https://doi.org/10.59851/jk.79.05.3
A szerzői vagyoni jogok átruházhatóságának feltáró jogi elemzése nemzetközi jogi és történeti alapú dogmatikai megközelítésben világít rá arra, hogy jelenkorunk gazdasági és társadalmi, illetve jogi fejlődése milyen hatással lehet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 9. § (3) bekezdésében foglalt törvényi rendelkezésre. Kiindulópontként a szerzői vagyoni jogok átruházásához kapcsolódó nemzetközi jogi, regionális és hazai normatív háttér szolgál az Európai Unió Bírósága immáron több döntésében foglalt azon értelmezési elv figyelembevételével, amely az Európai Unió nemzetközi szervezetekben betöltött tagságából fakadó kötelezettségek érvényesítése okán érdemel figyelmet. Az értelmezési elv alapján a szerzői jog meghatározott jogintézményei olyan uniós jogi fogalomnak minősülnek, amelyeket a vonatkozó nemzetközi egyezményekben foglaltakkal - ideértve a fogalmakat körülvevő szövegkörnyezetet és a szabályozás célját is - összhangban kell értelmezni. E szövegtani vizsgálat a Berni Uniós Egyezményt közvetlenül interpretáló kommentárok és útmutatók elemzésén, valamint a hazai magánjogtörténeti jogtudomány értékelő megállapításain alapul. A kutatás összegző eredményei a kontinuitás szem előtt tartásával a jelenkori nemzetközi jogi és polgári jogi dogmatikai összefüggésrendszerbe helyezik a szerzői vagyoni jogok átruházásának jogintézményét.
Tárgyszavak: szerzői jog, a vagyoni jogok átruházhatósága, nemzetközi egyezmények az uniós jogrendben, magánjogi dogmatika
The exploratory analysis of the transferability of the author's economic rights in copyright law is presented in an international legal and historical dogmatic approach in order to reveal the recent social, economic and legal changes that have an effect on Section 9 (3) of the Hungarian Copyright Act. The normative international, regional and domestic legal background is analysed as a starting point, taking into account the relevant interpretation articulated in several judgments of the Court of Justice of the European Union (CJEU) on how to apply the international conventions in the legal order of the European Union, of which the European Union is a member. This textual analysis is based on commentaries and official guides to the Berne Convention, and national legal history is also evaluated. The results of the research place the legal institution of the transfer of copyright in the context of contemporary international and civil law doctrine, in the spirit of continuity.
Keywords: copyright, transferability of economic rights, international conventions in EU law, private law dogmatic
A Berni Uniós Egyezmény a szerzőt megillető vagyoni jogok gyakorlását nem korlátozza a felhasználás engedélyezésére, hanem a 6bis cikk (1) bekezdése alapján lehetőséget ad a vagyoni jogok élők közötti átruházására is, lehetővé téve ezáltal a jogutódlást.[1]
Bár a hivatkozott 6bis cikk alapvetően a szerzőt megillető erkölcsi jogosultságok tartalmáról és nem a vagyoni jogokról rendelkezik, a tagállamok között jelentkező eltérések okán mégis a nemzetközi jogtudomány a szerzőt megillető vagyoni jogok átruházását ezen cikkhez kapcsolódóan interpretálja alapelvként. A Berni Uniós Egyezmény WIPO honlapján közzétett kommentárja értelmében a szerzői jogok szabályozásának két alapvető elve érvényesül: az egyik, hogy a szerzőt megillető erkölcsi elismerést előtérbe helyező és azon alapuló (moral rights), valamint gazdasági jellegű jogosultságok (economic rights) egymástól függetlenek. Az egyezmény ebből fakadóan a szerzőt megillető erkölcsi és vagyoni jogok eltérő szabályozása felé nyit utat. A másik alapelv, hogy a szerzőt megillető vagyoni jogok élők között is átruházhatóak lehetnek (transferability of economic rights).[2] Von Lewinski utal arra, hogy az európai kontinentális jogok elméleti megközelítésében kérdésként merül fel, hogy a szerzőt megillető erkölcsi és vagyoni jogok közös gyökerekből fakadnak-e vagy különálló jogosultságok, amely kérdésben a Berni Uniós Egyezmény valóban nem foglal állást. Ugyanakkor azonban, ha a vagyoni jogok átruházásra kerülnek, az nem eredményezi egyben az erkölcsi természetű jogosultágok átruházását.[3]
