Megrendelés

Rozgonyi Krisztina: Első oldal (IJ, 2005/2., (6.), 39. o.)

A Nemzeti Hírközlési Hatóság egyik legfontosabb, törvényben is rögzített feladata az elektronikus hírközlési piac átfogó elemzése, illetve a versenyszabályozás szempontjából önálló vizsgálat tárgyául szolgáló, úgynevezett érintett részpiacok (jelenleg 18) meghatározása és elemzése. Az NHH ezt annak érdekében végzi, hogy - amennyiben az érintett részpiacokon a verseny nem kellően hatékony - azonosítsa a verseny kialakulását gátló tényezőket, kijelölje a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót vagy szolgáltatókat. Ezáltal az eddig jellemzően normatív módon, jogszabályokban rögzített szabályozást lényegében felváltotta a szabályozó hatóság által végzett, részletes piacelemzésen alapuló egyedi szabályozás, amelynek keretében szabályozási jellegű beavatkozás csak ott és annyiban valósítható meg, ahol és amennyiben azt a piaci verseny nem elegendő intenzitása, illetve a piaci versenyt akadályozó tényezők indokolják.

"Hitvallása" szerint az NHH modern szabályozó hatóságként a hírközlési piacok fejlődését segíti elő, a versenyt serkenti, a piacok működését felügyeli annak érdekében, hogy Magyarországon mindenki könnyen, gyorsan és elérhető áron juthasson hozzá a legkorszerűbb hírközlési szolgáltatásokhoz - esetenként több szolgáltató ajánlatai közül választva. Amikor az NHH - törvénybe foglalt kötelezettségének eleget téve - intézkedéseket hoz a piaci verseny erősítése érdekében, abból a felismerésből indul ki, hogy hosszú távon az életképes versenykörnyezet kialakulása önmagában is megvalósítja a szabályozói célok többségét. A verseny megteremti a választás lehetőségét, biztosítja a szolgáltatások magas minőségét, kikényszeríti a hálózati infrastruktúra fejlesztését, költségracionalizálásra, hatékonyabb gazdálkodásra kényszeríti a szolgáltatókat és mérsékli az árakat.

A magyar hírközlési piacra a liberalizáció több lépésben érkezett el. A piaci verseny elősegítésében kiemelten fontos, hogy az NHH élén álló Tanács piacelemzési munkájának eredményeként a magyar hírközlés történetében első ízben kapunk átfogó képet a piacról, és először jön létre olyan helyzet, ahol a szabályozói beavatkozás a piaci folyamatokba már csak a feltétlenül indokolt módon és mértékben történhet meg.

Az Európai Bizottság ajánlásával összhangban az elektronikus hírközlési piac egészén az NHH 18 részpiacot (ezen belül hét kiskereskedelmit és tizenegy nagykereskedelmit) határozott meg. Az egyes részpiacok elemzését követően kerülhet sor annak megállapítására, hogy a verseny helyzete indokolja-e azt, hogy be kelljen avatkozni a piac működésébe, illetve lehet-e az adott piacon, vagy annak valamely részpiacán - földrajzi alapon - jelentős erejű szolgáltatót azonosítani, és arra enyhébb vagy szigorúbb kötelezettségeket kiróni.

A Tanács a kötelezettségek kirovásával arra törekszik, hogy a magyarországi hírközlési piac egészének működését elősegítse, ám egy túl szigorú határozat a kitűzött céllal épp ellentétes hatású is lehet (az arányosság követelményének megsértése). Könnyen előfordulhat, hogy hatására a verseny nemhogy élénkül, de még a meglévő - esetenként csekély - befektetői kedv is tovább csökken. Ugyanakkor a túl enyhe ítélet sem feltétlenül élénkíti a befektetői kedvet és a versenyt, mivel ebben az esetben a kívántnál erősebb pozícióban maradhat valamely piaci szereplő.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére