Dr. Nagy Csilla: Tippek jegyzőknek a hagyatéki csontvázak nyomozásához (Jegyző, 2022/2., 8-10. o.)

2021 hozadéka, hogy hagyatéki csontvázak potyognak a földhivatalok szekrényeiből...

Ahhoz, hogy jelen kontextusban értelmezzük a hagyatéki csontvázak fogalmát, érdemes átnézni a hagyatéki eljárások két egymást követő szakasza közül az elsőt, a jegyzői eljárást. A jegyző feladata felmérni az örökhagyó vagyonát és fellelni az örökhagyó öröklésben érdekelt hozzátartozóinak adatait, elérhetőségeit, a közjegyző feladata az érdemi döntés a vagyonról. Az eljárás alapjogszabálya a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.).

A Hetv. 2020. július 1-ig hatályos szabályozása szerint az eljárás akkor indult, amikor a jegyző

a) a halottvizsgálati bizonyítvány alapján,

b) az a) pont szerinti irat hiányában a holtnak nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján, vagy

c) olyan személynek a bejelentése alapján, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik,

az örökhagyó haláláról értesült.

2020. július 1-jétől a Hetv. fenti hivatkozott 19. § (1) bekezdése új ponttal egészült ki, az ekkor a Hetv.-be bekerülő d) pont szerint az eljárás akkor is megindul, ha (és amikor) a jegyző az ingatlanügyi hatóság bejelentése alapján az örökhagyó haláláról értesül.

A jogszabálymódosítás hátterében az ingatlan-nyilvántartási adatok rendezésének igénye áll. 2021. január 1-jén lépett hatályba a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény, amelynek célja, hogy "az osztatlan közös földtulajdoni viszonyok felszámolását gyorsítsa, az osztatlan közös tulajdonban álló mező- és erdőgazdasági célú földek elmúlt évtizedekben kialakult tulajdonviszonyait rendezze"[1]. A törvény 23. §-a alapján "ha az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy haláláról az ingatlanügyi hatóság tudomást szerez, hivatalból értesíti a jegyzőt a hagyatéki eljárás vagy a póthagyatéki eljárás megindítása céljából."

Miután rendkívül nagy azoknak a tulajdonosoknak a száma az ingatlan-nyilvántartásban, akikről feltételezhető, hogy már nincsenek az élők sorában, a jegyzők előtti hagyatéki eljárások száma nagymértékben megnövekedett 2020. július 1-jét követően[2].

Ezen régen elhunyt személyek földtulajdonai úgy kerülnek elő az ingatlan-nyilvántartásból, ahogyan rég elfelejtett csontvázak dőlnek ki a szekrényből, amikor kinyílik annak ajtaja...

A jegyzők munkáját segítő Magyar Birtokvédelmi Szövetség 2021 tavaszán már rámutatott arra, hogy ezen eljárások jegyzői szakasza időigényes és bonyolult, a legtöbb esetben valóságos nyomozati munkát igényelnek a jegyző hagyatéki feladatkörét ellátó ügyintézők részéről[3].

Amikor az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartásba tulajdonosként bejegyzett személy halálára tekintettel

a) az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye,

b) az a) pontban foglaltak hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye,

c) az a) és b) pontokban foglaltak hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye,

d) az a)-c) pontokban foglaltak hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye

szerint illetékes jegyzőnél[4] a hagyatéki eljárás megindítását kezdeményezi, akkor kezdődik a jegyző, illetve a hagyatéki feladatkörét ellátó ügyintéző (a továbbiakban együtt: jegyző) nyomozása.

Az eljárás két célja az ingatlan adó- és értékbizonyítványának kiállítása, és az életben lévő, öröklésben érdekelt hozzátartozók felvétele a leltárba elérhetőségükkel.

Az öröklésben érdekelt személyek jelen tanulmány szempontjából az örökösként érdekelt személyek[5], ezekben az ügyekben többnyire a leszármazók, illetve az elhunyt leszármazók leszármazói.

A jegyző munkáját nehezíti, hogy szinte minden esetben olyan örökhagyóról van szó, aki 10-20-30 éve elhunyt, nehezen fellelhető hozzátartozó, aki emlékezne az öröklésben érdekeltek személyére (vagy arra, hogy indult-e hagyatéki eljárás az örökhagyó halála idején) és ha van is hozzátartozó, nem feltétlenül működik együtt. Nagyon sokan zaklatásnak, régi sebek feltépésének, vegzálásnak veszik a hatóság megkeresését.

Jelen esszé célja, hogy a jegyzők részére megkönnyítse ezt a nehéz feladatot, támpontot nyújtson az elinduláshoz, a közigazgatáson kívül dolgozó olvasókat pedig felvilágosítsa, hogyan jut el hozzájuk a hatóság egy-egy régen nem látott rokon hagyatéki ügyében.

Az ingatlanügyi hatóság megkeresésében megküldi az érintett ingatlan helyrajzi számát és az örökhagyó néhány ismert adatát a jegyző részére. A jegyző első lépésben kiállítja az ingatlan adó- és értékbizonyítványát, vagy ha az ingatlan másik településen található, megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyzőt az adó- és értékbizonyítvány kiállítása érdekében.

Eközben megtörténik a hivatal irattárának átnézése előzményirat felkutatása végett. Amennyiben az irattárban fellelhető előzményirat, a jegyző az abban feltüntetett, öröklésben érdekelt hozzátartozó részére kiküldi az ingatlan adó- és értékbizonyítványát, mellyel szemben a hozzátartozó fellebbezést nyújthat be. Amennyiben nem érkezik fellebbezés, a jegyző a hagyatéki leltárt megküldi a közjegyzőnek.

- 8/9 -

Az esetek többségében a hagyatéki csontvázak ügyeiben érintett örökhagyókkal kapcsolatosan a jegyzői irattár már nem tartalmaz iratanyagot. Ekkor érdemes a levéltárakhoz fordulni.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Közjegyzői Levéltár területi levéltárainak illetékessége a területi közjegyzői kamarák illetékességéhez igazodik. A közjegyzői levéltárban megtalálhatók

a) az 1992. január 1-jén, illetve ezt követően hivatalba lépett közjegyző okiratai, nyilvántartásai és hivatali bélyegzője, ha a közjegyző szolgálata megszűnt vagy áthelyezték;