A gyermekek jogainak védelme napjaink egyik legfontosabb, jogosan és méltán több nemzeti politika, nemzetközi szervezet (elsősorban az Egyesült Nemzetek Szövetsége és szakosított szerve az UNICEF[1], valamint az Európa Tanács) és - egyre inkább - az Európai Unió napirendjén lévő kérdés. A gyermeki jogok és a gyermeki jogok kapcsán feltáruló problémák rendkívül szerteágazóak - elég itt a teljesség igénye nélkül a gyermekszegénység, a gyermekmunka, az éhezés és a nélkülözés más formái, a gyermekek elleni erőszak, a fogyatékosság, az intézetekben nevelkedő gyermekek kérdése vagy a fiatalkorú bűnözés kérdéseire gondolni - és összetettek, amelyek interdiszciplináris megközelítési módokat igényelnek mind elméleti, mind gyakorlati szinten.
A kérdés sokrétűsége, és a terület gazdagsága okán, ehelyütt csupán a gyermekek jogainak magyarországi ombudsmani típusú védelmét igyekszem áttekinteni 2008-tól kezdődően. A periódus választását indokolja, hogy 2008-ban kezdődött a tematikus gyermekjogi projektsorozat, amely évente más gyermekjogot érintő kérdéskörre fókuszáló vizsgálatokat hívott életre és alakította ki a korábban nem létező proaktív munkát az ombudsmani hivatalban. A projektek vizsgálatainak részletes bemutatása (az éves munkát összefoglaló projektfüzetek letölthetőek a www.ajbh.hu oldalról) jóval túlmutat jelen írás célján és keretein, ezért elsősorban az ombudsmani intézmény jogszabályi környezetének változásaira, a projektek felépítésére és nagyobb vizsgálatainak áttekintő bemutatására törekedtem.
A gyermekjogi projektsorozat 2008-tól 2010-ig terjedő három éves időszakával foglalkozik a tanulmány jelen, első része.
Az alapvető jogok biztosának (ombudsman) legfőbb feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatos problémákat kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. Eljárást bárki kezdeményezheti[2], de hivatalból is eljárhat a tudomására jutott alkotmányos visszásság gyanújának kivizsgálására.
2012. január elsejével nemcsak új Alaptörvény lépett hatályba, hanem az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvényt is felváltotta az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény. Az Alaptörvény 30. cikkében az alapvető jogok hatékony, egységes szemléletű és legteljesebb védelmének megteremtése érdekében egységes ombudsmani rendszert[3] alakított ki a jogalkotó, a korábban működő általános biztos mellett működő szakombudsmani rendszer helyett. Az Alaptörvény a korábban a klasszikusnak tekinthető svéd modell mintájára kialakított több ombudsman (állampolgári jogok-, nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogai, adatvédelem és információs szabadság, a jövő nemzedékek /környezeti jog, környezetvédelem!/ jogainak védelmével foglalkozó országgyűlési biztosok) helyett egy integrált intézmény mellett döntött, amelynek indoka lehetett, hogy az európai államok nagy részében e megoldást preferálják, az átláthatóság, hatékonyság és költségcsökkentés triásza érdekében. Az általános biztos mellett az új rendszerben is - limitáltabb hatáskörrel ugyan - de szakmai biztos-helyettesek dolgoznak a nemzetiségi jogok és a jövő nemzedékek jogainak védelmére.
Önálló gyermekjogi ombudsman híján, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 11. § (2) bekezdése különös hangsúllyal, az állampolgári jogokkal foglalkozó ombudsman nevesített feladatává tette a gyermeki jogok védelmét. Kimondta, hogy a gyermekek alkotmányos jogainak védelmét az ombudsman a maga sajátos eszközeivel segíti. Ennek értelmében az ombudsman feladata, hogy a gyermekek alkotmányos
23/24
jogait érintő - tudomására jutott - visszaéléseket kivizsgálja, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. A gyermekvédelmi törvény - alapvetően szűkszavú - felhatalmazása alapján az ombudsman 2008-at követően mandátumának teljes ideje alatt, gyermekjogi külön-biztosként eljárva fokozott figyelemmel kísérte a gyermekek jogainak érvényesülését illetve kiemelten kezelte a gyermekektől érkező, vagy jog-, érdeksérelmükkel kapcsolatos panaszok vizsgálatát.
A 2012. január elsejével hatályba lépő ombudsmantörvény a korábbiaktól eltérően - kifejezetten deklarálva, első helyen jelöli meg az ombudsman kiemelt feladataként 1. § (2) bekezdésében, hogy az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások lefolytatásával - megkülönböztetett figyelmet fordít a gyermekek jogainak védelmére. Mindennek következtében a jogalkotó az országgyűlési biztosra vonatkozó rendelkezést a Gyvt.-ből hatályon kívül helyezte.
Az ombudsmanok munkájuk során az intézmény 1995-ben történt felállítása óta nagy hangsúlyt helyeztek önálló felelősségi területként a gyermeki jogokkal kapcsolatos alkotmányos visszásságok feltárására - jelentős számú panaszok hiányában, elsősorban hivatalból indított vizsgálatokkal, amely eredményeken hatékonyan tudott építkezni a 2008-ban elkezdett éves, tematikus ún. gyermekjogi projektmunka az Országgyűlési Biztosok Hivatalában, majd folytatódott 2012-től az alapvető jogok biztosa munkája során is.
Az ombudsman gyermekjogokkal kapcsolatos tevékenysége nem korlátozódik csak a hagyományos eszközök igénybevételére, a gyermeki jogokat az érvényesülésük elősegítéséhez illeszkedő sajátos eszközrendszerrel védi, ezért az egyedi panaszügyek ügykövető intézése mellett nagyobb hangsúlyt fektet az átfogó szemléletű és proaktív jellegű jogvédelemre: a jogtudatosító és közvélemény-formáló tevékenységre, hivatalból indított és átfogó vizsgálatokra, együttműködési mechanizmusok szervezésére.
Az ombudsman amellett, hogy elsődleges feladatának tekinti, hogy vizsgálatai során feltárja a gyermekek jogaival illetve azok érvényesülésének hiányával kapcsolatos problémákat, valamint orvoslásuk érdekében (nem kötelező) ajánlásokat fogalmazzon meg, és sürgesse a hatékony megoldások kidolgozását, a gyermeki jogok megfelelő és széles körű érvényesítése érdekében nélkülözhetetlennek tartja, a projekt célcsoportjaival való közvetlen kapcsolatteremtést is. Ennek érdekében az ombudsman a vizsgálatok során tapasztaltakat, a kapcsolódó megállapításait, javaslatait, kezdeményezéseit szakmai találkozók, műhelyviták, konferenciák keretében vitatta meg a gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel, illetve együttműködést kezdeményezett számos a gyermekekkel, a gyermeki jogok érvényesülésével és védelmével foglalkozó civil (Család, Gyermek Ifjúság Egyesület - www.csagyi.hu; Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány - www.kek-vonal.hu; UNICEF Magyar Bizottság - www.unicef.hu; Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat - www.ngysz.hu) és állami szakmai szervezetek, szakemberek között. Ezen túlmenően saját erőforrásaihoz mérten maga is szerepet vállal a gyermeki jogok, illetve a jogérvényesítési lehetőségek, azokon belül az ombudsmani jogvédelem megismertetésében (2008-ban indított gyermekjogi honlap (www.gyermekjogok.ajbh.hu) és a 2011-ben indított Facebook profil (www.facebook.com/Gyermekjogok) működtetésével.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
