"Ne menj előttem, lehet, hogy nem tudlak követni.
Ne gyere mögöttem, lehet, hogy nem tudlak vezetni.
Gyere mellettem és légy a barátom."[1]
A családjogi eljárások egyik legaktuálisabb kérdése napjainkban is a kiskorú gyermek meghallgatása az őt érintő eljárásokban. A Gyermek jogairól szóló Egyezmény[2] (a továbbiakban: Gyermekjogi Egyezmény) 1. cikke szerint gyermek az a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó jogszabályok értelmében nagykorúságát már korábban eléri. A Gyermekjogi Egyezmény hatálybalépése óta a gyermeket érintő ügyekben a gyermek tájékoztatása, az ítélőképessége birtokában lévő gyermek meghallgatása és véleményének figyelembevétele alapvető követelmény az igazságszolgáltatásban. A Gyermekjogi Egyezményhez Magyarország is csatlakozott, ez jelentős változást hozott nemcsak az eljárásrendek kialakításában, hanem a társadalmi vélekedésben is a gyermek igazságszolgáltatásban való részvételét, valamint sorsa alakulásában történő részvételét illetően. Mivel a gyermek sebezhetőbb, sérülékenyebb, mint a felnőtt személyek, így speciális védelmi szabályok szükségesek, ha bevonásra kerül az őt érintő polgári peres eljárásba. A hazai szabályozásra nagy befolyással a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2201/2003/EK rendelet (a továbbiakban: Brüsszel IIa. rendelet) bírt. Majd a Brüsszel IIa. rendeletet 2022. augusztus 1. napjától felváltó, a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló 2019/1111 rendelet (a továbbiakban: Brüsszel IIb. rendelet) gyakorolt jelentős befolyást a hazai szabályozás alakulására a kiskorú gyermek meghallgatását illetően. A Brüsszel IIb. rendelet hatálybalépésével egyidejűleg módosult a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránti perek anyagi háttérszabályát adó, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:171. § (4) bekezdése.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályozási rendszerében a kiskorú személyek három szerepkörben jelennek meg: lehetnek tanúk, a perbeli jogképességre vonatkozó szabályok szerint peres felek, valamint a szülői felelősséggel kapcsolatos perekben érdekelt személyek. A szülői felügyelettel kapcsolatos perekben a kiskorú gyermek sajátos jogállással rendelkezik, érdekeltnek tekintendő, mivel az ezekben a perekben meghozott bírói döntésnek a gyermek sorsára jelentős hatása van. A Pp. 473. §-a rögzíti a kiskorú gyermek meghallgatását a szülői felügyelettel kapcsolatos és a kapcsolattartási perekben.
Jelen tanulmányban a kiskorú gyermek meghallgatáshoz fűződő jogát rögzítő nemzetközi dokumentumokat, a hazai szabályozás alakulását vesszük górcső alá, kiemelt figyelmet fordítva a Brüsszel IIb. rendelet hatálybalépéséhez kapcsolódó módosításokra.
A gyermek meghallgatása, véleményének figyelembevétele olyan követelmény, amely nem kérdőjelezhető meg a Gyermekjogi Egyezmény hatálybalépése óta. Az e tárgykörben született egyezmények, rendeletek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a gyermek eljárásba történő bevonására, meghallgatására, mivel ez alapvető követelmény ahhoz, hogy a gyermek ne csak elszenvedje az őt érintő eljárást, hanem ő is befolyást tudjon gyakorolni annak kimenetelére és így jövőjének, életének alakulására is. Ezen jogok vizsgálata során érdemes kitekintést tenni a nemzetközi jogi környezetre.
- 10/11 -
A Gyermekjogi Egyezmény 9. cikk 1. és 2. pontja szerint: "Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról, hogy a gyermeket szüleitől, ezek akarata ellenére, ne válasszák el, kivéve, ha az illetékes hatóságok, bírói felülvizsgálat lehetőségének fenntartásával és az erre vonatkozó törvényeknek és eljárásoknak megfelelően úgy döntenek, hogy ez az elválasztás a gyermek mindenekfelett álló érdekében szükséges. Ilyen értelmű döntés szükséges lehet bizonyos különleges esetekben, például akkor, ha a szülők durván kezelik vagy elhanyagolják gyermeküket, illetőleg ha különválva élnek és dönteni kell a gyermek elhelyezéséről. A jelen cikk 1. bekezdésében említett minden esetben valamennyi érdekelt Félnek lehetőséget kell adni az eljárásban való részvételre és véleményük ismertetésére." A Gyermekjogi Egyezmény rögzíti, hogy a kapcsolattartási, gyermekelhelyezési és szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyekben is lehetőséget kell adni az eljárásban érdekelt valamennyi személynek, így a gyermeknek is, hogy részt vegyen az eljárásban és véleményét ismertethesse az őt érintő adott ügyben.
A Gyermekjogi Egyezmény 12. cikke szerint: "Az Egyezményben részes államok az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítják azt a jogot, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét; a gyermek véleményét, figyelemmel korára és érettségi fokára, kellően tekintetbe kell venni." E cikk biztosítja a gyermek számára azt a jogot, hogy az őt érintő döntések meghozatalában érdemben részt vehessen. Ennek alapján lehetőséget kell adni a gyermeknek minden olyan bírói eljárásban, amelyben érdekelt, hogy a hazai jogszabályokban foglalt eljárási szabályoknak megfelelően meghallgassák. A gyermekeknek a saját ügyükben aktívan kell részt venniük, hogy az őket érintő ügyben nézeteiket, véleményüket ismertethessék a bírósággal. A gyermek nézeteinek a bíróság döntésének meghozatalakor, illetve a döntésben akár kulcsfontosságú szerepe lehet. A gyermek véleménynyilvánítása az eljárás során több módon is történhet; közvetlenül, vagy képviselője vagy arra alkalmas szerv útján. A véleménynyilvánítás nem kötelesség, hanem csak lehetőség a gyermek számára, nem kötelező élnie e jogával, illetve lehetőségével. Itt csupán lehetősége nyílik a gyermeknek, hogy hatással legyen az ő életét alapjaiban érintő döntésre. A véleménynyilvánítás joga nem azonos azzal a joggal, hogy véleményét figyelembe vegyék, azonban előfeltétele, hogy a döntéshozó megismerje és így figyelembe vehesse. A döntéshozó csak akkor tudja a gyermek véleményét figyelembe venni a döntése kialakítása során, ha a gyermek számára biztosított volt a véleménynyilvánítás és a gyermek élt is e jogával. A Gyermekjogi Egyezmény nem tartalmaz életkori határt, így a gyermeket nem lehet kizárni a meghallgatáshoz fűződő jog gyakorlásából arra hivatkozással, hogy bizonyos kort még nem ért el. A Gyermekjogi Egyezmény 3. cikke rögzíti: "A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban." Ez az alapelv az egész dokumentumot áthatja, mind jogalkotási, mind eljárásjogi szempontból követelményként fogalmazódik meg. Minden eljárásban, minden ügyben az eljárás teljes tartama alatt érvényesülnie kell.[4]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
