Az Internet-használat a kilencvenes évek derekától kezdődő magyarországi elterjedésének első szakaszában az új média jogi megítélését, helyzetét a jogbizonytalanság jellemezte. A hagyományos életviszonyokra kialakított szabályozási környezet legtöbbször alkalmazhatatlannak bizonyult. Hiányoztak az elektronikus dokumentumok, okiratok hitelességét és elismerését biztosító keretek, kialakulatlan volt az elektronikus kereskedelem jogszabályi környezete, az egyént egyébként megillető jogok érvényesítésének lehetősége. Jogfejlődésünk 2001-el kezdődött, megelőző szakaszában sorra jelentek meg, vagy már álltak előkészítés alatt azok a jogszabályok, melyek célja az információs társadalom kihívásaira választ adó, különleges szabályozási környezet megteremtése volt.
Ez - az Európai Unió joganyagának fokozatos átvételé -vel - olyan, az elektronikus kapcsolattartás szempontjából alapvetőnek minősülő speciális joganyag (elektronikus aláírás, hírközlés, elektronikus kereskedelem és információs társadalmi szolgáltatások, elektronikus fizetési eszközök, elektronikusan teljesíthető eljárási cselekmények, szerzői jogi, fogyasztóvédelmi, reklámjogi előírások stb.) kialakulását eredményezte, mely ma már szilárdnak mondható alapokat biztosít az elektronikus üzleti forgalom és az elektronikus kapcsolattartás egyéb lehetőségei vonatkozásában. Kialakultak az ipari önszabályozás (domain nevek regisztrációja, reklám, tartalomszolgáltatók) sajátos szabályozórendszerei, létrejöttek a jogviták alternatív (nem bíróságok előtt zajló) eldöntésének módozatai.
2003-ban az információs társadalommal összefüggő jogi szabályozásban új szakasz kezdődött: ezt már az Internet segítségével igénybe vehető elektronikus kapcsolattartási, tájékoztatási lehetőségek a joganyagba való következetes beépítésének törekvése jellemezte. A Magyar Információs Társadalom Stratégia, illetőleg az eKormányzat 2005. stratégia és programterv - a hazánk közeli Európai Uniós tagságából adódóan vállalt kötelezettségek szellemében -az információs társadalom jogát a közösségi joganyag és a nemzetközi egyezmények révén formálódó egységjogi megoldások átvételével kívánja kialakítani: a születő félben lévő magyar "információs társadalmi jog" így azonos, vagy nagyon hasonló megoldások bevezetését jelenti, mint amelyek az EU tagállamaiban is alkalmazásra kerülnek.
1. Az információs társadalomra vonatkozó hatályos magyar joganyag kialakulása alapvetően három fő lépcsőben ment végbe. Az EU-jogharmonizációs program keretei között lényegében 1999-től kezdődött az információs társadalom sajátos kihívásaira választ adó, alapvető jogszabályi környezet kialakítása: az adatvédelem, az elektronikus fizetések, a fogyasztóvédelem és a szerzői jog körében ekkor jelentek meg jogunkban az első, az Internetre már speciálisan alkalmazható jogszabályi megoldások magyar jogközelítési folyamat alapvető kereteit a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás jelölte ki. Az európai integrációval összefüggő feladatokat tárcaközi bizottság koordinálta, a jogharmonizációs, feladatokról és ütemtervről kormányhatározatok rendelkeztek. A magyar jogharmonizációs folyamat kezdetben a Fehér Könyv fejezetbeosztását követte, 1998-tól azonban a jogharmonizációs feladatok az Európai Unió és Magyarország közötti csatlakozási tárgyalások első szakaszában kialakított fejezetek szerint, s azokon belül éves bontásban kerültek meghatározásra. Ezen túlmenően a magyar információs társadalmi jogalkotás tekintettel volt a nemzetközi szervezetek keretei között zajló jogalkotási folyamatokra is: hazánk számos olyan, jelentős egyezményhez csatlakozott, amelyek - a közösségi jogi szabályozással összeegyeztethető módon - az információs társadalom sajátos problémáira nemzetközi egységjogi megoldást kívántak nyújtani. E folyamatok a 2002-ben hivatalba lépett új kormány intézkedéseinek köszönhetően felgyorsultak, kiteljesedtek. Az informatikai és hírközlési tárgyú jogszabályok előkészítésében, koordinációjában és megalkotásában jelentős szerepet kapott a 2002 májusában az ágazati feladatok ellátására létre hozott Informatikai és Hírközlési Minisztérium, a kormányzati informatika összefüggésében pedig a MeH Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatala.
