Az idei második lapszámban Vincze Ferenc kollégám még kérdőjellel írta a címbéli mondatot, ami mostanra már kijelentővé változtatható. Nem azért, mert végre nyilvánosságra hozta a Kormány a közigazgatással kapcsolatos programját (ha van ilyen?!), hanem a politikusok nyilatkozatai alapján állítható nagy biztonsággal, hogy a létrejövő járási szint már az államigazgatás (kis)térségi szintje lesz, és mint ilyen: jegyző nélkül.
Egy tavalyi írásomban elmélkedtem arról, hogy mennyi előnye van, ha egy politikai erőnek nincs nyilvános és írásos programja, hiszen - hatalomra kerülvén - az nem kérhető számon rajta. Ezt követően egy ismerősöm felhívta a figyelmemet, hogy nincs igazam, hiszen a jelenleg kormányzó politikai erők számos tervvel rendelkeznek: Széll Kálmán-terv, Semmelweis-terv, Magyary Zoltán-terv stb. Utóbbira, akit a múlt század egyik legnagyobb magyar elméleti és gyakorlati közigazgatási szakértőjének tartunk, Vincze Ferenc kollégám is hivatkozik a szóban forgó írásában, miszerint: "Reményt ad, hogy a kormányzat Magyary Zoltán és iskolája munkásságát is elemzi és értékeli végre".
Azóta - talán ezen elemzés és értékelés eredményeként - állítólag megszületett a Magyary Zoltán-terv (a továbbiakban: Terv), ami feltehetően a magyar közigazgatás átalakításának elképzeléseit tartalmazza, legalábbis több politikus hivatkozott erre. Ennek kapcsán igazából két elem került napvilágra az elmúlt egy évben: a vármegyék és a járások létrehozása. A vármegyék sorsát az új alaptörvény (értsd: alkotmány) lerendezte, de a járások azóta is makacsul tartják magukat. Ami a politikusi nyilatkozatokból - a Terv ismerete nélkül - kihámozható, a járás a kormányzat (megyei kormányhivatal?) kinyújtott karja lesz, ami kb. 200 városban intézi majd az államigazgatási ügyeket. (Azt, hogy mitől kerül közelebb az ügyintézés a falusi emberekhez, és mitől lesz "ügyfélbarátabb", ha fele annyi helyen lehet majd ügyeket intézni, mint most, az szakmai érvekkel aligha indokolható, arra kísérletet sem teszek.)
Biztosan az is csak a Terv ismeretében lenne kijelenthető, ha a kormányzat centralizálja a közigazgatási hatásköröket (is), és csak a járási székhely városból "nem intézhető" hatáskörök (pl. szociális, helyi adó-ügyek) maradnak az önkormányzatoknál (és a jegyzőknél), akkor egyáltalán így nevezik-e majd őket. Igaz, miután így hatáskörileg gyakorlatilag kiüresednek az önkormányzatok, különösebb jelentősége nem is lesz ennek.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
