Absztrakt: A tanulmány alapját egy Magyarországon elkövetett vagyon elleni bűncselekmény adja, amely során az elkövetők nagyobb összegnek megfelelő digitális fizetőeszközt, úgynevezett Bitcoint csaltak ki a sértettől. Az ügyet tárgyaló bíróság a bűncselekmény elkövetési magatartásának jobb megértése érdekében - az ügyész indítványára - szaktanácsadói vélemény elkészítésére kérte fel a szerzőt.
A virtuális fizetőeszköz alapját képező technológia viszonylag új jelenségnek számít a piacon, annak jogi, gazdasági és információtechnológiai értékelése a megjelenése óta heves viták tárgyát képezi szakmai körökben. A "Bitcoin-jelenség" a bűnüldöző hatóságokat és ezzel összefüggésben a jogalkalmazókat is új kihívások elé állította az elmúlt években, ennek ellenére még mindig nem alakult ki egységes álláspont a Bitcoinnal kapcsolatos bűncselekmények értékelésére. A gyakorlat egységesítése érdekében a tanulmány útmutatóul kíván szolgálni a konkrét büntetőügy tényállása és annak elemzése révén.
A tanulmány az alapját képező eset történeti tényállásának felvázolása után röviden kitér a Bitcoin technológia mögött álló technikai háttér ismertetésére, majd bemutatja, hogy a kriptovalutával végzett utalások nyomonkövethetősége és személyekhez kötése milyen problémák elé állíthatja a bűnüldöző hatóságokat. Ezek után a konkrét bűncselekményre vetítve bemutatja, hogy egy Bitcoinnal elkövetett bűncselekmény kapcsán mekkora lehet az okozott kár. A tanulmány végül a Bitcoin jogi értékelésével kapcsolatos szerzői álláspont és a kapcsolódó európai uniós esetjog bemutatásával zárul.
A nyomozás során feltárt történeti tényállás szerint a bűncselekményt a vádlottak az alábbi módon követték el:[1]
Az elsőrendű vádlott és a másodrendű vádlott egy téli napon személygépkocsival a sértett lakóhelyére utaztak, majd egy előre megbeszélt találkozóhelyen, egy áruház parkolójában a kocsival leparkoltak. A vádlottak azért utaztak aznap a sértett lakóhelyére, mivel korábban a sértett e-mail-üzenetváltás útján megállapodott az elsőrendű vádlottal abban, hogy a sértett tulajdonában lévő 15 egységnyi Bitcoin internetes fizetőeszközt eladja a vádlottnak, aki ennek ellenértékét, összesen 2,5 millió forintot a Bitcoin átutalását követően készpénzben fogja kifizetni a sértettnek. A vádlottak az áruház önkiszolgáló büféjében találkoztak a sértettel. A sértett magával hozta a helyszínre a laptopját, amit használva a vádlottak előtt átutalt 15 egységnyi Bitcoint az elsőrendű vádlott által megadott címre.
A sikeres átutalás után a másodrendű vádlott azt állította, hogy az átutalt Bitcoin mennyiség ellenértékeként ígért 2,5 millió forint készpénz a parkolóban leállított gépjárműben található, ezért a sértett a vádlottak kísértetében elindult a parkolóba. A vádlottak a sértett előtt haladtak, majd miután kiléptek az áruház kapuján, hirtelen egymásra nézve és ezzel egymásnak jelt adva a személygépkocsihoz futottak, amibe mindketten beszálltak, majd az ajtókat belülről magukra zárták.
