A IAS jelen száma a BME Filozófia és Tudománytörténete tanszéke által szervezett "Jogi érvelés és érveléselmélet" című konferencián elhangzott előadások egy részének írásos változatát tartalmazza. Egy ilyen témájú konferencia nagyon is időszerű volt. Az érvelés egyetlen más területen sem játszik annyira központi szerepet, mint a jogban, s ennek megfelelően a jogtudomány sok figyelmet szentel a jogi érvelés természetére való reflexiónak. A másik oldalról pedig az érvelés és viták elemzésével foglalkozó kutatóknak mindig is modellként szolgáltak a jogi érvelések. Ugyanakkor a különféle megközelítésekből az elmúlt pár évtizedben összefüggő, bár heterogén tudományterületté szerveződő érveléselmélet mindmáig adós maradt a jogi érvelés természetének beható elemzésével. Így a jogi érvelés újabb és kifinomultabb jogászi elemzési és az érveléselmélet kurrens elméleti modellje és elemzési technikái kölcsönösen megtermékenyítőleg hathatnak egymásra. A konferencia célja az volt, hogy módot adjon e lehetőségek kitapogatására. Ezen tanulmányokat abban a reményben bocsátjuk az olvasó elé, hogy e próbálkozás nem volt teljesen eredménytelen. ■
Lábjegyzetek:
[1] A szerzők vendégszerkesztők.
Visszaugrás
