Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Gál Judit: Kényszertörlés vagy felszámolás alatt álló cég feletti törvényességi felügyelet tilalma (GJ, 2023/3-4., 57-58. o.)

Absztrakt - Kényszertörlés vagy felszámolás alatt álló cég feletti törvényességi felügyelet tilalma

A cégeljárásra vonatkozó hatályos törvényi rendelkezések szerint a törvényességi felügyeleti eljárás célja a cégbíróság intézkedései révén a cégek törvényes működésének biztosítása. Sajátos helyzetet teremt, ha a céggel szemben felszámolási vagy kényszertörlési eljárás indul. A 2018. június 1-től hatályos rendelkezések szerint nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, vagy a folyamatban lévő eljárást meg kell szüntetni, ha felszámolási vagy kényszertörlési eljárás van folyamatban a cég ellen, vagy ha ezek valamelyikének megindítását jogerősen elrendeli a bíróság. Adódhatnak azonban olyan esetek, amelyek vonatkozásában szükség lenne a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogának gyakorlására, azonban a törvényi tilalom miatt olykor "patthelyzet" alakul ki az ügyben érintettek között. A szerző írásában - konkrét esettel illusztrálva - kívánja felhívni a figyelmet a szabályozás hiányosságára és egyben javaslatot is tesz a megoldásra.

Abstract - The prohibition of legal supervision of a company in compulsory winding-up or liquidation

According to the current legal provisions on company proceedings, the purpose of the supervision procedure is to ensure the lawful operation of companies by means of measures taken by the commercial court. A particular situation arises when a company is subject to winding-up or compulsory liquidation proceedings. According to the provisions in force as of 1 June 2018, there is no need to initiate or terminate a judicial review procedure if the company is in liquidation or compulsory winding-up proceedings or if a court has issued a final order to initiate one of these proceedings. There may, however, be cases where it would be necessary for the company court to exercise its jurisdiction, but the legal prohibition sometimes leads to a "deadlock" between the parties involved. In his article, the author draws attention to the shortcomings of the legislation and suggests a solution, illustrated by a specific case.

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban: Ctv.) 77. § (3a) bekezdése értelmében nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a cég felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll; ezekben az esetekben a cégbíróság a kérelmet elutasítja. Ha a törvényességi felügyeleti eljárás alatt a cég felszámolás alá kerül, vagy más törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróság vele szemben kényszertörlési eljárás megindítását jogerősen elrendelte, a törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás megszüntetésével egyidejűleg a 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti intézkedés alkalmazására még sor kerülhet.

Ezt a szabályt a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXXVI. törvény 37. § (3) bekezdése 2018. július 1-től kezdődő hatállyal iktatta be a Ctv.-be.

E szabályozás előzménye az volt, hogy a felszámolási és a cégügyekkel foglalkozó bírák és más jogalkalmazók között állandó vita tárgya volt, hogy a felszámolás alá került cégekkel szemben ugyanolyan törvényességi felügyeleti követelmények támaszthatóak-e, mint a "rendes" körülmények között működő cégekkel szemben?

A felszámolás alá került cégek esetében ugyanis sok esetben a szinte legkönnyebben értékesíthető vagyontárgyak közé tartozott a székhelyként használt ingatlan - ha az a felszámolás alatti cég tulajdonában állt -, értelemszerűen tehát arra már a felszámolás folyamán, annak befejezése előtt sor került. Ez azonban egyúttal azt is jelentette, hogy a felszámolás alatti cégnek többé nem volt székhelye, ami - miután annak pénzügyeiben egyedül rendelkezési joggal bíró személy, a felszámoló elérhető volt az érintettek számára - ritkán okozott problémát, azonban olykor előfordult, hogy a székhely hiánya miatt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a cégbíróság előtt.

Ilyen esetben a cégbíróság nem tehetett mást, mint alkalmazta a minden cégnek minősülő jogi személyre érvényesülő Ctv. 7. § szabályát, amely szerint minden cégnek kell legyen székhelye, mindaddig, amíg a cégjegyzékben létező cégként szerepel. Ezért, ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a felszámoló által képviselt cég a cégbírósági felhívásnak nem tett eleget, és valamilyen technikával nem biztosított a cég számára

- 57/58 -

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére