1. A 93/13 irányelv nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy melyik bíróság rendelkezik hatáskörrel az eladók vagy szolgáltatók fogyasztókkal kötött szerződéseiben a tisztességtelen feltételek érvénytelenségének megállapítására. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az ilyen tárgyú uniós jogszabályok hiányában a tagállamok eljárási autonómiája elvének értelmében a tagállam jogrendjének feladata kijelölni a hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bíróságot, és meghatározni a keresetindítás azon eljárási szabályait, amelyek a jogalanyok uniós jogból származó jogainak védelmét biztosítják. Ezért nem ellentétes az uniós joggal az a magyar szabályozás, amely alapján a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránt indított pereket át kell tenni a magyar törvényszékekhez [a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 7. cikke (1) bekezdésének értelmezése, a C-567/13. sz. ügyben hozott ítélet, Magyarország] .
2. A Bíróság megállapítja a kiküldött munkavállaló minimális bérszintjének a fogalmát, részletezi a minimálbérének az alkotóelemeit, részeit [a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének (1) és (7) bekezdésének értelmezése az EUMSZ 56. cikkére és az EUMSZ 57. cikkére tekintettel, a C-396/13. sz. ügyben hozott ítélet, Finnország] .
3. Amennyiben az időszakosan foglalkoztatott előadóművészekkel kötött, egymást követő, határozott időre szóló szerződések meghosszabbítására a nemzeti jog nem ír elő olyan intézkedést, amely megakadályozná az ilyen munkaszerződések alkalmazásából származó visszaélést (pl. így a munkáltatók ilyen munkaszerződéseket köthetnek nem csupán átmeneti, hanem állandó és tartós munkaerő-igényük kielégítésére is), ez sérti az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött keretmegállapodásról szóló, 1999. június 28-i 1999/70/EK tanácsi irányelv mellékletét képező, 1999. március 18-án megkötött, a határozott ideig tartó munkaviszonyról szóló keretmegállapodás 5. szakaszából eredő kötelezettséget (a C-238/14. sz. ügyben hozott ítélet, Bizottság kontra Luxemburg).
4. Két korábbi ítéletében (C-34/98. és C-169/98.) a Bíróság megállapította, hogy az egyik tagállamban lakóhellyel rendelkező és más tagállamban dolgozó személy munkajövedelmeire és keresetpótló jövedelmeire (a munkabér, a nyugdíj és a munkanélküli-ellátás) a lakóhely szerinti tagállam nem állapíthat meg szociális hozzájárulást, mert ez sérti a szociális biztonsági területen alkalmazandó jogszabályok halmozódásának tilalmát. A legújabb ítéletében a Bíróság kimondta, hogy ez a tilalom a tőkejövedelmekre is vonatkozik (az 1998. június 4-i 1223/98/EK tanácsi rendelettel, és az 1996. december 2-i 118/97/EK tanácsi rendelettel módosított, a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet értelmezése, a C-623/13. sz. ügyben hozott ítélet, Franciaország).
5. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei visszterhes kiosztásának 10%-os felső határát meghaladóan nemcsak a kibocsátási egységek kiosztását kísérő közvetlen ármeghatározás ellentétes a vonatkozó irányelvvel, hanem az ilyen kiosztás címén az utólagos teherlevonás is. A visszterhesen kiosztható egységek számának 10%-ra korlátozását az egyes érintett ágazatok gazdasági szereplőinek szempontjából, és nem a tagállam által kiadott összes kibocsátási egységhez képest kell értékelni (az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének értelmezése, a C-43/14. sz. ügyben hozott ítélet, Csehország).
6. Az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogi díj fizetése alapvetően az eladót terheli. Ezen elv alól a tagállam eltéréseket is megállapíthat, ebben az esetben viszont az eladótól különböző személyt a művészeti piac képviselői közül kell kiválasztania, akik
- 30/31 -
a 2001/84 irányelv hatálya alá tartozó újraeladásokban eladóként, vevőként vagy közvetítőként közreműködnek [az eredeti műalkotás szerzőjét megillető követő jogról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke (4) bekezdésének értelmezése a C-41/14. sz. ügyben hozott ítélet, Christie's France SNC v Syndicat national des antiquaires] .
7. A Bíróság pontosítja azokat a feltételeket, amelyek mellett a harmadik országból származó, katonai szolgálatot megtagadó, és emiatt hazájában büntetőeljárás formáját öltő üldözéstől tartó személy az Európai Unióban menedékjogban részesülhet. (Amerikai katona menedékjogot kérelmezett az állomása helyén, Németországban, mert lelkiismereti okokból megtagadta az Irakba szóló bevetési parancs végrehajtását) [a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeire és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv 9. cikke (2) bekezdése e) pontja rendelkezéseinek értelmezése, a C-472/13. sz. ügyben hozott ítélet, Németország] .
8. Az uniós bíróságokhoz valamely intézmény vagy tagállam által benyújtott beadványok nincsenek kizárva a dokumentumokhoz való hozzáférés joga alól, annak ellenére, hogy azok e bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységének körébe tartozhatnak. A Törvényszék részletesen elemzi az EUMSZ 15. cikk (3) bekezdésének negyedik albekezdése által az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazására gyakorolt hatást, az EUMSZ 15. cikkében előírt dokumentumokhoz való hozzáférési jog elveit, feltételeit és korlátait (T-188/12. sz. ügyben hozott ítélet, Patrick Breyer v Commission).
9. A Törvényszék megállapította, hogy az Európai Központi Bank (EKB) nem rendelkezik az értékpapír-elszámolási rendszerek egésze működésének szabályozásához szükséges hatáskörrel. Ezért a Törvényszék megsemmisíti a felvigyázói keretrendszert annyiban, amennyiben az EKB által közzétett, az eurórendszerre vonatkozó felvigyázói keretrendszer az értékpapír-elszámolásban közreműködő központi szerződő felekkel szemben az euróövezet területén való letelepedési kötelezettséget ír elő (az EKB által 2011. július 5-én közzétett, az eurórendszer felvigyázói tevékenységének politikai keretrendszere c. dokumentum tárgyában, T-496/11. sz. ügyben hozott ítélet, Egyesült Királyság kontra Európai Központi Bank).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
