Az ELTE Jogi Karán 2017 februárjában induló gyermekjogi képzés beharangozójaként 2016. december 1-jén gyermekjogi konferencia került megtartásra az ELTE ÁJK rendezésében az Egyetem téri épület Aula Magnájában. A rendezvény szervezésében közreműködött az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézete, amelynek továbbképzési repertoárja a gyermekjogi szakemberképzéssel és jogi szakokleveles gyermekjogi szakemberképzéssel bővül (http://www.ajk.elte.hu/jotoki/gyermekjog, http://www.ajk.elte.hu/jotoki/gyerekjogszakember).
Menyhárd Attila egyetemi tanár, az ELTE ÁJK dékánja nyitotta meg a konferenciát, s a nagy számban megjelent érdeklődők köszöntése után örömét fejezte ki, hogy az első gyermekjogi képzés az ELTE-n fog megindulni. A képzés indokoltsága mellett a polgári jog egyes részterületeit emelte ki, ahol a gyermekek, fiatal felnőttek szülőkkel fennálló sajátos kapcsolata is egyre inkább önálló értékelést nyer. Szeibert Orsolya habilitált egyetemi docens, a konferencia levezető elnöke, s a gyermekjogi képzés szakmai vezetője a gyermekjogi képzés bevezetésének aktualitásáról és szükségességéről szólva említette a nemzetközi és európai gyermekjogi dokumentumok megismerésének fontosságát, s azt, hogy a képzések célja a gyermekek jogaira, szükségleteire és érdekeire koncentráló gyermekjogi szemlélet megismertetése.
Herczog Mária szociológus (Család Gyermek Ifjúság) az ENSZ gyermekek alternatív gondoskodásáról szóló útmutatójának bemutatása mellett kitért arra is, hogy az abban foglalt elvek miként valósulnak meg a hazai gyakorlatban. Rámutatott általában a nemzetközi dokumentumok szem előtt tartásának jelentőségére, részletezte az alternatív gondozásban élő gyermekek helyzetét, a fenti útmutató megalkotásának európai összefüggéseit, a hosszú távú szakpolitikai elköteleződés indokoltságát. Gervai Judit pszichológus, c. egyetemi tanár (ELTE PPK, MTA TTK) az extrém korai deprivációból való felépülés lehetőségeit és korlátait egy vizsgálat eredményei alapján elemezte. Bemutatta a kilencvenes évek elején romániai árvaházakból Angliában örökbe fogadott gyermekek csoportjában és a kontrollcsoportban végzett adatfelvételeket, a gyermekek értelmi és testi fejlődésének, továbbá pszichológiai állapotuknak alakulását, s a vizsgálat alapján levonható következtetéseket, amelyek tekintetbevétele ma sem mellőzhető. Lápossy Attila főosztályvezető-helyettes (AJBH) az ombudsmani alapjogvédelem legfontosabb jellemzőinek, a gyermekjogi esetek összetett vizsgálati módszerének és az ügyek megoldási sajátosságainak rövid bemutatását követően konkrét ügyeket vázolt fel azok jogi összefüggéseinek lehetőség szerinti minél teljesebb említése mellett. Említésre került többek között a gyermekek szabálysértési elzárásának, éjjeli előállításának ombudsmani vizsgálata és megítélése is.
