A felhőszolgáltató fizetésképtelenné válása esetén kérdés, hogy mi történik a felhasználónak a felhőszolgáltató infrastruktúráján tárolt adataival. A főszabály szerint a Csődtv. 47. § (1) bekezdése alapján a felszámoló jogosult az adós szerződéseit azonnali hatállyal felmondani, ami megfoszthatja a felhasználót az adatokhoz való hozzáféréstől, és akár az adatok elvesztésével is járhat. A felhőszolgáltatás nyújtására irányuló szerződésnek az Adatrendelet VI. fejezete szerinti alakzatát alapul véve a Csődtv. 47. § (3) bekezdés szerinti privilegizált szerződéses jogviszonyokhoz hasonlítható, így e szerződés esetében a felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. § (1) bekezdés szerinti azonnali hatályú felmondási jogot. A felszámoló a felhőszolgáltatás nyújtására irányuló szerződés alakzatából kifolyólag köteles tiszteletben tartani a felhasználó szolgáltatás kontinuitásához, adatintegritáshoz és adathozzáféréshez fűződő érdekét, tehát nem kapcsolhatja le a szolgáltatást. Ezen felül ugyancsak a szerződésből kifolyólag a szolgáltatóváltás, adatexportálás, adatlementés kivitelezését köteles elősegíteni.
In the event of the cloud service provider becoming insolvent, the question arises as to what happens to the user's data stored on the infrastructure of the cloud provider. As a general rule, according to § 47(1) Hungarian Insolvency Act the insolvency administrator (liquidator) is entitled to terminate the debtor's contracts with immediate effect, which may deprive the user of access to his or her data and could even result in the loss of that data. Given the characteristics of the contract for the provision of cloud services as under Chapter VI of the Data Act, it is comparable to a privileged contractual relationship under § 47(3) Hungarian Insolvency Act, and therefore the insolvency administrator cannot exercise the right of immediate termination. By the very characteristics of the contract for the provision of cloud services, the insolvency administrator is obliged to respect the user's interest in service continuity, data integrity and data access, and therefore cannot disconnect the service. In addition, it is also his or her contractual obligation to facilitate switching, data export, and data saving.
A felhőszolgáltatások, illetve a felhő alapon működő szolgáltatások a mindennapi élet szerves részét képezik, függetlenül attól, hogy fogyasztókról, vállalkozásokról vagy kormányzati szervekről van szó. A mindennapi élet működése a felhőszolgáltatások nélkül ma már aligha képzelhető el. A Gartner információs technológiára szakosodott piackutató és elemző vállalat előrejelzése szerint 2028-ra a felhőalapú számítástechnika már nemcsak a technológiai forradalom szinonimája lesz, hanem alapvető elem lesz a vállalatok versenyképességének fenntartásához, az üzleti lét és működés szükségletévé avanzsál.[1] Emellett jól látható, hogy a végfelhasználók által a nyilvánosan igénybe vehető felhőszolgáltatásokra fordított kiadások töretlenül növekednek.[2]
Reális lehetőség, hogy egy-egy felhőszolgáltató fizetésképtelenné válik és ilyen eljárás (felszámolási eljárás) hatálya alá kerül. Kérdésként merül fel, hogy mi történik ilyenkor a felhasználóhoz tartozó adatokkal, amelyeket a fizetésképtelen felhőszolgáltató infrastruktúráján, vagy az érdekében harmadik fél felhőszolgáltató infrastruktúráján tárolnak. A nehézség abból adódik, hogy a felhasználóhoz tartozó - a felhőszolgáltató szempontjából: "idegen" - digitális adatok nem minősülnek dolognak, amelynek kiadását a felhasználó tulajdonjoga alapján követelhetné.[3] A főszabály az, hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) 47. § (1) bekezdés szerint a felszámoló jogosult az adós szerződéseit azonnali hatállyal felmondani.