A felsőoktatás jogi kereteinek átalakítása, kisebb-nagyobb mértékű módosítása körüli viták az elmúlt években rendszeresen szerepeltek a napirenden. A jogalkotó évről évre kísérletet tett a rendszer átalakítására, vagy a korábbi évek során felmerült problémák kiküszöbölésére. A felsőoktatási jogalkotás mögött húzódó jogpolitikai megfontolások tartalmát illetően a szakirodalom számos álláspontot meg tudott jeleníteni, most azonban nem a tartalmi elemzés irányában indulunk el. Jelen tanulmány keretei között arra teszünk kísérletet, hogy az állam jogalkotói működése, és a felsőoktatás területén folyó jogalkotási tevékenység során összegyűlt tapasztalatokat összegezzük, a jogalkotási folyamattal kapcsolatos egyes általános és speciális alkotmányjogi követelményeket rávetítsük a felsőoktatási jog területére, és megpróbáljunk olyan következtetéseket levonni, amelyek hasznosak lehetnek a felsőoktatási rendszerre vonatkozó jogalkotási feladatok körében. Ennek során néhány mutatóval jellemezzük a felsőoktatási jogra irányuló jogalkotás rendszerváltás utáni történetét, külön figyelmet fordítva azokra a pontokra, amikor az Alkotmánybíróság is beavatkozott a felsőoktatási szabályok rendszerébe. Az Alkotmánybíróság határozatainak és az Alkotmány, illetve az Alaptörvény által támasztott követelmények összeolvasásával kísérletet teszünk egy "alkotmányos felsőoktatási" jogalkotási követelményrendszer körülhatárolására, végezetül pedig a jövőre mutató következtetésekben próbáljuk meg összegezni az elmúlt évek jogalkotásának tapasztalatait a felsőoktatás területén.
A felsőoktatásra vonatkozó jogszabályi környezet elemző értékelését a szakirodalomban a ’90-es évek elején végezte el Madarász Tibor.[1] Az állam jogalkotói feladatainak részletes bemutatásához szükség van a felsőoktatási joganyag áttekintésére, az állami jogalkotási eredmények elemzésére, ennek érdekében elsőként vegyük számba a szóba jöhető joganyagot. A vonatkozó normákat először jogforrási szintjük szerint csoportosítjuk.
A felsőoktatással kapcsolatos rendelkezések az Alaptörvény X. és XI. cikkében találhatók meg. Ennélfogva elmondható, hogy a felsőoktatásra vonatkozó joganyag az Alaptörvényből eredezik, ahol általában államcélként, illetve deklaratív jelleggel szabályoz a jogalkotó, néhány esetben pedig alaptörvényi korlátokat is meghatároz. Az Alaptörvény a felsőoktatási szervezeti rend, a tanszabadság, valamint egyes hallgatói jogok szabályozását törvényhozási tárgykörnek minősíti, míg az állami intézmények gazdálkodásának rendjét törvény alapján a Kormány vonhatja szabályozási körébe.
A felsőoktatási joganyag legfontosabb, átfogó szabályozást nyújtó jogforrása a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.). Ez a törvény deklarálja a felsőoktatás szabályozásának alapelveit, meghatározza a felsőoktatás intézményrendszerének kereteit és részletes szabályait, az intézmények szervezeti és működési rendjét, alapításukat és megszűnésüket. Az Nftv. határozza meg az állami és a fenntartói irányítás kereteit is. A törvény részletesen kifejti a felsőoktatásban dolgozók jogait és kötelezettségeit, valamint a foglalkoztatási követelményrendszer legfontosabb elemeit. Szól továbbá a hallgatói jogokról és kötelezettségekről, az egyes tanulmányi szabályokról, így különösen a hallgatói jogviszony keletkezésének és megszűnésének eseteiről, a hallgatói felelősségről, valamint a jogorvoslat jogáról.
Elemzésünk során nem szabad azonban megfeledkeznünk a korábbi felsőoktatási törvényekről (így az 1993. évi és a 2005. évi törvényről) sem, mivel a felsőoktatás működésében az az elv érvényesül, hogy a hallgatóra minden esetben az a felsőoktatási alapjogszabály vonatkozik, amely a felvételekor hatályban volt. Az Nftv. a korábbi felsőoktatási törvények továbbéléséről oly módon rendelkezik, hogy a korábbi törvények alapján megkezdett tanulmányokat változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával engedi befejezni. A tanulmányaikat 2006. szeptember 1. előtt megkezdő hallgatók azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján, a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és így még az 1993. évi felsőoktatási törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű oklevél megszerzésére is jogosultak lehetnek. Ezektől a rendelkezésektől az intézmények 2015. szeptember 1. után lesznek jogosultak eltérni.[2] Így tehát a mai napon az intézményekben párhuzamosan lehetnek jelen három különböző törvény rezsimje alá tartozó hallgatók. A fentiekből következően a már hatályukat vesztett, ám így továbbélő törvényeket és a hozzájuk kapcsolódó más jogszabályokat is számba kell vennünk.
A felsőoktatási szabályozás következő, rendkívül szerteágazó szintjét a rendeleti szabályozás jelenti. A felsőoktatásra vonatkozó törvények szabályait rendeletek részletezik, határozzák meg a végrehajtásuk módját, és szintén rendeleti szinten van szabályozva számos kapcsolódó tárgykör is, így különösen a felvételi eljárás, a felsőoktatásban indítható szakok jegyzéke, valamint azok képzési és kimeneti követelményei, továbbá a felsőoktatás finanszírozásának kérdései. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában már foglalkozott azzal a kérdés-
- 490/491 -
sel, hogy a felsőoktatásra vonatkozó mely szabályokat kell törvényben rendezni, és melyek esetében engedhető meg a rendeleti szintű szabályozás. A testület elvi éllel szögezte le, hogy az oktatást és közművelődést érintő törvényhozási tárgykörök tekintetében csak azokkal közvetett és távoli összefüggésben lévő tárgykörök esetében - akkor is csak megfelelő törvényi felhatalmazás alapján - elegendő a rendeleti szintű szabályozás.[3] Végezetül a közjogi szervezetszabályozó eszközök körében a Kormány normatív határozatait kell megemlítenünk, amelyek közül több tucat érint felsőoktatási tárgyköröket.
Érdemes megvizsgálni a felsőoktatási jogszabályalkotás ciklikusságát oly módon, hogy a felsőoktatási jogszabályokat megalkotási évük szerint csoportosítjuk. Az alábbi táblázat szemlélteti az egyes évek felsőoktatási joganyagra vonatkozó jogalkotási termékeinek számát jogszabály-típusonként.
| 1993 | 1994 | 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | |
| tv. | 3 | 1 | 1 | 2 | 3 | 1 | 1 | 2 | 3 | 0 | 1 | 1 | 3 | 2 | 2 | 2 | 3 | 2 | 3 | 1 | 1 |
| kr. | 0 | 0 | 8 | 7 | 8 | 9 | 14 | 14 | 9 | 16 | 13 | 5 | 8 | 10 | 5 | 6 | 7 | 3 | 5 | 13 | 10 |
| mr. | 2 | 1 | 2 | 6 | 8 | 5 | 9 | 9 | 3 | 2 | 7 | 3 | 3 | 3 | 1 | 0 | 0 | 1 | 0 | 1 | 6 |
| össz. | 5 | 2 | 11 | 15 | 19 | 15 | 24 | 25 | 15 | 18 | 21 | 9 | 14 | 15 | 8 | 8 | 10 | 6 | 8 | 15 | 17 |
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