Vaskuti András bíró (Kúria) több szempontból közelítette meg azt a kérdést, hogy a New York-i Gyermekjogi egyezmény miként érvényesül a fiatalkorúak igazságszolgáltatásában. A fiatalkorúak bírósága különböző értelmezési lehetőségeinek, annak a hazai igazságszolgáltatásban történő megvalósulásának bemutatása után részletesen foglalkozott a büntethetőség alsó határának változásaival, az új Btk. vonatkozó szabályaival, továbbá azzal, hogy mennyiben érvényesül a gyermek magánéletének tiszteletben tartása. Herczeg Rita gyermekjogi referens (OBDK) részletesen bemutatta a gyermekjogi képviselő tevékenységét, feladatait, a gyermekjogi jogsérelmek 2015. évi adatait, továbbá azt, hogy milyen megkeresések érkeznek az örökbefogadással kapcsolatban a gyermekjogi képviselőhöz. Mind az eljárási hibákkal, mind a nevelőszülői örökbefogadással, mind pedig a testvérkapcsolatok kérdésével összefüggésben jogesetek bemutatására és elemzésére került sor. Báldy Péter igazgatóhelyettes (ELTE JTI) a kiskorúak médiajogban megvalósult védelmét elemezte konkrét esetek felvillantásán keresztül. Kitért a médiában, így a televízióban, illetve interneten megjelenő tartalmakra és a gyermekek azoktól való megvédhetőségének korlátaira; összevetette a médiatudatosság követelményét a valóság tényeivel, s utalt a legfontosabb feladatokra, arra, hogy milyen eszközökkel valósítható meg a hatékony gyermekközpontú védelem. Lux Ágnes gyermekjogi szakértő (IOM) a menedékkérő szüleitől elválasztott, illetve kísérő nélküli kiskorúak helyzetét mutatta be, kitérve az ilyen helyzetben lévő gyermekek számának mérési nehézségeire. Ismertette a hazai adatokat, jogszabályi környezetet, azt, hogy az "úton lévő" gyermekek tekintetében mely kérdések várnak Európában megoldásra, különös tekintettel a Gyermekjogi egyezményben foglalt gyermeki jogokra.
A rendezvény alkalmat adott a résztvevőknek arra, hogy a gyermekek helyzetét és jogait, illetve az aktuális problémákat különböző szemszögekből ismerjék meg. Az előadások számos jogterületet érintettek, s a gyermekkel különböző pozíciókban és eltérő foglalkozások, illetve hivatásrendek keretei között találkozó szakemberek álláspontját tükrözték. Attól függetlenül, hogy a büntetőjog, gyermekvédelem vagy médiajog felől közelítjük a gyermekeket, s tekintet nélkül arra, hogy bíró, gyermekjogi szakértő, ombudsman, gyermekjogi képviselő, szociológus, illetve pszichológus szemüvegén keresztül látjuk őket, a tárgyalt résztémák összeértek és ugyanazt mutatták: a gyermeki jogokat és azok érvényesülését állandó és folyamatos megvitatás tárgyává kell tenni. Az ELTE-n induló gyermekjogi képzés - amely jogászok és nem jogászok számára egyaránt nyitva áll - ezt a szerepet is betölteni kívánja. A képzés komplex ismereteket nyújt a hazai közjogi és magánjogi jogterületek, továbbá a gyermekek nemzetközi szintű védelme tekintetében; ennek megfelelően tárgyalásra kerül a gyermeki jogok alapjogi-alkotmányjogi megközelítése, a gyermeki jogok ombudsmani jogvédelme; a gyermek helyzetének megítélése és jogai a büntető anyagi jog és eljárásjog, a szabálysértési jog összefüggéseiben, a gyermekvédelmi eszköz- és intézményrendszer, továbbá a gyermekvédelem szociálpolitikai összefüggései.
A polgári jog kiskorúakat érintő rendelkezései mellett a gyermek családjogban szabályozott helyzete is a tematika
- 135/136 -
része, különös tekintettel a gyermek polgári eljárásokban, családjogi jogvitákban megvalósítható védelmére; hasonlóképpen az örökbefogadás, gyámság kérdései, valamint a közoktatás és egészségügy gyermekeket és gyermeki jogokat érintő jogi konfliktusai és azok feloldásának lehetőségei. A gyermeki jogokat érintő bírósági gyakorlat megismerése mellett a gyermeki jogok nemzetközi és európai szintű védelme, a New York-i Gyermekjogi egyezmény rendelkezései, az UNICEF munkája, az Európa Tanács és az Európai Unió gyermeki jogokat érintő tevékenysége szintén tárgyalásra kerül. A gyermekek tényleges szükségleteinek megismeréséhez járulnak hozzá a gyermeklélektani ismeretek, különös figyelemmel a bántalmazott gyermekek érzelmi szükségleteinek sajátosságaira, valamint a gyermekek speciális csoportjainak, így többek között a fogyatékkal élő gyermekek helyzetére. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerző habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK.
Visszaugrás
