https://doi.org/10.59851/jk.79.07-08.2
Az abortusz témája, amely már egyébként is a fő kérdések egyike volt a 21. századi emberi jogi diskurzusban, az USA Legfelső Bíróságának 2022-es, a Dobbs v. Jackson ügyben hozott döntését követően még előrébb került a globális napirenden. Ez időszerűvé teszi annak a domináns nőjogi álláspontnak a vizsgálatát, mely szerint az abortusz mind szélesebb körű elérhetősége előmozdítja a nők helyzetét a társadalomban. Mennyire volt jelen ez az érv a vitákban korábban - akár az USA-ban, akár Magyarországon -, és nőjogi szempontból magától értetődő-e ez egyáltalán? Az utóbbi kérdésre a válasz nem, amint azt a tanulmányban felsorolt ellenérvek és aggályok mutatják. Az abortusz megítélésének problémája azonban szekuláris keretek között eldönthetetlennek tűnik, az emberi jogi megközelítést általában jellemző deficit, a szilárd morális megalapozottság hiánya folytán.
Tárgyszavak: terhességmegszakítás, nőmozgalmak, emberi jogok, Amerikai Egyesült Államok, Magyarország
Abortion, already a major issue in the human rights discourse of the 21st century, has risen even higher on the global agenda following the US Supreme Court's decision in Dobbs v. Jackson. It is therefore timely to examine the dominant women's rights position that the increasing availability of abortion enhances women's status in society. To what extent has this argument been present in past debates, whether in the United States or in Hungary, and is it even self-evident from a women's rights perspective? The answer to the latter question is no, as the counterarguments and concerns listed in the study show. However, the problem of how abortion is to be judged in a secular framework seems undecidable, due to the deficit that characterises the human rights approach in general, the lack of a solid moral foundation.
Keywords: abortion, women's movements, women's rights, human rights
- 335/336 -
Az USA Szövetségi Legfelső Bírósága 2022 júniusában a Dobbs v. Jackson ügyben hozott ítélettel[1] felülírta azt a közel ötven éve fennálló helyzetet, amelyet egy 1973-as legfelső bírósági döntés, a Roe v. Wade ügyben hozott ítélet[2] teremtett az abortusz amerikai egyesült államokbeli szabályozását illetően. Az erről szóló hír bejárta a világsajtót; sőt már hónapokkal korábban, amikor kiszivárgott, hogy milyen döntés várható a Dobbs v. Jackson ügyben, biztosra vehető volt, hogy a téma napirendre kerül majd világszerte. Mégoly távol is az USA-tól számíthattak rá a nyilvánosság előtt nőjogi kérdésekkel foglalkozó aktivisták, politikusok és kutatók, hogy reflektálniuk kell majd a fejleményekre. Erre utal egy brit publicista, Mary Harrington, aki 2023-ban kiadott, Feminism Against Progress című könyvében leszögezi, hogy "az amerikai kultúrharcok - amelyekben kiteljesül az amerikai stílusú polarizáció -, hajlamosak túlterjedni az Egyesült Államok határain. Ezzel [az abortusz amerikai szabályozásának fejleményeivel] kapcsolatban valószínűleg túlzott optimizmus lenne azt remélni, hogy ha csak csendben ülünk, az ügy odébb fog állni."[3]
Az amerikai fejleményekhez kapcsolódó első megkeresés hozzám néhány héttel a Dobbs v. Jackson döntést követően érkezett egy budapesti diákszervezettől. Arra kértek, hogy egy emberi jogi rendezvényen tartsak nyitóeladást angolul, és nemcsak a témára, de a címre is volt javaslatuk (ami egyúttal a megközelítést és a konklúziót is meghatározta): Reproductive Rights in Danger, vagyis "Reproduktív jogok veszélyben". A homályos megfogalmazás ellenére - eleve kérdéses a "reproduktív jogok" ernyőfogalom, tartalmát és stratégiai funkcióját illetően is[4] - érthető volt, hogy az abortusz kérdésköréről kellene beszélnem, méghozzá a sajátos amerikai társadalmi, politikai és jogi keretekre összpontosítva. A rendezvényre végül nem jutottam el, de a felkérés elgondolkodtatott: egyrészt, hogy milyen sok szempontból eltérő a kontextusa a kérdéskörnek Magyarországon az USA-hoz képest;[5] másrészt, hogy az abortusz kérdésköre sokkal összetettebb, mint amilyennek első látásra tűnhet, még akkor is, ha kifejezetten a nők jogainak érvényesülését vizsgálva nézzük.
Tanulmányom középpontjában az utóbbi feltételezés áll, mely szerint az abortuszhoz való széles körű, esetleg korlátlan hozzáférés megítélése nőjogi szempontból korántsem magától értetődő: nem véletlen, hogy a nőmozgalmak nem mindig és nem mindenhol tűzték-tűzik napirendre követelésként. Sőt kifejezetten nőjogi szempontú ellenérvek is megfogalmazhatók az abortusz széles körű, illetve "igény szerint" elérhetővé tételével szemben. Elöljáróban megjegyzem, hogy az abortusz kontextusában tartózkodom az angol nyelvű emberi jogi diskurzusban terjedő, ún. nemileg neutrális kifejezések használatától - mint például "várandós személy" (pregnant person) -, elsősorban konceptuális okból, azon túl, hogy osztom azt az álláspontot, mely szerint az ilyen kifejezések használata a terhességgel kapcsolatban az érthetőség rovására megy, dehumanizáló, továbbá láthatatlanná teszi a nőket.[6]
Munkadefinícióm szerint a nőjogi megközelítés képviselői - akik vagy feministaként határozzák meg magukat, vagy nem (ez történelmi kortól, országtól is függ) - a nőkre mint méltatlan alávetettségtől szenvedő társadalmi csoportra tekintenek, a jelenségek vizsgálatakor pedig a strukturális okokra és hatásokra összpontosítanak. Ilyen megfontolásból nem tekintem nőjogi szempontúnak az abortusszal szemben azokat az empirikus érveket, amelyek azon alapulnak, hogy a terhességmegszakításnak milyen káros következményei lehetnek a közvetlenül érintett nők számára egyéni szinten; például azt az érvet, mely szerint az abortusz azért kerülendő, mert súlyos és komplex pszichés problémát, illetve egészségkárosodást okozhat a nőknek. Természetesen nem állítom, hogy az empirikus érveknek nincs helye a társadalmi vitákban, de hangsúlyozom, hogy nem keverendők össze a normatív érvekkel. Meg kell jegyezni továbbá, hogy egy társadalmilag erősen polarizáló kérdés esetében az empirikus érvek a vita eldöntése helyett annak eszkalációjához vezethetnek - amint azt az abortusszal kapcsolatos amerikai egyesült államokbeli polémia példája mutatja. Amikor az egyik oldal azt állítja, hogy nincs egyetlen nő sem, aki számára az abortusz ne okozna pszichés szenvedést, a másik oldalról biztosan előlépnek olyan nők, akik arról
- 336/337 -
tesznek tanúságot, hogy számukra megkönnyebbülés volt az abortusz, és hosszabb idő elteltével sem tapasztaltak lelki megrendülést. Ha az egyik oldal kutatási eredményeket hoz fel arra vonatkozóan, hogy az abortusz mellrákhoz vezet, a másik oldal más kutatások eredményeire (illetve, az adatok más értelmezésére) hivatkozva cáfolja ezt. Sőt az (orvosilag szakszerűen végzett) abortusz egészséget veszélyeztető hatására vonatkozó bármilyen állítást azzal is lehet ellensúlyozni, hogy egy kihordott terhesség, illetve egy szülés nagyobb kockázattal jár az anya egészségére-életére nézve.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
