Az értékpapírjogi szabályozás, mint interdiszciplina több jogterületet érint. Jelen tanulmány célja, hogy bemutassa az értékpapírból származó jövedelmekkel összefüggő pénzügyi jogi szabályokat. Az elemzésnek különös aktualitást ad az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi. LXI. tv., amelynek 2006. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései érintették az értékpapírokra vonatkozó jogi szabályozást, másrészt hogy az Alkotmánybíróság éppen a napokban (2006. november 28.) utasította el a kamat- és árfolyamnyereség-adó alkotmányellenességének megállapítására benyújtott kérelmeket.
A magánszemélyek értékpapírral kapcsolatos adójogi kapcsolatát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. (Szja.) tartalmazza. E jogszabály definiálja az értékpapírok adójogi fogalmát is. Az adójogi értelemben vett értékpapírfogalom bővebb, mint a kereskedelmi jogban használt, ún. klasszikus kereskedelmi jogban használt értékpapírfogalom. Az adójog értékpapírnak tekinti a klasszikus értékpapírfogalmon (kötelmi jogi papírok, árupapírok, testületi papírok, sui generis értékpapírok) túl a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (közkereseti társaság, betéti társaság) részére bocsátott vagyoni hozzájárulást, a korlátolt felelősségű társaságok üzletrészét, a szövetkezetek részjegyét, célrészjegyét vagy más vagyoni hozzájárulását, de e körbe sorol bármilyen más tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedést is. Ennek tisztázása azért lényeges, mert az e címen szerzett jövedelem értékpapírból származó jövedelemnek minősül.
Magánszemélynek értékpapírból több formában is származhat jövedelme, amely kapcsolódhat az értékpapír hozamához (kamatból származó jövedelem), az értékpapír kölcsönzéséhez (értékpapírkölcsönzésből származó jövedelem), az értékpapírból eredő vagyoni jogokhoz (osztalékból származó jövedelem), az értékpapírok átruházásához (árfolyamnyereségből származó jövedelem), értékpapírokkal tőzsdén történő kereskedéshez (tőzsdei ügyletből származó jövedelem) és értékpapírnak a vállalkozásból történő kivonásához (vállalkozásból kivont jövedelem).
Az értékpapírok közül a kamatból származó jövedelem a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozadékából, befektetési jegyek hozamából származhat.
A hozadékból, vagy hozamból származó bevételből levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat és/vagy hozam azzal, hogy az így levont összeg az értékpapír beváltásakor, visszaváltásakor átruházásakor értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe.
Lényeges megjegyzés, hogy a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és befektetési jegyeknek a beváltáskor, a visszaváltáskor és az átruházáskor elért árfolyamnyereség (az árfolyamnyereségre vonatkozó számítási szabályok szerint, azaz jövedelem a bevételnek azon része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéket és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek összegét) nem az árfolyamnyereségre, hanem a kamatra vonatkozó szabályok szerint adózik.
A kamatból származó jövedelem után az adó mértéke 20%. Az ilyen jogcímen kamatjövedelem csak akkor keletkezik, ha az értékpapír megszerzésére 2006. augusztus 31-e után került sor, ugyanis a korábban e jogcímen szerzett kamatjövedelmek után adót nem kellett fizetni.
Az értékpapírkölcsönzés speciális szabályait a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv. (Tpt.) 168-171. §-a tartalmazza. Értékpapírkölcsönzést csak befektetési szolgáltató, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a központi értéktár, pénzügyi intézmény, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár és a biztosító végezhet az erre vonatkozó PSZÁF engedély birtokában. Értékpapírkölcsönzés csak olyan értékpapírok kapcsán megengedett, ahol a kölcsönbeadó rendelkezési joga nem korlátozott. Az értékapírkölcsönzés feltételeit az értékpapírkölcsönzés fentebb megjelölt alanyai és az értékpapír tulajdonosai minden esetben szerződésbe (keretszerződésbe) kötelesek foglalni. Ebben megjelölik az értékpapírok megnevezését, sorozatát, mennyiségét, a futamidőt és azt a figyelemfelhívást, hogy a futamidő alatt az értékpapírban megtestesített jogokat a kölcsönbeadó nem gyakorolja. A kölcsönbe adásban közreműködő befektetési szolgáltató a kölcsönbeadás tényéről, a mennyiség és futamidő megjelölésével az értékpapír tulajdonosát értesíteni köteles. Az értékpapírkölcsönzés határozott időre köthető, a kölcsön futamideje alatt a kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre, aki lejáratkor köteles az értékpapírokat visszaadni. Ha nem tudja visszaszolgáltatni, akkor a kölcsönbe adó részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összege a kölcsönbe adás illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabb érték lesz.
Az értékpapír-kölcsönzés díjaként a magánszemély által megszerzett összeg egésze jövedelemnek minősül, amely után az adó mértéke 25%.
Osztaléknak minősül a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magányszemély tagja részére tagsági jogviszonyára tekintettel fizetett összeg. Az osztalék kifizetéséről a társaság legfőbb szerve dönt, az osztalékfizetés számviteli feltételeit a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) határozza meg.
Az osztalékból származó bevétel egésze jövedelem, amelyre vonatkozó adó mértékét a következőképpen kell kiszámítani: Először meg kell állapítani a társaság saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részét, majd ebből az összegből meg kell határozni az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétjének arányában a magánszemélyre jutó részt, amelynek 30%-áig az osztalékadó mértéke 25%, az ezt meghaladó rész után pedig 35%.
2006. szeptember 1-jétől a 2006. évi eredmény terhére fizetett olyan értékpapírból származó osztalék után, amely értékpapírt az Európai Unió bármely tagállamában működő tőzsdére bevezettek, úgy az osztalékadó mértéke 10% (tőzsdei értékpapír osztaléka).
Sajátos átmeneti szabály érvényesül 2006. évre vonatkozóan az elengedett tagi kölcsönök (saját vállalkozásnak nyújtott kölcsönök) kapcsán. A 2006. évi LXI. tv. 223. § (8) bek. alapján a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. adóévi elengedése esetén a 2006. évi eredmény terhére a magánszemély részére megállapított osztalékrészből levonható a tagi kölcsön elengedett része, amely után az adó mértéke 10%. Az alacsonyabb adókulcsban meghatározott osztalékot az általános mértékű osztaléktól elkülönítetten kell kezelni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
