1. Folytatva az eshetőleges kereseti kérelem benyújtásával kapcsolatban az egyes eljárásjogi jogintézmények alkalmazhatóságának vizsgálatát, megállapítható, hogy nem áll be a keresetindítás és a perindítás hatálya, ha a másodlagosan előterjesztett kérelmet a bíróságnak idézés kibocsátása nélkül el kellene utasítania. [Értelemszerűen a Pp. 130. § (1) bekezdés a)-h) pontjaiban felsorolt esetekre gondolok.] Nyilvánvalóan nem fordulhat elő, hogy ha például a kérelemre a bíróságnak nincs joghatósága, akkor ilyen esetben is beáll a másodlagos kérelem alapján a keresetindítás hatálya.
2. A bírói gyakorlat szerint a bíróságnak az előkészítés körében a Pp. 130. § a), c), d), e), g) és h) pontjában foglalt elutasítási okokat az eshetőleges kereseti kérelem kapcsán nem kell észlelnie. Ilyen esetekben akkor sincs lehetőség a per megszüntetésére, ha egyébként a bíróság utóbb a sorrendben megelőző kérelmeket megalapozatlannak találja. "Az elsőfokú bíróság a felperes elsődleges, másodlagos és harmadlagos kereseti kérelmei tárgyában a pert végzéssel megszüntette, majd a Ptk. 200. § (2) bekezdésére alapított keresetet ítéletével önállóan elbírálta. Az elsőfokú bíróság akkor járt volna el helyesen, ha látszólagos keresethalmazatra figyelemmel valamennyi kereseti kérelemről egy határozatban rendelkezik." (Győri Ítélőtábla Gf.II.20.319/2006/3.) "...Miután azonban a felperesi keresetek a fentiek szerint úgynevezett látszólagos keresethalmazatban állnak egymással, azaz a felperesnek valójában egy kereseti kérelme van, a kereseti kérelmek közül az egyik jogcímre alapított kereseti kérelem tekintetében önállóan nincs helye a per megszüntetésnek, ..." (BDT 2008.1875) Természetesen az ítélet indokolásában utalni kell arra, hogy valamelyik eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelem vonatkozásában egyébként a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani és a bíróság erre tekintettel nem bocsátkozott bele a kérelem érdemi elbírálásába.
Más a helyzet, ha az elsődlegesen előterjesztett kereseti kérelem kapcsán lenne helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának. A német gyakorlat nem zárja ki, hogy az eshetőleges kérelem az elsődleges kérelem alaptalan voltán túlmenően arra az esetre is vonatkozzon, ha a bíróság az elsődleges kérelmet eleve elbírálásra alkalmatlannak találja. (BGH I. Zr. 270/01.) Álláspontunk szerint a magyar gyakorlatnak ennél szigorúbbnak kell lennie, hiszen az ilyen típusú eshetőleges kérelem számos dogmatikai problémát vethet fel.
3. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében akként foglalt állást, hogy látszólagos keresethalmazat esetében akkor is helye lehet a perindítás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzésének, hogy ha a felperes a perfeljegyzés iránti kérelmét valamelyik - az elsődleges kérelemhez kapcsolódó - eshetőleges kérelmének a tárgyára tekintettel kéri. "Látszólagos (eshetőle-ges) keresethalmazat esetében ha csak a kérelmek egyike is érinti az ingatlan tulajdonjogát, helye van a perfeljegyzés elrendelésének." (LB Pf.I.25.669/2000/1.)
4. Eshetőleges kereset esetén a bíróság tájékoztatási kötelezettsége az eljárás menetéhez igazodik, attól függően, hogy a bíróság aktuálisan melyik kereseti kérelem kapcsán folytatja le a bizonyítási eljárást. A Legfelsőbb Bíróság kollégiumi véleményének 3. pontja szerint vagylagosan vagy eshetőle-gesen előterjesztett kereseti (viszontkereseti) kérelem esetében a bíróságnak a Pp. 3. §-ának (3) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettsége mindig a konkrétan vizsgált kérelem vonatkozásában áll fenn. Az indokolás szerint ha a felperes kérelme megalapozott, úgy a többi kérelem vonatkozásában az ezekhez kapcsolódó tájékoztatást nem kell a bíróságnak megadnia, és abban a körben bizonyítást sem kell lefolytatnia. A bíróság azzal jelzi a félnek, hogy a következő kérelem vizsgálatára tér át, hogy felhívja az ezzel kapcsolatos bizonyításra.
