Bodzási Balázs[1]: Könyvismertetés Boóc Ádám - "Felelősség és immunitás a választottbíráskodásban mint alternatív vitarendezési eljárásban. Jogösszehasonlító elemzés" című munkájáról (MJ, 2026/1., 59-60. o.)

https://doi.org/10.59851/mj.73.01.9

Kulcsszavak: jogösszehasonlító módszer; választottbírói felelősség; választottbírói immunitás

Summary - Book review of Ádám Boóc's book - "Responsibility and immunity in arbitration as an alternative dispute resolution procedure. Comparative legal analysis"

Keywords: arbitrator immunity; arbitrator liability; comparative law method

Boóc Ádám legújabb kötete, "Felelősség és immunitás a választottbíráskodásban",[1] a magyar jogtudomány egyik különösen időszerű és jelentős kérdéskörét veszi górcső alá: a választottbírók felelősségének és immunitásának problémáját. A munka a szerző több mint fél évtizedes kutatómunkájának eredménye, amely eredetileg MTA doktori értekezésként került megvédésre 2025. április 15-én, majd átdolgozott, bővített formában vált most könyvként is hozzáférhetővé.

1. A mű szerkezete és módszertana

A könyv átgondolt, logikus felépítésben tárgyalja a témát. Az előszót és a bevezetőt követően a szerző történeti alapozással indít: feltárja a választottbírói felelősség római jogi gyökereit, majd átvezeti az olvasót a modern jogrendszerekbe. A kötet ennek alapján az alábbi fő témakörre tagolódik:

1. A problémafelvetés és a római jogi előzmények.

2. A választottbírói felelősség esetén alkalmazandó jog egyes kérdései.

3. A választottbírói felelősség és immunitás részletes bemutatása különböző országokban (Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Ausztria, Franciaország, Svájc, Spanyolország, Olaszország, Argentína).

4. A magyar jogi szabályozás történeti áttekintéssel, valamint a hatályos normák és bírói gyakorlat elemzésével, külön figyelemmel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Választottbíróság 2022-2024 közötti szabályzatának módosításaira.

5. Nemzetközi elméleti modellek bemutatása (Franck, Hausmaninger, Sponseller, Rutledge, Weston).

6. A felelősségbiztosítás és a választottbírói felelősség összefüggései, nemzetközi modellek és magyar lehetőségek bemutatásával.

7. Összegzés, valamint de lege ferenda javaslat a magyar szabályozásra vonatkozóan.

A munka módszertanilag a funkcionalista jogösszehasonlítás eszközeivel él, Konrad Zweigert praesumptio similitudinis elvére támaszkodva. Ez különösen indokolt a választottbírói felelősség-immunitás kettősének vizsgálatában, hiszen a szerző világosan rámutat: hasonló szabályozási célt az angolszász rendszerek jellemzően az immunitás útján, míg a kontinentális jogrendszerek a polgári jogi felelősség alkalmazásával érnek el.

2. A könyv fő mondanivalója és újdonságai

A szerző központi tézise, hogy a választottbírói felelősség és immunitás kettőssége elválaszthatatlanul összekapcsolódik a választottbíráskodás mint alternatív vitarendezési forma intézményes legitimitásával. Amennyiben ugyanis a választottbíró felelősségét túl szigorúan határozzák meg, az elrettentheti a szakmailag legkiválóbb arbitrátorokat a részvételtől; ha viszont túl széles immunitás védi őket, az alááshatja a felek bizalmát és a jogorvoslat lehetőségét.

A könyv fontos újítása, hogy a magyar jogi szabályozás elemzése során nemcsak a törvényi rendelkezésekre és a bírói gyakorlatra szorítkozik, hanem részletesen feldolgozza a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság szabályzatát is. Emellett a szerző a nemzetközi elméletek feldolgozásával rámutat a választottbírói immunitás és felelősség kérdéskörének sokszínűségére, valamint arra, hogy a UNCITRAL Model Law - bár kiemelkedő jelentőségű - e kérdésben nem nyújt egységes megoldást.

A de lege ferenda javaslatokban a szerző a magyar szabályozás finomhangolását sürgeti, különös tekintettel arra, hogy a felelősségbiztosítás bevezetése kiegyensúlyozott megoldást kínálhat a felek érdekeinek és a választottbírók védelmének harmonizálására.

