Maiyalehné Gregóczki Etelka[1]: Recenzió "A devizahitelezés nagy kézkönyve, 2015 - a devizahitelezés kialakulásáról és sikeres konszolidációjáról" című kötetről (Publico, 2015/1., 183-185. o.)

Alkotószerkesztő: Prof. Dr. Lentner Csaba egyetemi tanár Nemzeti Közszolgálati és Tankönyvkiadó, 2015 ISBN 978 615 5344 62 6 613 oldal

A Devizahitelezés Nagy Kézikönyve című monográfia a devizahitelezés problematikájának kialakulását, majd a 2010. évet követő állami konszolidációját közpénzügyi, magyar jogi- és európai uniós szabályozási szempontból mutatja be. Magyarországon az első könyv, amely a devizahitelezés jelenségét tudományos módszerekkel és egyidejűleg közérthető formában mutatja be. Pénzügyi kormányzással, államigazgatással, jogi és gazdasági területekkel foglalkozó szakembereknek, devizahitelekben érdekelteknek, továbbá egyetemi hallgatóknak egyaránt ajánlható kézikönyv, amelyet Prof. Dr. Patyi Andrásnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának, Dr. Matolcsy Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnökének és Dr. Darák Péternek, a Kúria elnökének ajánló fejezetei erősítenek.

A könyv tudományos tartalma fémjelzi a Magyarország Kormánya által 2011-ben alapított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem államtudományok-közpénzügyek területén végzett magas színvonalú kutatómunkáját és tudományszervező tevékenységét.

A könyv megjelenését, tartalmi mondandójához alapot adó kutatások elvégzését közvetlenül a lakossági devizahitel probléma közérdeklődés középpontjába kerülése indokolta. A 2002. évet követő időszakban a gazdaságpolitikai ígéretekkel ellentétben ugyanis az életszínvonal emelkedése nem a várakozások szerint történt, aminek áthidalására a nyugati világ bankhitelezési gyakorlatához igazodva Magyarországon is alkalmazták a lakosság túlzott, a hitelerő-képességét meghaladó banki kölcsönöket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közpénzügyi Tanszékének és az NKE stratégiai partner egyetemeinek vezető kutatói, továbbá a monetáris kormányzóság felsővezetői részletesen bemutatják a lakosság és az önkormányzati szektor túlméretezett devizahitelezésének okait, felelősségi körét és következményeit. Kitérnek a 2011-től meginduló konszolidációs folyamatokra, amelyekkel Magyarország Kormánya többszázezer családot és több mint ezer önkormányzatot mentett meg a pénzügyi csődtől.

- 183/184 -

A könyv megírásánál fontos alkotószerkesztői szempont volt, hogy "ne csak" a pénzügyi kormányzásban, kutatásban, és gazdasági bírósági ítélkezésben járatos szakemberek tollából szülessenek fejezetek, hanem a leendő értelmiség is szárnyait próbálgathassa, szakmai véleményét hallathassa. Így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatási pályázatának támogatásával a Wekerle Sándor Közpénzügyi Tudományos Műhely keretei közé kerültek beintegrálásra az OSTRAKON Szakkollégium és az NKE Közpénzügyi Tudományos Diákkör tehetséges egyetemistáit is, akik empirikus kutatásokat végeztek. A Közpénzügyi TDK kutatói a lakossági felméréseik alapján kimutatták a konszolidáció sikerességét, kedvező társadalmi megítélését. A kutatásba vont Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola PhD hallgatója pedig nemzetközi összehasonlító elemzéssel igazolta a magyar devizahitel függőség "kimagasló" mértékét. Az OSTRAKON szakkollégistái a korabeli banki hitelkampányok, és hatósági jelentések tartalmát vették górcső alá.

A kiadványt szerkesztő Lentner Csaba részéről a könyv egyik fő tudományos eszenciája, annak igazolása, hogy a magyar lakossági devizahitelezés csak történeti síkban és nemzetközi kontextusban értelmezhető. Tudományos igazolása történik annak is, hogy a minimálisan gazdaságbefolyásoló, piaci szereplőket nem koordináló, nem szabályozó és ellenőrző neoliberális gazdaságpolitika keretei között az adósságállomány ugyanis emelkedő, és egyidejűleg lakosság és önkormányzatok irányába terjedő, a fejlett piacgazdaságokban és Magyarországon egyaránt. Végső soron, egy bizonyos határt túllépve, az államműködést ellehetetlenítő hatású. A felelősség kérdése elsősorban a kormányzati szereplőké, amelyek a hiányt és adósságot generáló gazdaságpolitika alkalmazásával, fenntartásával, majd a hitelhez jutás feltételeinek lazításával visszafizethetetlen adósságtömeget keletkeztettek.

A könyvben 22 fejezet szerepel, tematikus bontás szerint 5 fő részben. Az első rész a devizahitelezés és a konszolidáció közgazdasági-közpénzügyi vonatkozásait tárgyalja. A második, ugyane tárgykör magyar jogi, míg a harmadik rész az európai uniós jogi aspektusait elemzi. Majd történik egy szélesebb nemzetközi kitekintés, 3 dolgozaton keresztül, amelyekben az európai uniós, főleg a poszt szovjet térség tagállamainak nemzeti valutájuktól eltérő hitelezési gyakorlatát vizsgálják meg a szerzők. A 21. és 22. fejezetek pedig - a már említett - hallgatói empirikus kutatásokat tartalmazzák.

A könyv epilógusa kifejezésre juttatja, hogy a nagymonográfia megírására adott történelmi helyzetben, vagyis kedvezőtlen események kavalkádja, majd a konszolidáció bekövetkezte után volt lehetőség. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezetése által biztosított nyugodt alkotói légkörben, a Magyar Nemzeti Bank szellemi feltöltekezést biztosító tudományos hátterével és szakalapítványának anyagi segítségével. Érdemes a Devizahitelezés Nagy Kézikönyve című kiadványt elolvasni!

- 184/185 -

■