2010 májusa óta a permanens jogszabályváltozások éráját éljük. Korunk az állami túlszabályozás időszaka. Az EBESZ 2014-es Magyarországról készített jelentése szerint az elmúlt években több mint 800 törvényt fogadtak el. A jogrendszer ilyen mérvű átalakítása példa nélküli. Sem a bíróságok és ügyészek, sem az ügyvédek nem tudják konszolidált viszonyok között végezni a munkájukat. Ez a jelenség már-már kikezdi a jogállam alappillérét, a jogbiztonságot.
Sokszor idézem Mórus Tamás Utópiájában papírra vetett gondolatokat. A megálmodott ideális állam - Sehol szigete - polgárai "szerfölött méltánytalannak tartják, hogy az embereket több törvénnyel szabályozzák, mint amennyit el lehet olvasni, vagy zavarosabbal, hogysem valaki is meg tudná érteni".[2]
A felvetések példátlan aktualitással bírnak. Nem véletlen, hogy Varga Zs. András alkotmánybíró az "Eszményből bálvány? - A joguralom dogmatikája" című új kötetében már totális joguralomról beszél.[3] A jogállamiság olyan felfogásáról, melyben "A jogalanyok egyre kevesebb szabadsággal rendelkeznek, és az elvileg a jogaikat, szabadságukat védeni hivatott jog végső soron teljes kiszolgáltatottságukat okozza" (11. o.). A joguralom bálvánnyá emelkedésének okát többek között az állami túlszabályozásban látja. A rendszer "nem is képes tudomást venni az emberi esendőségről" (195. o.) és alaptalanul feltételezi, hogy a rengeteg jogi előírás egyidőben is betartható. További okként utal a szabad jogalakításba átcsapó "bírói jogértelmezés korlátlan szabadságára" (18. o.), valamint a szabályozórendszerben megnyilvánuló globalizációra is.
Ilyen felvezetés talán nem okozok csalódást azzal, hogy a magam részéről Montesquieu-vel értek egyet: "Ha nem feltétlenül szükséges egy törvényt megalkotnunk, akkor feltétlenül szükséges, hogy ne alkossuk meg". Érdekesség, hogy Miskolczi Barna miniszteri biztos még az új Btk.-val kapcsolatban a francia felvilágosodás másik nagy alakját, Voltaire-t idézte: "Ha jó törvényt akarsz, vesd tűzre a régit, és alkoss újat".[4]
A két idézet jól tükrözi a törvény-előkészítésben is megmutatkozó eltérő szemléletmódot és jogfilozófiai megközelítést. Már most le kívánom szögezni, hogy bár az állami túlszabályozást káros jelenségnek tartom, azzal egyetértek, hogy szükség van egy új, a büntetőeljárást szabályozó törvényre. Annak megalkotása a változó társadalmi viszonyok mellett elkerülhetetlen. Respektálható az az igény is, hogy az új anyagi jogszabályhoz új eljárási törvény társuljon. Így valósulhat meg a tartalom és a forma szinkronja is. Gyakorló jogászként naponta szembesülünk azzal a ténnyel, hogy az eljárási törvény belső koherenciája megbomlott. Sőt, az 1998. évi XIX. törvény fogantatásának, majd világra jöttének körülményeiből prognosztizálhatóak voltak a későbbi hiányosságok. A "születési rendellenességeket" tovább tetézték a sorozatos, gyakran aktuálpolitikai megfontoláson alapuló módosítások is.
Ezek a veszélyek azok, amelyeknek elejét kell venni. Időtállóságra kell törekedni.
Az előkészítő munkálatok 2013 első felében indultak. Ekkor került felállításra egy kisebb létszámú Kodifikációs Bizottság dr. Erdei Árpád professzor vezetésével. Ez a testület vázolta fel az új koncepció alapjait. A munka 2014 elejétől 11 fősre kibővített grémiumban folyt tovább. A bizottságban a jogterülettel érintett valamennyi jogászi szakma arányosan volt reprezentálva. Az összetételben is testet öltött a megszüntetve-megőrzés gondolata, vagyis az, hogy a szabályozandó területen nincs forradalmi változásokra szükség. Ergo, nem kell a régi törvényt tűzre vetni.