3. Tudományos és gyakorlati jelentőség

A könyv jelentősége kettős. Egyfelől a magyar jogtudomány számára alapvető referenciamunka a választottbírói felelősség és immunitás témakörében. Másfelől a gyakorlati jogászok - különösen a választottbírósági eljárások-

- 59/60 -

ban eljáró ügyvédek, arbitrátorok, valamint a jogalkotók - számára is hasznos kézikönyv, amely eligazítást nyújt a felelősségi kockázatok és a védelmi mechanizmusok értékelésében.

4. További kutatási irányok

Boóc Ádám monográfiája kétségkívül alapmű a választottbírói felelősség és immunitás területén, ugyanakkor - mint minden nagyívű tudományos munka - több kérdést is felvet, amelyek a további kutatás számára inspiráló kiindulópontot kínálnak. Ezek közül néhányat kiemelve:

- A polgári jogi felelősség és fegyelmi felelősség határvonalai. A szerző részletesen vizsgálja a polgári jogi felelősség és az immunitás dichotómiáját, de kevésbé tér ki arra, hogy a fegyelmi eljárások - különösen az intézményes választottbíróságok keretein belül - miként egészítik ki vagy helyettesítik a polgári jogi felelősségi mechanizmusokat. A Chartered Institute of Arbitrators (CIArb), valamint az International Chamber of Commerce (ICC) gyakorlatának mélyebb elemzése további fényt vethetne a felelősség "puha" formáira.

- A felelősségbiztosítás gyakorlati modelljei. A kötet úttörő módon felveti a választottbírói felelősségbiztosítás bevezetésének lehetőségét a magyar jogban, de elsősorban elméleti síkon marad. A jövőben érdemes lenne empirikus kutatásokkal feltárni, hogy a különböző joghatóságokban (például Hollandia, Kanada) bevezetett biztosítási modellek hogyan működnek ténylegesen, és milyen költség-haszon arányban járulnak hozzá a választottbíráskodás biztonságához.

- Az állam és a választottbíráskodás viszonyának új kihívásai. A globalizáció, valamint a befektetési választottbíráskodás egyre erőteljesebb terjedése nyomán új kérdések vetődnek fel az állam szerepével kapcsolatban. Vajon indokolt-e, hogy a választottbírók immunitása közelebb kerüljön az állami bírák immunitásához, vagy éppen ellenkezőleg: a magánszolgáltatói jelleg miatt erősebb felelősségi szabályokat kellene kialakítani?

- Technológiai kihívások - online választottbíráskodás. A digitalizáció és az online dispute resolution (ODR) előretörése alapjaiban formálja át a választottbírói szerepet. Felmerül a kérdés, hogy az online eljárásokban miként alakul a választottbíró felelőssége, például adatbiztonsági incidensek vagy technikai hibák esetén. Ez a dimenzió a könyvben csupán érintőlegesen szerepel, ám a jövő kutatásai számára kulcskérdés lehet.

5. Összegzés

Boóc Ádám kötete egyszerre nyújt történeti, összehasonlító jogi és dogmatikai elemzést, miközben gyakorlati javaslatokat is megfogalmaz. A munka világosan mutatja, hogy a választottbírói felelősség és immunitás kérdése nem csupán elméleti probléma, hanem közvetlenül kihat a választottbíráskodás hatékonyságára és vonzerejére. A kötetet gazdag irodalomjegyzék és a források széles spektrumát felölelő hivatkozások támasztják alá.

A szerző olyan rendszerezett, mélyreható és kiegyensúlyozott elemzést ad a választottbírói felelősség és immunitás kérdéséről, amely egyszerre bír jogelméleti és gyakorlati értékkel. A munka tudományos igényessége, világos szerkezete és konstruktív javaslatai révén a jövőben megkerülhetetlen hivatkozási alap lehet mind a jogtudományban, mind a választottbírósági gyakorlatban. Ezért lenne különösen hasznos, ha a kötet a közeljövőben angol nyelven is elérhetővé válna.

Boóc Ádám munkája a téma összefoglaló és rendszerező jellegű alapvetése, amely a további kutatás irányait is kijelöli. ■

JEGYZETEK

[1] Boóc Ádám: Felelősség és immunitás a választottbíráskodásban mint alternatív vitarendezési eljárásban. Jogösszehasonlító elemzés. Budapest, ORAC Kiadó, 2025.