Maga a szerző, Vetter Szilvia írja a könyv borítóján, hogy műve hiánypótló és úttörő jellegű. És valóban - az elmúlt időszakban megszülető mérföldkövek között - megjelenési sorrendben az előkelő harmadik helyezést érte el a minőségi szakirodalmak körében.
Az állatvédelmi rendszer hatósági vagy civil oldalán dolgozók és önkéntesen tevékenykedők sok-sok éven át nem tudtak mihez nyúlni, ha el akartak igazodni a rendszer jogi és tudományos útvesztőiben.
Az első mérföldkő két kutatójogász és egy állatvédő szervezet önkéntese tollából született meg a Ludovika Kiadó gondozásában 2021-ben Támpontok az állatkínzás nyomozásához címmel (Schreiter - Petrétei - Tilki), mely az első valódi, gyakorlati hasznú kiadvány volt az állatkínzások felderítésében konkrétan részt vevők és a téma iránt érdeklődők számára, melyről korábban írtam kritikai elemzést.[1]
A második mérföldkő Jámbor Adrienn nevéhez kötődik, aki PhD-dolgozatát átdolgozva és felfrissítve jelentette meg A kedvtelésből tartott állatok jogi védelme a közigazgatásban című könyvét (Bíbor Kiadó, Miskolc 2022.). A Phd-dolgozat akkor született, amikor az állatvédelem mint téma még nem volt ennyire felkapott és támogatott terület, mint manapság, a nyilvánosan hozzáférhető dolgozat kinyomtatva és bespirálozva számos állatvédelmi hatósági hatáskört ellátó személy (jegyzők, hatósági állatorvosok) polcán megtalálható volt, a sokat alkalmazott szabályok elemzésénél már automatikusan nyíltak a lapok. A dolgozat aktualizálásával megjelent könyv, illetve az ingyenesen hozzáférhetővé tett, letölthető és kinyomtatható változat[2] manapság is sok-sok állatvédelmi hatósági hatáskört ellátó személy számára nyújt segítséget.
Időrendi sorrendben a harmadik mérföldkő Vetter Szilvia: Állatvédelmi jog című monográfiája az L'Harmattan Kiadótól, melynek öndefiníciója szerinti célja (melyet a borítón olvashatunk) "elsősorban (hiánypótló, úttörő módon) az állatvédelem hatályos, jogágakon átívelő jogi környezetének mind széleskörűbb, integratív felvázolása, de küldetésének tekinti a terület sokszínűségének, szerteágazó összefüggésrendszerének, egyben szépségének bemutatását is".
A monográfia nagyobb részben elméleti áttekintést ad a tágan értelmezhető állatvédelemről, melybe beletartozik többek között az állategészségügy, az állatjólét, és az állatjóllét koronként eltérő értelmezése és történeti fejlődése, de foglalkozik többek között például az állatkínzás pszichológiai hátterével, az állatok világban betöltött szerepének és funkciójának vallási és filozófiai megközelítéseivel vagy a zoofília kérdéskörével is. Az elméleti rész impozáns áttekintést ad minden részterületről, melyet a szerző interdiszciplináris megközelítésével egybefonhatónak gondolt saját koncepciójában, illetve amelyekkel kapcsolatban az állatvédelem területét érintően olvasóként kérdéseink vagy kétségeink lehetnek, és ezeknek egy közös kiadványban szeretnénk utánakeresni. A bőséges forráslista áttekintése során látható, hogy a monográfia elolvasása után is van dolgunk, amennyiben egy-egy kiragadott és feldolgozott részlet bővebben érdekel minket, hiszen rengeteg további szakirodalmat szerezhetünk még be a lábjegyzetekben hivatkozottak alapján.
A gyakorlati résznél látszik, hogy mind a szerző, mind a lektor kiváló elméleti szakember, napi szintű jogalkalmazói gyakorlatuk azonban érthető módon nincs. Meglátásom szerint a hatósági eljárással foglalkozó részben több tárgyi tévedés van, amelyeket célszerű lesz a következő kiadásban javítani.
A szerző szerint az állatvédelmi hatósági eljárásban meghozott döntés ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz lehet fordulni, ez ma helyesen a Fővárosi Törvényszék - amennyiben az eljáró állatvédelmi hatóság természetesen fővárosi.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
