A járműértékesítéssel foglalkozó felperes gazdasági társaság és az alperes 2002 decemberében pénzügyi lízingszerződést kötöttek egy 14,5 millió forint értékű billenőplatós teherautóra és billenőplatós pótkocsira (együtt: szerelvény). A szerződés szerint az alperesnek 42 hónapon keresztül kellett volna a megállapodott havi lízingdíjat megfizetnie. A szerződés mellékletét képező Szerződési Feltételek szerint a lízingdíj akár egyetlen részletének késedelmes megfizetése is feljogosította a felperest a szerződés azonnali hatályú felmondására, amely esetben a lízingbevevő köteles a lízing tárgyát visszaszolgáltatni és a lízingbeadó által közölt elszámolás szerinti összeget megfizetni.
Az alperes az esedékes lízingdíj megfizetésével késedelembe esett, ezért a felperes a szerződést 2003 májusában felmondta. Az alperes a felmondás ellen nem tiltakozott és a szerelvényt a lízingbeadónak visszaszolgáltatta. A felperesnek csak 2004 júniusában sikerült a szerelvényt 9 250 000 Ft bruttó vételárért értékesítenie. Felperes előadta, hogy a használt szerelvény iránt nem volt érdeklődés és bár természetesen neki is elsőrendű érdeke főződött ahhoz, hogy minél magasabb áron értékesítse azt, kénytelen volt a szerelvényt a jelzett vételárat kínáló egyetlen vevőnek eladni. Ezt követően készítette el a felperes a szerződéses kapcsolat elszámolását, amely szerint a lízingbevevőnek (a szerelvény értékesítéséből befolyt vételárlevonását követően) még 2 100 000 Ft tartozása áll fenn.
Mivel alperes a fenti összeget nem fizette meg, felperes - a lízingszerződéshez tartozó Szerződési Feltételek 14. §-ában szereplő választottbírósági kikötés miatt - 2005 áprilisában keresetet nyújtott be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Választottbírósághoz. Ebben kérte a fenti összeg, a felmondástól számított kamatok, valamint a felmerült költségek megfizetésére kötelezni az alperest. Az alperes válasziratában a kereseti tényállást nem vitatta, azonban határozottan kifogásolta, hogy a felperes a szerelvényt csupán annak valós piaci értékének alig kétharmadáért értékesítette. A szerelvény értékének megállapítására szakértő kirendelését kérte, és egyben az adásvételi szerződéssel szemben a Ptk. 201. § (2) bekezdésére ("Ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél a szerződést megtámadhatja.") alapított kifogással élt.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