[4] Ez élesen ütközik a felhasználónak a felhőszolgáltatásra irányuló szerződéses jogviszony kontinuitásához fűződő érdekével, amely - a konkrét felhőszolgáltatástól függetlenül - magába foglalja különösen az adatok integritásának megőrzéséhez és az adatokhoz való hozzáféréshez fűződő érdekét. A felhasználó számára észszerű időt kell biztosítani arra, hogy alternatív szolgáltatót találjon, és ezen időszak alatt fenn kell tartani számára a szolgáltatás elérhetőségét. Ezzel szemben a fizetésképtelen adós hitelezőinek érdeke a felszámolási vagyon költségektől való megóvása annak érdekében, hogy a hitelezők adóssal szemben fennálló követeléseit minél nagyobb arányban lehessen kielégíteni. A felhőszolgáltatás fenntartása adott esetben több költséggel járhat,
- 14/15 -
mint a felhasználók által a szolgáltatásért fizetett díj, amely így apaszthatja a felszámolási vagyont. Ilyenkor indokolt lehet a Csődtv. 47. § (1) bekezdés szerinti felmondási jog gyakorlása a felszámoló részéről. Mivel de lege lata nem létezik a "puszta" digitális adatokon fennálló dologi hatályú jogosultság, amely alapján a felhasználó kérhetné a digitális adatokhoz való hozzáférés biztosítását (mint a kiadási igény megfelelője), a felhasználó szolgáltatás kontinuitásához fűződő érdekének védelmét a felhasználó és felhőszolgáltató közötti szerződéses jogviszonyból lehet levezetni.[5]
A méltányos adathozzáférésre és -felhasználásra vonatkozó harmonizált szabályokról szóló 2023/2854 EU rendelet[6] (rövid elnevezéssel angol nyelven Data Act, rövid elnevezéssel magyar nyelven Adatrendelet, a továbbiakban: Adatr.) felhőszolgáltatások közötti váltására vonatkozó VI. fejezet szabályai megoldást, pontosabban iránymutatást jelenthetnek az előzőekben felvetett problémára. Az Adatr. felhőszolgáltatások közötti váltás szabályairól szóló VI. fejezetén belül az Adatr. 25. cikke a szolgáltatóváltásra vonatkozó szerződési feltételekre nézve olyan szabályokat tartalmaz, amelyek a felhasználó szolgáltatóváltáshoz fűződő szabadsága mellett a szolgáltatóváltás zökkenőmentességéhez és felhőszolgáltatás kontinuitásához fűződő érdekét is védik. E szabályok megfelelő támpontot szolgáltatnak ahhoz, hogy a felhőszolgáltató ellen elrendelt fizetésképtelenségi (felszámolási) eljárásban a felhasználó a hozzá tartozó digitális adatok integritásához és az adatokhoz való hozzáféréséhez fűződő érdekét a felhőszolgáltatóval fennálló szerződéses jogviszonyból levezetve megfelelően érvényesíteni lehessen.
Az Adatr. VI. fejezetének szabályai az eltérő szolgáltató által biztosított, azonos szolgáltatástípust nyújtó felhőszolgáltatásra vagy helyszíni (a felhasználó telephelyén található) információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrára (a továbbiakban: IKT-infrastruktúra) történő váltást hivatottak biztosítani (Adatr. 23. cikk). Ezt mindenekelőtt a jelenlegi - elhagyni kívánt - felhőszolgáltatóval fennálló szerződéses jogviszonyba való beavatkozást teszi szükségessé. Így az Adatr. a felhasználó felmondási jogára és a szolgáltatóváltás folyamatára nézve állapít meg kötelező tartalmi elemeket (Adatr. 25. cikk),[7] előírja a felhőszolgáltató tájékoztatási kötelezettségét a felhasználóval szemben a szolgáltatóváltásra és adathordozásra rendelkezésre álló eljárásokra vonatkozóan (Adatr. 26. cikk),[8] és rögzíti a szolgáltatóváltásban érintett felek jóhiszeműség és tisztességesség elve szerinti együttműködésének követelményét (Adatr. 27. cikk).[9] Speciális tájékoztatási kötelezettséget ír elő az Adatr. 28. cikke arra nézve, hogy mely joghatóság alá tartoznak az egyes felhőszolgáltatások nyújtása céljából igénybe vett IKT-infrastruktúrák (például a szerverpark), mivel ez eltérhet a felhőszolgáltatási szerződésre irányadó joghatóságtól. Nem közvetlenül a szerződéses jogviszonyt alakító szabály az Adatr. VI. fejezetén belül szolgáltatóváltási díjak fokozatos visszavonásáról szóló rendelkezés (Adatr. 29. cikk) és a szolgáltatóváltás technikai vonatkozásainak szabályai (Adatr. 30. cikk).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
