A zálogjog bírósági végrehajtás útján és azon kívül történő érvényesítése közti választás első következménye abban nyilvánul meg, hogy nagy különbség keletkezik a zálogjoggal biztosított követelést létrehozó szerződése, valamint a zálogjogot létrehozó szerződésre vonatkozó jogviták elbírálásában.
A bírósági végrehajtás a bíróság érdemi határozatán és - egyebek között - végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiraton (Vht. 21. §) alapul.
A bíróság érdemi határozata - esetenként még rendkívüli jogorvoslattal is - eldönti a jogvitát. A végrehajtási záradékon alapuló eljárás esetén a Pp. 369. §-a szerint a végrehajtás megszüntetése, illetve korlátozása iránt pert lehet indítani azon az alapon, hogy a végrehajtani kívánt követelés nem jött létre, a követelés egészen vagy részben megszűnt, a követelés nem esedékes, vagy azzal szemben az adós beszámítható követelést kíván értékesíteni. A Pp. 370. §-a szerint a bíróság a végrehajtást felfüggesztheti.
Abban az esetben, ha a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlását végrehajtáson kívül érvényesíti, végrehajtás megszüntetési per indításának nem lehet helye; a kötelezett a zálogjoggal biztosított szerződés érvényességére, a követelés összegére és esedékességére vonatkozó jogvita eldöntését a polgári per általános szabályai szerint kérheti. Például: keresetlevelet nyújt be annak megállapítása végett, hogy a zálogjogosult a kölcsönszerződést valóságos okok nélkül mondta fel, ezért követelése nem vált esedékessé. Az ilyen peres eljárásban a bírósági gyakorlatra vár annak eldöntése, hogy a végrehajtáson kívüli kielégítés gyakorlása a per befejezéséig felfüggeszthető-e. Például a Pp. 156. §-a alapján ideiglenes intézkedéssel?
A bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtó intézkedései kötelezik az adóst; ha intézkedése törvénysértő, vagy elmulasztja a szükséges intézkedések megtételét a Vht. 217. §-a alapján a bírósághoz végrehajtási kifogás nyújtható be. A végrehajtási eljáráson kívüli igényérvényesítés esetén a Ptk. egyes rendelkezései többféle magatartásra kötelezik a feleket. Az új Ptk. 5:130. §-a e kötelezettségek megszegését vagy elmulasztását csak a zálogjogosulttal szemben szankcionálja kielégítési joga gyakorlásának felfüggesztésével vagy a jogainak helyes gyakorlására való kötelezéssel. Ez nemperes eljárás tárgya. A zálogjog jogosultja azonban a zálogkötelezettet terhelő kötelezettségek teljesítését csak peres eljárásban követelheti. Például: a zálogkötelezett nem adja a zálogtárgyat a zálogjogosult birtokába (5:132. §). A kielégítési eljárás befejezését is hátráltathatják perek: például az elszámolás helyességének vitatása miatt (5:135. §), vagy azért, mert a zálogkötelezett nem adja ki az ingatlant megvásárló vevő tulajdonjogának bejegyzését engedélyező okiratot, emiatt azt a bíróság ítéletével kell pótolni [5:137. § (5) bek., 6:184. §)].
7.2. Az új Ptk. 5:127-5:130. §-ai a zálogjog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlásának közös szabályairól szólnak. Ezeknek legfontosabb rendelkezése abban van, hogy a zálogjogosult választhat két lehetőség között. Az egyik: a zálogtárgyat saját maga értékesíti; a másik: saját magának megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. A zálogjogosult a kielégítés menete során az egyik lehetőségről áttérhet a másikra.
A szóban forgó Ptk. 5:127. § (1) bekezdésének c) pontja a választható módszerek közé sorolta be azt is, hogy a "kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása .... c) az elzálogosított jog vagy követelés érvényessége útján történik".
A jog érvényesítése - az előbbiekben már kifejtett okból - csak eladás vagy megszerzés útján történhet. E lehetőségek ugyanúgy gyakorolhatók, mint az ingó dolgok esetében. A követelés esetén a bírósági végrehajtás és az azon kívüli eljárás között nem lehet választani, hiszen a követelést csak úgy lehet érvényesíteni, hogy annak teljesítését az eredeti kötelmi jogi jogosult helyett a zálogjogosult követelheti, akár perrel is. (Ptk. 5:139. §).