A szerző vagyoni jogainak átruházása különbözik a szerzői mű felhasználására adott engedélytől, méghozzá abban, hogy ez utóbbi esetben a felhasználás engedélyezésének joga megmarad a szerzőnél.[4] A vagyoni jogok átruházása egészben vagy részben is megtörténhet, amelynek következtében a jogszerző jogutódként gyakorolja a mű felhasználására vagy egyes felhasználási cselekményekre vonatkozó engedélyezési jogot, vagy rendelkezhet valamely vagy az adott felhasználás megtiltásáról is.[5] E jogátruházás a mű bármely felhasználását átfoghatja,
- 236/237 -
így a Berni Uniós Egyezmény nem állít fel műfajhoz vagy felhasználási cselekményekhez kötött korlátokat.[6]
Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint a jogok gyakorlásának feltételeit a nemzeti szabályok határozzák meg. Nem zárja ki az egyezmény WIPO honlapján közzétett útmutatója annak az értelmezésnek a lehetőségét, miszerint a részes államok a gazdasági jellegű jogosultságok átruházhatóságát korlátozzák olyan esetekben, ahol a szerző mint gyengébb fél védelme érdekében ez szükségesnek mutatkozik a mű felhasználására kötött szerződéses kapcsolatokban.[7] Adott esetben maga az egyezmény ad ezen általánosan érvényesülő elv alól kivételt a szerző érdekeinek védelmére a követő jog esetében.[8] A nemzetközi jogi előírások ugyanakkor ezenkívül nem kínálnak jogalapot az átruházás teljes körű kizárására vagy tilalmának főszabályként történő elismerésére.[9]
Faludi Gábor a CDSM-irányelvvel összefüggésben a szerzői jogi szerződések kapcsán utalt arra a diszkrepanciára, miszerint az InfoSoc-irányelvben foglalt szerzői vagyoni jogok átruházhatóak, míg a nemzeti jogszabályunk nem ad erre lehetőséget, hiszen főszabályként kizárja a szerzőt megillető vagyoni jogok átruházásának jogi lehetőségét.[10] Ezen kiindulópont nyomán az egyes szerzői jogi irányelvek szövegkörnyezetére kiterjedő kutatás alapján megállapítható, hogy az Európai Unió szerzői jogi irányelvei a szerzői vagyoni jogok forgalomképessége tekintetében vegyes képet mutatnak.
a) A felhasználás engedélyezéséről rendelkeznek, de nem tartalmaznak előírást a vagyoni jogok átruházására a műholdas műsorsugárzásra és a vezetékes továbbközvetítésre,[11] továbbá a műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére vonatkozó irányelvek.[12]
b) Az InfoSoc-irányelv[13] (30) preambulumbekezdése alapján az irányelvben foglalt vagyoni jogok, nevezetesen a többszörözési jog, a nyilvánossághoz közvetítés és a terjesztés joga "a vonatkozó tagállami szerzői jogi és szomszédos jogi rendelkezések sérelme nélkül" átruházhatóak. Az irányelv további normaszövege tételes jogi rendelkezést ugyanakkor nem tartalmaz a szerzőt megillető ezen vagyoni jogok átruházhatóságára, annak megengedhetőségére, korlátozhatóságára, illetve tilalmára nézve. Ebből következhet az is, hogy ennek meghatározása tagállami hatáskörben marad, de az Európai Unió Bíróságának azon gyakorlata alapján, amely az Európai Unió nemzetközi szervezetekben foglalt tagságával összefüggésben munkálja ki az egyes szerzői jogi intézményeket, az is figyelembe ajánlható, hogy a jogértelmezést a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelelően szükséges megtenni.[14]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