5. Eshetőleges kereseti kérelem elbírálása esetén részben sajátosan alakul a perköltségre vonatkozó rendelkezések alkalmazása. Eshetőleges kereseti kérelem esetén a pertárgy értékének a meghatározásánál - álláspontom szerint - az elsődleges kereseti kérelem az irányadó és az eljárási illetéket is ennek a figyelembevételével kell meghatározni. Mivel az egyes kereseti kérelmek egymással nem állnak valós tárgyi keresethalmazatban, ezért az Itv. 40. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazására nincs lehetőség.
Szintén nem alkalmazható a vagylagos keresetre irányadó szabály, amely szerint az illeték alapja az a kérelem, amelynek az értéke a legnagyobb [Itv. 40. § (2) bekezdés]. Ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett a Győri Ítélőtábla a Pf.II.20.272/2007/4. számú ítéletében. "Az eshetőleges kereset ... nem jelent kereset-többséget, így ha a bíróság az elsődleges kérelmet alaposnak találja, a másodlagos kérelmet érdemben nem kell elbírálnia. ... Valódi keresethalmazat hiányában pedig a látszólagos keresethalmazatban álló kérelmek pertárgyának értékét is csak egyszer, a nagyobb perértékű kereseti kérelem alapján kell megállapítania."
Előfordulhat azonban, hogy a másodlagos vagy a sorrendben következő kérelemnél a pertárgyérték az elsődleges kéreleméhez képest magasabb. Ha a bíróság a magasabb pertárgyértékkel bíró kérelem érdemi tárgyalásába is belekezd, mert az előző kérelmet alaptalannak találja, köteles felhívni a felet a különbözetként adódó összeg után további illeték lerovására. Ebben az esetben ugyanis a vagylagos kérelemre irányadó szabály analóg alkalmazása indokolt, egyrészről nem lehet elvonatkoztatni, hogy a látszólagos keresethalmazat másik esetéről van szó, másrészről az a tény, hogy a bíróság belekezd az adott esetben lényegesen magasabb pertárgyértékű kérelem elbírálásába, a megállapítandó illeték szempontjából nem hagyható figyelmen kívül (az eljárás tárgyának értéke emelkedik), és ez a gyakorlat kizárja a visszaélés lehetőségét is. A különbözeti illeték megfizetésére a felet 8 napos határidővel leletezés terhe mellett kell felhívni [Itv. 73/A. § (3) bekezdés], és az illeték különbözetet fel kell jegyezni.
Eshetőleges kereseti kérelem előterjesztése esetén a bírói gyakorlat általában abból indul ki, hogy a felperes pernyertes akkor is, ha a bíróság valamely eshetőlegesen előterjesztett kereseti kérelemnek ad csak helyt. "Az elsőfokú bíróság a harmadlagos keresetnek adott helyt teljes egészében, így a felperes pernyertesnek tekintendő, a Pp. 81. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásának nincs helye." (lásd: Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.21.696/2006/3.)
Ez a gyakorlat az ügyvédi munkadíj számításánál elfogadható, de indokolatlan és méltánytalan olyan költségek vonatkozásában, amelyek egyértelműen valamely konkrét percselekménnyel összefüggésben merültek fel. Nem indokolt, hogy ha a bíróság az egyik kereseti kérelmet alaptalannak találja, akkor e kérelem elbírálásával összefüggésben lefolytatott bizonyítás költségei is végső soron a pervesztes felet terheljék. Az alaptalan kérelem elbírálása során felmerült szakértői díj, tanú megjelenésével kapcsolatos költség stb. a felperest kell, hogy terhelje, hiszen utóbb az adott kérelem alaptalannak bizonyult. Lényegében erre az álláspontra helyezkedett a Fővárosi Ítélőtábla is az 1.Pf.20.474/2006/18. számú ítéletében. "... A perköltség megítélésénél (az elsőfokú bíróság) figyelembe vette, hogy az elsődleges kereset alaptalan volt, a másodlagos azonban túlnyomórészt alapos. A másodlagos kereset értéke az elsődleges kérelem értékének a fele. A felperesek által előlegezett szakértői díjak az elsődleges kérelemmel összefüggésben merültek fel. Mindezekre figyelemmel a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felmerült költségeiket a felek maguk viselik, és a pernyertesség-pervesztesség arányában kötelesek a felperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt kereseti illeték megfizetésére is. ... az elsőfokú bíróság az elsődleges kereseti kérelemről körültekintő bizonyítás folytán megalapozott döntést hozott. A pervesztesség és pernyertesség, valamint az elsőfokú eljárásban előlegezett költségek arányát helyesen mérlegelve rendelkezett a perköltségről."
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
