Dr. Gyergyák Ferenc: 70. születésnapja alkalmából köszöntjük Dr. Kiss László professzor urat (Jegyző, 2021/5., 36. o.)

Professor Emeritus Dr. Kiss László egyetemi tanár, volt alkotmánybíró

Kiss László 1951. február 10-én született Jánosházán. Szülei egyszerű emberek: édesapja cipész kisiparos, édesanyja háztartásbeli volt; négyen voltak testvérek. Jánosházán járt óvodába, általános és középiskolába. 1975-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem[1] Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát és doktorátust. Egyetemi tanulmányainak befejezése után Szamel Lajos professzor meghívására az Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékén kezdett oktatni.[2] 1977-ben vette át tanársegédi, 1980-ban adjunktusi, 1982-ben egyetemi docensi megbízatását. A köztársasági elnök 1992-ben nevezte ki egyetemi tanárrá. 1993-1994-ben az Alkotmányjogi Tanszék vezetője. Egyetemi oktatóként kezdetben közigazgatási (államigazgatási) jogot és pénzügyi jogot, később alkotmányjogot és törvényhozástant oktat(ott).

1982-ben megvédte az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1992-ben akadémiai értekezését, állam- és jogtudomány doktora fokozatot szerzett. 1988-1989-ben Humboldt-ösztöndíj keretében a marburgi Philipps Egyetem vendégkutatója volt[3], 1997 és 2000 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közigazgatás-tudományi Bizottságának lett a tagja. Akadémiai tisztségei mellett 1991 és 1995 között a Magyar Köz-igazgatási Kamara elnökhelyettese volt, majd 1998-ig a Magyar Közigazgatási Kar alelnökeként tevékenykedett. Két alkalommal a Deregulációs Tanács tagja volt (1989-1990, 1995-1998).

Közel negyven könyv, illetve monográfia szerzője vagy társszerzője, emellett majd kétszáz tudományos publikációja jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Számos monográfiát jelentetett meg a tanácsok, illetve a rendszerváltás után az önkormányzatok jogalkotási funkciói területén. Kutatta a jogon belüli ellentmondások kérdéskörét is. Oktatói és kutatói tevékenysége kiterjed a közigazgatási jog és az alkotmányjog szinte valamennyi lényeges területére, de különösen a jogállamiság elvi összetevői, a helyi önkormányzatiság és a jogalkotástan egyes kérdései foglalkoztatták / foglalkoztatják.