Jellemző adalék, hogy a hatályos Be. előkészítésében is aktív szerepet játszott dr. Bárd Károly és dr. Farkas Ákos professzorok mellett dr. Láng László és dr. Bánáti János. Ők komoly tapasztalatokkal rendelkeztek. Adva volt a lehetőség, hogy elejét vegyük azoknak a hibáknak, amelyek a korábbi jogalkotásban tetten érhetők voltak.
A kibővített bizottság dolgozta ki az új koncepció elvi alapjait. Rendkívül aprólékosan foglalkozott az új törvény alapelveivel és alapvető rendelkezéseivel, majd megkezdte az egyes eljárási szereplőkre vonatkozó rész - az úgynevezett statikus rész - szabályrendszerének kidolgozását.
A 2014-es országgyűlési választások hozadéka volt, hogy KIM-et az IM váltotta fel. A tárca működésében előtérbe került a szakminisztériumi jelleg, és ez a Be. előkészítésében is szervezeti változásokat indukált. Az új organizáció indokoltságát nehéz lenne vitatni. Az operativitás célját szolgálta, hogy az irányítást és szervezést a Büntetőjogi Jogalkotásért Felelős Helyettes Államtitkárság vette át. Az előkészítést a szakapparátus mellett egy heti rendszerességgel ülésező Szakértői Testület végzi, melynek személyi összetétele garanciát jelent az eredményességre. A törvényalkotásban ennek a testületnek van kulcsszerepe. A tagjai lesznek azok, akiket néhány év múlva dicsérhetünk, vagy akiken az új megoldások hiányosságait számon kérhetjük.
A korábbi bizottság Kodifikációs Tanácsadó Testületté alakult át. Feladata: az államtitkárság és a szakértői testület által elkészített munkaanyagok és tervezetek szak-
- 94/95 -
mai jellegű véleményezése. Mint tag halkan és kritikusan jegyzem meg, hogy az új struktúrában a grémium nem tudja betölteni a szerepét. 2014-15 ősze között mindössze két alkalommal került összehívásra.
Ez tehát a minisztérium által felállított szervezeti struktúra. A szakmai munka azonban sokkal szélesebb keretek között zajlik. Valamennyi hivatásrendnél kialakult egyfajta belső munkacsoport. Különösen magas színvonalú előkészítő munka folyik a dr. Frech Ágnes által irányított és az OBH által szervezett munkacsoportban.
Egyetértek dr. Miskolczi Barnával, aki szerint valamennyi jogterület szabályozása szükségszerűen kompromisszumokat feltételez, mégis az eljárásjog specialitása, hogy ezt a konszenzust más síkon kell megteremteni. Nem elsősorban a jogalkotóra nehezedő társadalmi igények és a jogpolitika, hanem "az eljárásban részt vevő hatóságok és személyek érdekei, elképzelései között".[5] Mindez abból adódik, hogy ennek a szabályozási tárgynak tipikusan a szakmai érzékenysége a nagyobb.
2015. május 15-én a Harminchatodik Jogász Vándorgyűlésen volt alkalmam előadást tartani "La Grande Illusion" - Filmkockák a kodifikáció kétéves történetéből címmel.[6] Részletesen elemeztem, hogy az új törvény koncepcionális elvei milyen jelentős metamorfózison mentek keresztül. Tény, hogy a 2015. február 11-én elfogadott szabályozási elvek a kodifikációs bizottság által kidolgozott koncepcióhoz képest jelentős súlyponti eltolódásokat mutatnak. Ez azonban már egy lezárt fejezet. Így a kormány honlapján is utolérhető szabályozási elvekből kell kiindulni.[7]
Az elfogadott előterjesztés második katalógusa a szabályozási elveket 14 pontban foglalta össze, kiindulópontként leszögezve, hogy "az új büntetőeljárási kódex kodifikációjának irányelvei a következők: hatékonyság, gyorsaság, egyszerűség, korszerűség, koherencia és célszerűség".
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