Az új Ptk. 5:128. § eredeti rendelkezései a fogyasztói zálogszerződés esetén korlátozzák a kielégítési jog gyakorlásának módját. Ebben a vonatkozásban az 5:128. § eredeti rendelkezései szerint a zálogjogosult a zálogtárgyat csak nyilvánosan értékesítheti, más módon csak akkor, ha arról a kielégítési jog megnyilvánulása után a felek - írásba foglalva - megegyeztek. A zálogtárgy tulajdonjogának megszerzését a törvény - az óvadék kivételével - kizárta.
Az új Ptk. 5:128. §-nak ez a rendelkezése - 2016. július 1-jei hatállyal az előbbiekhez hasonló módon megváltozott. Most már a)-c) pont alatt arról rendelkezik, hogy milyen esetekben lehet a kielégítési jogot a bírósági végrehajtási eljáráson kívül érvényesíteni. Ezek: a) az óvadékból való közvetlen kielégítés; c) a kielégítési jog megnyílta után a felek megállapodtak arról, hogy a zálogjogosult a bírósági végrehajtáson kívül a zálogtárgyat milyen módon értékesítheti (ez nem terjed ki a zálogjogosult tulajdonszerzésére).
A c) pont ezúttal is egyformán rendelkezik a jogról és a követelésről. E rendelkezés szerint a zálogjogosult kielégítési jogát ezúttal is bírósági végrehajtáson kívül érvényesítheti "e törvény szerint". A jog azonban - ezúttal is - az ingó dologhoz hasonlóan értékesíthető. A követelés érvényesítése pedig egyetlen módon lehetséges: az esedékessé vált követelést a zálogjogosult szedheti be; ha az adós nem fizet, tatozását peres úton és végrehajtással hajthatja be.
Az új Ptk. 5:129. § a zálogjog érvényesítésének átvételéről szól. Ez azt jelenti, hogy ha a zálogjogot érvényesítő zálogjogosultat rangsorban megelőzi egy másik zálogjogosult, akkor ez írásbeli nyilatkozattal átveheti tőle a zálogjog érvényesítését. Ebben az esetben az érvényesítést átadó fél tájékoztatja az átvevőt addigi lépéseiről, ez pedig köteles megtéríteni az átadó költségeit.
Az érvényesítés átvétele - a biztosított követelés esedékessége előtt is - lehetővé teszi annak a zálogtárgy-
- 3/4 -
ból való kielégítését. A befolyt összeg felosztása a rangsor szerint történik.
Az új Ptk. 5:130. §-a kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztéséről vagy korlátozásáról rendelkezik. Abban az esetben, ha a zálogjogosult kielégítési jogának gyakorlása során a törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegi, a zálogkötelezett, a személyes kötelezett és mindenki más, akinek ez jogos érdekét sérti, a bíróságtól a kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztését kérheti vagy a zálogjogosult kötelezését arra, hogy kielégítési jogát a bíróság által meghatározott feltételek szerint gyakorolja.
A bíróság eljárásának szabályait a 66/2014. (III. 13.) Korm. rendelet 14-16. §-ai tartalmazzák. Ebből kitűnik, hogy nemperes eljárásról van szó, amely a zálogjogosult eljárási cselekményeinek felülvizsgálatára és módjának meghatározására szorítkozik, az érdekeltek anyagi jogi sérelmére nem. Az eljárás során a nemperes és a peres eljárásra tartozó ügyek közt a határvonalat meg kell találni. Például a nemperes eljárásra tartozik a zálogtárgy értékesítésének módjáról szóló értesítés elmaradása, vagy az értékesítés módjának jogellenessége (pl.: a fogyasztói zálogszerződés esetén meg nem engedett értékesítés megkezdése). Viszont peres eljárásra tartozik a kereskedelmi észszerűség követelményeitől eltérő értékesítéssel okozott jogsértés.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