A gépjárművezető ülésén a másodrendű vádlott ült. A sértett a vádlottak távozását úgy akarta megakadályozni, hogy a személygépkocsi elé állt, amikor a másodrendű vádlott a gépjárművel elindult. A sértett ennek következtében a gépjármű motorháztetejére esett, és a haladó gépjármű ablaktörlőjének lapátjába kapaszkodott. A másodrendű vádlott az áruháztól kivezető útra érve a forgalomirányító fényjelző készüléknél jobbra kanyarodott, és a járművét többször felgyorsította és lefékezte azért, hogy a sértett a járműről leessen. Az út melletti buszmegállónál egy ismeretlen személy által vezetett piros színű gépjármű a másodrendű vádlott által vezetett jármű elé vágott, ezért ő nem tudott továbbhaladni. A sértett mindvégig segítségért kiabált, így a helyszínen tartózkodó gyalogosok értesítették a városi rendőrkapitányságot. A kiérkező rendőrök a vádlottakkal szemben intézkedést foganatosítottak, így őket igazoltatták, a tapasztaltakról jelentést készítettek, majd hivatalból eljárást indítottak az ügyben. Először mindössze közúti veszélyeztetés és súlyos testi sértés kísérlete miatt, később a sértett vallomása alapján azonban már csalással gyanúsították meg a vádlottakat. Az ügy megítélése szempontjából fontos, hogy a vádlottakat először igazoltató járőrök láthatóan nem voltak tisztában az elkövetett bűncselekmény súlyával és helyes minősítésével, a vagyon elleni elemet meg sem említették a jelentésben. Ennek megfelelően a sértett kérése ellenére a vádlottak informatikai eszközeit sem foglalták le a helyszínen.
A gyanúsítások és a vádirat viszont már vagyon elleni bűncselekményként értékelte az esetet. Az ügyben a vádat képviselő ügyészség a vádlottakat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 373. § (1) bekezdésébe ütköző és (3) bekezdés a) pontja szerint minősülő nagyobb kárt okozó csalás bűntett elkövetésével vádolta meg, mint társtetteseket. A vádlottak ezek szerint a sértettet szándékegységben cselekedve tévedésbe ejtették, a kialkudott vételár nem is állt a rendelkezésükre, és annak átadása ténylegesen nem is állt szándékukban. A bűncselekmény elkövetésével 2,5 millió forint kárt okoztak a sértettnek, ami nem térült meg. A sértett az ügy kapcsán polgári jogi igényt terjesztett elő.
Az ügy különlegességére jellemző, hogy az azt tárgyaló járásbíróság is először csak a közlekedési és testi épség elleni elemet vizsgálta, a Bitcoin mint pénzben kifejezhető ellenértékkel bíró virtuális vagyonelem értékelésétől pedig kezdetben elzárkózott.
Végül az ügyet tárgyaló bíró az ügyész indítványára arról döntött, hogy szaktanácsadói véleményt kér a Bitcoin-rendszer működésével, illetve azzal kapcsolatban, hogy a virtuális fizetőeszköz konkrét értékét meg lehet-e határozni. Jelen esettanulmány a járásbíróság által feltett kérdések mentén vizsgálja a rendszer működését és egy egyszerű módszerrel szemlélteti, hogy adott pillanatban egy
- 25/26 -
bizonyos Bitcoin mennyiség mekkora értéket képvisel a piacon. A járásbíróság a következő kérdéseket tette fel kirendelő végzésében:
a) A bíróság első kérdése: Állapítsa meg a szakértő, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában (év, hónap, nap) 15 egység Bitcoin milyen értéket képviselt.
b) A bíróság második kérdése: Állapítsa meg a szakértő, hogy a Bitcoin átutalásának egyik számítógépről a másikra milyen módja van, az nyomon követhető-e, illetőleg eltüntetésére milyen módszerek léteznek.
c) Az elsőrendű vádlott védőjének kérdése a szakértőhöz: Meghatározható-e, hogy az ügyben szereplő Bitcoin egységek jelenleg hol vannak, és lehetőség van-e azok visszajuttatására a sértettnek, és ha igen, milyen módon?
A kirendelő bíróság a szaktanácsadói vélemény elkészítéséhez a rendelkezésemre bocsátotta a nyomozás során keletkezett iratok egy teljes eredeti példányát, benne az ügyészi vádirattal, valamint az ügyben addig megtartott három tárgyalásról készült jegyzőkönyveket.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
