A tanulmány Dánia és Grönland büntetés-végrehajtásának jellegzetes vonásait ismerteti. Először a Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálat bemutatására kerül sor, amely intézmény fontos szerepkört tölt be az igazságszolgáltatás rendszerében. Nagy jelentőséggel bír a próbára bocsátás végrehajtásában.
Ezt követően tárgyalásra kerül az elítéltek szociális helyzete, munkavégzési lehetőségei, egészségügyi ellátása, oktatási és képzési körülményei, élelmezése, vallásgyakorlása, szabadidős tevékenysége. A gazdasági kérdések és eredmények áttekintését követően, a speciális földrajzi és éghajlati viszonyokkal bíró Grönland büntetés-végrehajtásának leírása zárja a tanulmányt.
A dán Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálat 4100 főt számlál, akiknek a legnagyobb része adminisztratív és pártfogó felügyelő funkciót tölt be. A kisebbik részhez az igazgatóság tagjai, az oktatást végzők, az egészségügyi állapotért és munkavállalásért felelős személyek tartoznak. Viszonylag kevesen mondhatják el magukról, hogy magas fokú elméleti képzésben részesültek volna. Jelenleg a statisztikai adatok 136 főállású munkavállalót jeleznek.
A dán Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálat rugalmas munkavégzési lehetőséget biztosít azok számára, akik még korábban nem dolgoztak náluk vagy átmenetileg problémát jelent számukra a fix munkaidő. A statisztikák szerint 2000 augusztusában 40 fő látta el a feladatát kötetlen munkaidő keretében. Az előnyugdíjba kerülők számára is tudnak munkát biztosítani.
A nők az alkalmazotti összlétszám 40%-át teszik ki. A diszkrimináció tilalmáról szóló törvény révén a férfi és női munkavállalók azonos jövedelemmel rendelkeznek. 2000-ben a büntetés-végrehajtásért felelős minisztérium 4 évre szóló akcióprogramot fogalmazott meg, azzal a céllal, hogy a férfi és női alkalmazottak közötti egyenlőség a gyakorlatban is teljes mértékben megvalósuljon. A terv legfontosabb részeként a nők létszámát megnövelték azokon a helyeken, ahol százalékos arányban kevesebben dolgoztak.
Így a helyi és a nyitott büntetés-végrehajtási intézetekben a betöltetlen pozíciókra csak női jelöltekkel kötöttek munkaszerződést. E börtönökben ugyanis a munkavállalói létszámon belül a nők átlagosan csak 30%-ot tettek ki. Természetesen a jelentkezők tudása maradéktalanul megfelelt az elvárásoknak. 2000 óta a nők helyzetét évente megvizsgálják, és kiértékelik.
A dán Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálatnak nehézségei adódnak az idősebb korosztály foglalkoztatásával kapcsolatban. 1999-ben az alkalmazottak 55,5%-a 60 év feletti volt. A büntetés-végrehajtásért felelős minisztérium arra törekszik, hogy emelkedjen azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik elérik a nyugdíjkorhatárt. A Szolgálat minden idősebb munkavállalóval interjút készít az öregkori karrier lehetőségekről és megvizsgálja, hogy mely területeken kaphat helyet az 55-60 év feletti korosztály.
Az alkohol problémákkal küszködő munkavállalók számára bizonyos esetekben sor kerülhet segítségnyújtásra. A Szolgálat az egyéb személyes, akár magánéleti, akár munkahelyi problémák megbeszélésének is helyet ad. 1999-ben 302 alkalmazott vette igénybe a Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálat kríziskezelő segítségét.
A Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálat alkalmazásában álló személyek képzéséről külön központ gondoskodik. Birkerodban kb. 140 résztvevő számára van lehetőség a képzésre, 50 fő részére tudnak szállást biztosítani. Lundeban 42 fő vehet részt a tanfolyamokon és kaphat szállást a központ épületében. Oktatási testület határozza meg a tematikát és a konferenciák témáját. A testületben a börtönszemélyzet és a Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálat képviselői vannak jelen.
A Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálatba 21-35 év közötti, dán állampolgárok nyerhetnek felvételt, akik legalább középiskolai végzettséggel rendelkeznek, dánul és angolul beszélnek. Kommunikatív, kiegyensúlyozott, kreatív személyek alkalmazására kerül sor, akik könnyen teremtenek kapcsolatot a fogvatartottakkal és jó problémamegoldó képességet birtokolnak.
Az új munkavállalók 14 napos elméleti és gyakorlati tréningen vesznek részt, amelynek során megismerik a célkitűzéseket és stratégiákat.
Az alapképzés egyébként 3 évig tart, 8 hónapos elméleti és további gyakorlati részekből tevődik össze. Rendszeresen tartanak továbbképzéseket is, amelyek konfliktus és válsághelyzetek megoldására, szenvedélybetegekkel való kapcsolattartásra készítik fel az alkalmazottakat.
1999-ben a Dán Börtön Szolgálat megvizsgálta a fogvatartottak elítélés előtti életkörülményeit. Ekkor az elítélt és intézetbe zárt elkövetők 1/3-a 15-24 év közötti korosztályba tartozott, 10 főből 9 férfi volt. A 2006 februárban végzett újabb felmérés árnyaltabban vette szemügyre a fogvatartottak helyzetét. A statisztikai adatok nemre, életkorra és szociális háttérre vonatkoztak. Szociális szervek kérésére, az elítéltek 30%-át, az otthonuktól távol helyezték el, még 18 éves koruk betöltése előtt. A fogvatartottak 12%-a a bűncselekmény elkövetésekor hajléktalan státuszban élt. A felmérés készítésekor a börtönpopuláció 68%-a egyedülálló vagy elvált volt. Az iskolai végzettségük is lehangoló képet mutat, mivel 35% nem fejezte be a kilencedik osztályt, ami még a dán középiskola alsó tagozatához tartozik. Mindössze 27% tudta igazolni, hogy valamilyen szakmunkásképző iskolát eredményesen befejezett. A letartóztatást megelőző időszakban a fogvatartottak 34%-a rendelkezett munkahellyel.
Ezek az adatok jelzik, hogy a dán elítéltek nagyobb hányadának sem a szociális biztonsága, sem pedig rendszeres havi jövedelme nem volt biztosított. A fogvatartottak fele használt kannabiszt, kemény drogokat vagy doppingszereket vagy orvosi recept nélkül kapható gyógyszereket. Ehhez az 50%-hoz tartoztak azok is, akik közvetlenül a letartóztatás előtt alkoholisták voltak. A börtönpopuláció 4200 főből állt, kiemelést érdemel, hogy ez szám az utóbbi 25 évben megközelítőleg konstans értéket mutatott.
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elítéltek 42%-a követ el újabb bűncselekményt a szabadságvesztés büntetés kitöltését, ill. a büntetés végrehajthatóságának megszűnését követő két éven belül.
Dániában a börtönnépesség a többi európai országgal összehasonlítva relatíve alacsony, mivel 77 elítélt jut 100 ezer főre, 2005-ben 5,42 millió főből állt a lakosság. A Börtön és Pártfogó Felügyelő Szolgálat 16 állami intézetet tart ellenőrzése alatt, amelyek között megtaláljuk az elítéltek pszichiátriai kezelésével foglalkozó Herstedvestert is. Ezek köréhez csatlakoznak a koppenhágai és számos helyi intézet is. A statisztikák szezonálisan mutatnak fogvatartotti létszámnövekedést. Tavasszal és ősszel emelkedik az előzetes letartóztatásba helyezettek száma, ekkor nagyobb az intézetek terheltsége.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
