Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Bányai István: Jusztícia kendője (MJ, 2009/10., 628. o.)

Az igazságszolgáltatás szimbóluma Jusztícia, illetve a szemeit elfedő kendő vélhetően ugyanazt a képzetet kelti mindenkiben, bár jóllehet - ha nem is akkora súllyal - de más értelmezés is beleképzelhető.

Az állampolgárok jogbiztonság érzetéhez hozzátartozik, hozzá tartozna, hogy érezzék ügyeik hatékony, szakszerű intézését. Az eljárások egy jelentős részében meghatározó szerepe van az igazságügyi szakértői munkának, így ebből adódóan ez a tevékenység is sokat ronthat, illetve - és remélhetően ez a gyakoribb - javíthat az igazságszolgáltatás hatékonyságán. A szakértői munkával összefüggő eseményláncban első szem a szakértő kiválasztása. Módszertanában rossz szakértőválasztás következménye lehet, hogy a feladatra potenciálisan alkalmas (szakmai megfelelőség, rendelkezésre állás stb.) szakértők nem kerülnek bevonásra, míg számos szempontból alkalmatlan (gyakorlat, idő, eszköz stb. hiánya) szakértők belekényszerülnek ügyekbe. Persze a szakértőknek lehetőségük van kérni a kirendelés visszavonását, azonban túlzott önbizalom, nagyvonalú kompetenciaértelmezés, vagy éppen piacféltés miatt erre nem minden esetben kerül sor. A szakértőválasztás tehát döntő fontosságú. Döntő, azonban, ha megnézzük mik az infrastrukturális lehetőségek ezen a területen, jól látható, hogy mekkora rizikófaktorral kell dolgozzanak a kirendelők. Jogszabályi oldalról a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet (továbbiakban: Rendelet) az irányadó, mely az igazságügyi szakértői szakterületeket és a szakértői kijelölés feltételeit meglehetősen tág határok közé teszi. Ez jó is meg nem is. Jó, mert valahol az igazságügyi szakértő feladata nem tudományos tevékenység, így jellemzően a szakértői rutin dominál az elvontabb szakmai részterületi ismeretek felett. A túlzott beszűkítés egyebekben azt is eredményezhetné, hogy sok esetben nem lenne kirendelhető szakértő és így pervitel szempontjából rutintalan külső szereplőket kellene bevonni az ügyekbe. Hátránya viszont a tágra szabott kompetencia körnek, hogy a kirendelők ugyan találnak szakértőt, de szakembert mégsem. Jellemzően ugyanis minden szakértő más területen van otthon, és idegen területen csak némi felzárkózás után van esélye megfelelően teljesíteni. Ebből a helyzetből persze a hozzáértők kimaradása és a nem hozzáértők (pontosabban máshoz értők) felesleges többletmunkája adódik. Egy jó szakértő nem csak tudja a választ a szakmai problémára, de azt emészthetővé is tudja tenni, vagyis képes átültetni a szakzsargont a tárgyalótermek nyelvezetére. A jelenlegi IRM honlapon található - korábbi nyilvántartásra épülő - szakértői adatbázis még viszonylag használható, viszont nincs összhangban a Rendelettel. A szakértői kamarák adatbázisaira való építkezés szakmailag és erkölcsileg egyaránt aggályos lenne, hiszen a tagok pénzén a kamarák már így is elég közfeladatot látnak el. Konkrét esetet nézve: a Rendelet értelmében például épületgépész szakterületre szükséges és elégséges feltétel az okleveles gépészmérnöki diploma. A valóságban azonban még az épületgépészeten belül is annyi a részterület, hogy gyakorlatilag lehetetlen minden területen elégséges szakmai tapasztalatot szerezni. A gépészmérnökök többsége nyilvánvalóan nem ért az épületgépészethez olyan mértékben, mely elégséges lenne egy szakértői munka elvégzéséhez.

Napjainkban természetesnek érezzük, hogy hiányos ismereteink kiegészítéséért nem könyvtárba rohanunk, hanem néhány billentyűleütés után egy-két jellemző kifejezés ismeretében hozzájutunk a kívánt adathoz, információhoz. A jogtárban, döntvénytárban történő kutakodás jogalkalmazók esetében is rutintevékenységnek mondható. A szakértőt igénylő ügyek vonatkozásában sem látszik lehetetlen kihívásnak egy olyan rendszer felállítása, melyben néhány címszó segítségével - a szakértők által megadott adatokból összeállított adatbázis, "szakmai életrajzok" alapján - könnyen leszűkíthető legyen a kör az adott ügy szempontjából valóban alkalmas személyekre. Ezt követően pedig már "csak" egy telefonhívás szükséges a szakértő felé a rendelkezésre állás tisztázása érdekében. Persze ez utóbbi elhagyható - sokszor el is marad - viszont akkor reálisan lehet számolni a kirendelő végzés egy vagy akár többszöri újraírásával, hiszen szakértők felelőséggel csak kapacitásukhoz mérten vállalhatják el a megbízást. Példaként egy fűtőtest meghibásodását vizsgáló eljárásnál az első lépés a jogszabályi megfelelőség alapján való szűkítés lehetne - itt: gépészmérnök

- de ezt követően (a periratok alapján) a "fűtés", "radiátor", "fűtőtest", "fűtési rendszer" stb. címszavak alapján már kellő pontossággal behatárolható lenne az a kör, melyen belül nem csak a kompetens, hanem a szakmailag alkalmas szakértők (és a kettő nem ugyanazt jelenti) kellő biztonsággal megtalálhatók lennének. A kompetencia kritériumainak eldöntése tehát helyesen jogszabályi szinten kell megtörténjen, azonban az alkalmasság szerinti további szűkítést, vagyis annak megítélését, hogy ténylegesen mihez is ért a szakértő

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére