A cégbíróságok törvényességi felügyeletét első ízben törvényerejű rendelet, majd 1998. június 16-ától a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (régi Ctv.) szabályozta.
A 2006. július elsején hatályba lépett, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.), az általános rendelkezések között változatlanul kimondja, hogy a Pp. szabályait - ha a törvény másként nem rendelkezik, ezekben a speciális, nemperes eljárásokban is -megfelelően alkalmazni kell [régi Ctv. 49. § (1) bek., Ctv. 72. § (2) bek.].
A jogalkalmazói gyakorlat eredményeit nem csak az anyagi jogi szabályokat tartalmazó, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (Gt.) megalkotásánál, hanem a kérelem alapján illetve hivatalból gyakorolt törvényességi felügyelet újraszabályozásánál is felhasználta a jogalkotó, hogy a cégbíróság eljárása valóban hatékonyabb és ésszerű időn belül befejezhető legyen, összhangban a Pp. 1. §-ával. A Ctv. 72. § (1) bekezdése már tartalmazza a törvényességi felügyeleti eljárás céljának meghatározását is, amely szerint: a cégbíróság a cégek törvényes működését a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében intézkedéseivel kényszerítheti ki.
Ezen szankciókra vonatkozó, új rendelkezések ismertetésével szeretném már az 1. pontban bizonyítani azt, hogy csak akkor tudja a cégbíróság a Pp. szabályait "megfelelően" alkalmazni, ha azokkal a Ctv. előírásai összhangban állnak.
A törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet változatlanul nem kötelező[régi Ctv. 53. § (1) bek., Ctv. 72. § (4) bek.]. A régi Ctv. 54. § (1) bekezdés a)-f) pontjai tartalmazták a törvényességi felügyeleti eljárásban, a cégekkel szemben alkalmazható - az ügy érdemében hozott végzésnek minősülő - intézkedéseket.
A Pp. 73/A. § a) pontja alapján ezek ellen a határozatok ellen csak jogi képviselő útján lehet joghatályos fellebbezést előterjeszteni az illetékes ítélőtáblákhoz.
Ha a cégbíróság azt állapította meg, hogy további intézkedés nem vezetne eredményre, akkor alkalmazta a g) pont szerinti legsúlyosabb - végső - intézkedést, és a céget megszűntnek nyilvánította.
A szabályozás alapján egyértelmű volt a jogalkalmazók számára, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott, minden egyes intézkedéssel szemben csak jogi képviselő által terjeszthető elő joghatályos fellebbezés.
A Ctv. 81. § (1) bekezdése szintén lehetőséget ad a cégbíróság számára, hogy eljárása során a céggel szemben szankciókat alkalmazzon. Ezek, az eljárás során alkalmazható intézkedések változatlanul olyan érdemi végzésnek minősülnek, amelyek ellen jogorvoslatnak van helye, de - noha ügyviteli befejezést jelentenek - nem zárják le érdemben az eljárást.
Az eljárás rendjét újraszabályozó rendelkezések szerint azonban a céget megszűntnek nyilvánító végzés már nem intézkedés - azaz nem a törvényes működést kikényszerítő szankció - hanem az ügy érdemében hozott, az eljárást befejező olyan határozat, amelynek meghozatalára akkor kerül sor, ha a megelőzően alkalmazott intézkedés(ek) ellenére sem állította helyre a cég a törvényes működést [Ctv. 81. § (6) bek., 84. §].
A törvényességi felügyeleti eljárást megszüntető végzést akkor hoz a cégbíróság a Ctv. 80. § (3) bekezdésében rögzített új előírás alapján, ha a cég helyreállította a törvényes működést. A régi Ctv. erről nem rendelkezett, e vonatkozásban a Pp.-nek sem volt alkalmazható rendelkezése, ezért a Legfelsőbb Bíróság által kialakított gyakorlat szerint, ezekben az esetekben az eljárást befejezetté kellett nyilvánítani.
Mindezek egybevetéséből következik, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedésekkel szemben jogi képviselő nélkül is előterjeszthető joghatályos fellebbezés, hasonlóan a Pp. 8. §-a szerint, a 120. § alapján kiszabott pénzbírság (szankció) ellen benyújtott jogorvoslatokhoz.
A Ctv. 125. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a 2006. július 1-je után indult törvényességi felügyeleti eljárásokban kell a Ctv. rendelkezéseit alkalmazni. Ennek ellenére felmerült a kérdés a jogalkalmazók körében, hogy a régi Ctv. alapján hozott jogerős intézkedést követően (2006. július 1. napja után) folytatandó eljárásban (mert a cég a törvényes működése nem állt helyre), alkalmazhatóak-e már a Ctv. rendelkezései.
A törvény hatályba léptető rendelkezése és az 1. pontban ismertetett új eljárási rend szabályozása alapján, ha a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény(ek) miatt a bírósághoz 2006. július 1. napja előtt érkezett egy kérelem, illetve kezdeményezett a cégbíróság hivatalból eljárást egy céggel szemben, a régi Ctv.-t kell alkalmazni.
A Pp. 13-21. §-ának általános rendelkezésein túl a Ctv. 75. § (2) bekezdése is tartalmaz tiltást, amikor kimondja, hogy nem vehet részt az ügy elbírálásában az a cégbíró sem, aki az eljárás tárgyát érintő ügyben a végzést hozta, a 74. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti törvénysértések esetén.
A Ctv. sem rendelkezik arról, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásban bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző is eljárhatna.
Ezért abban az esetben, ha a cég létesítő okirata szerződésminta alapján készült és a változásbejegyzési kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző folytatja le a Ctv. 50. § (4) bekezdése szerint, amennyiben a Ctv. 78. §-ában meghatározott, e kérelemmel együttesen elbírálandó törvényességi felügyeleti kérelmet nyújtanak be a cégeljárás alatt, akkor már az ügyek egyesítését is olyan cégbírónak kell elrendelnie, akire nem vonatkozik a Ctv. 75. § (2) bekezdése.
Ezekben az esetekben (ld.* 10.), a Cgt. számon iktatott ügyet kell a cégeljáráshoz (Cg. számhoz) egyesíteni a Pp. 149. § (2) bekezdése alapján azzal, hogy az ilyen végzések ellen fellebbezésnek nincs helye.
A Pp. szabályai alapján a kérelmező az eljárást befejező határozatig, végig részt vesz félként az eljárásban, továbbá minden egyes, jogerős intézkedést követően "új" Cgt. számon folytatódik az eljárás, az előzményi iratok csatolása mellett.
A Pp. 222. § (1) bekezdése szerint a végzésekre alkalmazandó Pp. 220. § (1) bekezdése alapján a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásokban hozott határozatoknak is változatlanul tartalmazniuk kell a bíróság megjelölését, a bírósági ügyszámot, a feleknek (kérelmező, kérelmezetti cég) és képviselőiknek nevét, székhelyét (lakóhelyét), a törvényességi felügyeleti eljárás megjelölését, a határozat rendelkező részét és indokolását.
A hivatalból indult eljárásokban hozott végzésekre e fenti rendelkezés megfelelően alkalmazandó.
A Pp. 222. § (1) bekezdése úgy rendelkezik továbbá, hogy a végzést akkor kell megindokolni, ha az külön fellebbezéssel megtámadható.
Így nem kell megindokolni például a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti felhívást.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
