Az idő előrehaladtával magától megoldódó, jelenleg azonban meg nem kerülhető kérdés az is, hogy a Pp. 73/A. § módosított szövegének hatálybalépését megelőzően előterjesztett, a Legfelsőbb Bírósághoz címzett, ám az 1999. évi CX. törvény 165. §-ának (3), (4) bekezdései folytán az ítélőtáblák által elbírálandó valamennyi fellebbezés esetében megkövetelhető-e a fellebbezést előterjesztő fél jogi képviselete. A korábbi szabályozás szerint ugyanis a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban valamennyi határozattal szembeni fellebbezés előterjesztőjére kötelező volt a jogi képviselet, ám ezt a kört az ítélőtáblák előtti fellebbezés esetére a jelenleg hatályos szabályozás szűkítette. Mivel a korábbi szabályozás akként rendelkezett, hogy a Legfelsőbb Bíróság előtti eljárásban volt kötelező valameny-nyi fellebbező fél részére a jogi képviselet, s 2003. július l-jétől az ítélőtáblák a 73/A. §-ának a) pontjában megjelölteken kívüli határozatok elleni fellebbezést is elbírálnak, ez utóbbiak nem utasíthatók el a jogi képviselő hiánya miatt, mert a másodfokú eljárás immár nem a Legfelsőbb Bíróság előtt folyik.
Végül egységes álláspont kialakítását igényli az a kérdés, hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha a Pp. 73/A. § hatálya alá tartozó fellebbezést előterjesztő fél felhívás ellenére sem gondoskodik jogi képviselőről. Az alábbiak - elsősorban jogdogmatikai szempontú -felvetésével nem titkoltan vitát szeretnék kiváltani.
A 73/A. § nem tesz említést a jogi képviselet elmaradásának következményeiről. Elvileg három lehetőség áll fenn.
A) A 73/A. § olyan jogszabály, amely előír ugyan valamely kötelezettséget, de annak elmulasztását nem szankcionálja, tehát úgynevezett lex imperfecta. Ez esetben azt kell mondanunk, hogy nincs annak semmilyen hátrányos jogkövetkezménye a félre, ha a 73/A. §-ban meghatározott esetekben is jogi képviselő mellőzésével jár el.
Miután ezt az elvi lehetőséget a Legfelsőbb Bíróság eddigi gyakorlata elvetette, s a fél képviseletének jogkövetkezményét minden esetben levonta, talán ezt a megoldási lehetőséget figyelmen kívül is hagyhatjuk - bár a törvényszöveg szigorú értelmezése esetén jogdogmatikailag figyelemre méltó.
B) A jogi képviselet mellőzésének egyik lehetséges hátrányos jogkövetkezménye a Pp. 73/B. §-ának szövegével összhangban az, hogy a felhívás ellenére is jogi képviselő nélkül eljáró fél fellebbezését hatálytalannak tekintjük.
A § szövegezéséből (... kivéve, ha a törvény az adott perbeli cselekményre nézve a meghatalmazott útján történő eljárást kizárja) nyilvánvaló, hogy nem kifejezetten a 73/A. §-sal összefüggésben rendelkezik így a törvény. Ennek ellenére - nem túl kiterjesztő értelmezés mellett - a polgári eljárás egységességéből - abból, hogy nem választható külön az első és másodfokú eljárás - az következik, hogy a 73/B. §-ban írt perbeli cselekménynek kell tekinteni a fellebbezést is. Ezért a jogi képviselő nélkül eljáró fél fellebbezése a 73/B. §-ban foglaltakra figyelemmel hatálytalan, nem alkalmas a határozat jogerőre emelkedésének a megakadályozására. A másodfokú bíróság tanácselnöke tehát - ha ezt az elsőfokú bíróság korábban elmulasztotta - végzéssel megállapítja a fellebbezés hatálytalanságát, s a periratot a szükséges további intézkedések (értsd: a jogerőre emelkedés megállapítása) megtétele érdekében visszaküldi az elsőfokú bíróságnak.
C) A jogi képviselő mellőzésének másik lehetséges jogkövetkezményeként a fellebbezés Pp. 237., illetve 240. §-a alapján történő elutasítása adódik, amit a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata előtérbe helyez. A fellebbezést emiatt elutasító végzések indokolása az eredménytelenül maradt hiánypótlási felhívásra hivatkozik.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
