeken az adatokon felül a lajstromba be kell vezetni a jelzálogszerződést magában foglaló okirat nevét, kiállítóját és keltét, valamint az olyan változásokat, mint a zálogjog módosulása, a jelzálogjog érvényesítése céljából megindított eljárás adatai (az eljáró hatóság, az eljárás kezdő időpontja és ügyszáma), továbbá lehetőség van a törölt jelzálogjog ranghelyének fenntartására is. A bejegyzés a KöViM rendelet 6. §-ának (5) bekezdése, illetve a 11/2001. (IX. 1.) IM. rendelet 1. §-ának (4) bekezdése értelmében közjegyzői okirat vagy közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott magánokirat alapján lehetséges. Ez áll mind magának a jelzálogjognak, mind a változásoknak a bejegyzésére.
Az úszó létesítmények lajstromába a 198/2000. (XI. 29.) Korm. rendelet 18. §-a, valamint 44. §-ának (1) bekezdése szerint a jelzálogjog (az ennek megfelelő önálló zálogjog) olyan okirat alapján jegyezhető be, amely tartalmazza
- a felek nevét és adatait (a természetes személy nevét, leánykori nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét és állampolgárságát; a jogi személy és egyéb szervezet nevét, székhelyét, törzsszámát, valamint cégbírósági vagy bírósági bejegyzésének számát);
- az úszó létesítmény pontos megjelölését (nevet, betű, illetve számjelet, a lajstromjelet);
- a bejegyezni kért jog (jelzálogjog, önálló zálogjog) megjelölését és jogcímét;
- a biztosított követelés összegét, pénznemét és az esetleg kikötött kamat mértékét, valamint a kielégítési jog megnyíltának feltételeit;
- végül az úszó létesítmény tulajdonosának hozzájárulását kell adnia ahhoz, hogy a jelzálogjogot a lajstromba bejegyezzék.
A kormányrendelet lehetőséget ad a jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítására (34. §), a törölt jelzálogjog ranghelyének fenntartására (33. §), valamint a jelzálogjog ranghelyével való rendelkezésre és a lemondásra is (35-37.). Át kell vezetni a lajstromon a jelzálogjogban bekövetkezett változásokat is. A jelzálogjog keletkeztetésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye, de hitelintézet javára létesített jelzálogjog esetén elegendő az általa cégszerűen aláírt magánokirat is [Korm. r. 44. § (3)-(5) bekezdés]. A szerződés tartalmára és alakjára vonatkozó követelmények megtartása fontos, mert a kormányrendelet 50. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad a kérelem hiánypótlás nélküli elutasítására.
Végül még két szempont: ezúttal is érvényesül az ingó dolgokra vonatkozó az a szabály, hogy zálogjoggal megterhelni a légi jármű, illetve az úszó létesítmény egészét, vagy a kötelezett tulajdonában lévő teljes illetőségét lehet. Abban az esetben pedig, ha a zálogjoggal megterhelt vagyonhoz légi jármű vagy úszó létesítmény is tartozik, ezek tekintetében a kielégítési elsőbbség nem a vagyont terhelő zálogjognak a közjegyzői nyilvántartásba való bejegyzéséhez, hanem a lajstromba való bejegyzéséhez igazodik [Ptk. 366. § (3) bekezdés b) pont]. ■
Visszaugrás