2. Jogfejlődésünkben kiemelkedő jelentőséggel bírt a 2001-es esztendő: a közösségi joggal való harmonizációs folyamat fontos állomásaiként ekkor született meg a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény, az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény, és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény. 2000-200l-ben kormányhatározatok [pl. A közigazgatási adatvagyon-nyil-vántartásról szóló 1113/2000. (XII. 27.) Korm. határozat, A hírközlési törvényjavaslattal összefüggő intézkedésekről szóló 2050/2001. (III. 14.) Korm. határozat, Az elektronikus aláírásról szóló törvény szabályozási alapelveiről és az ezzel kapcsolatban szükséges intézkedésekről szóló 1075/ 2000. (IX. 13.) Korm. határozat módosításáról rendelkező 1014/2001. (III. 5.) Korm. határozat, Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2271/2001. (IX. 26.) Korm. határozat] születtek az elektronikus kormányzat feltételrendszerének kialakításáról, a jogalkotási munka folytatásáról. Maga a jogalkotás azonban - egyes részterületekről eltekintve, ahol komoly előrelépések történtek - lelassult, s a törvényi szabályozást nem, vagy csak megkésve követte a rendeleti szintű szabályozási rendszer nélkülözhetetlen átalakítása. Bizonyos, a jövendőbeli jogalkotás szempontjából meghatározó fontosságú feladatszabások sem teljesültek: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint egyéb információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény végrehajtása érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2271/2001. (IX. 26.) Korm. határozat 1. pontja - feladat felelősévé a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, az informatikai kormánybiztost és az érintett minisztereket téve - pl. elrendelte, hogy az elektronikus kereskedelemre vonatkozó törvényjavaslat összefüggésében az elektronikus kereskedelemmel összefüggő hatályos jogszabályok felülvizsgálatát a törvényjavaslattal való összhang biztosítása érdekében meg kell kezdeni, a szükséges módosításokat, illetve javaslatokat meg kell tenni. A végrehajtást "a törvényjavaslat elfogadását követően azonnal" meg kellett volna kezdeni - erre azonban ténylegesen nem került sor.
3. A legújabb, 2003-ban kezdődött szakaszt a közeli EU7 csatlakozás követelményrendszerének való mielőbbi megfelelés igénye határozta meg. A- távközlést és postajogot egyaránt magában foglaló - egységes hírközlési törvényt - a 2004. január 1-jétől hatályba lépett - Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény váltotta fel, a szellemi alkotások jogában jelentős változásokat hozott Az egyes iparjogvédelmi és szerzői jogi törvények módosításáról szóló 2003. évi CII. törvény, Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló 2003. évi XCV1I. törvény pedig biztosította vonatkozó jogintézményi rendszerünk a 2000/3 l/EK irányelvvel való teljes összhangba hozását. Az elektronikus cégeljárásról és a cégiratok elektronikus úton történő megismeréséről szóló 2003. évi LXXXI. törvénynyel megjelent az első, az elektronikus eljárási lehetőséget teljes körűen biztosítani tudó törvényi konstrukció is. Legalább ilyen fontos, hogy a kormány részéről elfogadásra került a Magyar Információs Társadalom Stratégia és ez eKormányzat 2005. stratégia és programterv, mely - az újabb kormányhatározatokkal - a következő esztendőkre a munka folytatásának konkrét kereteket szabott.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
