A befektetési szolgáltatási tevékenységet csak az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (ÁPTF) hatósági engedélye alapján, és kizárólag az abban foglaltak szerint lehet végezni (működési engedély). A befektetési vállalkozás legalább 20 millió forint nagyságú jegyzett tőkével rendelkező bizományos, legalább 100 millió forint nagyságú jegyzett tőkével rendelkező értékpapírkereskedő, továbbá legalább 1 milliárd forint nagyságú jegyzett tőkével rendelkező befektetési társaságként működhet.
A befektetési vállalkozások cégformája - függetlenül az általuk végzett tevékenységtől - kizárólag részvénytársaság lehet, amelynek alaptőkéje csak névre szóló részvényekből állhat.
A befektetési vállalkozással kapcsolatos törvényi összeférhetetlenségi szabályokat alapvetően egyrészt a részvénytársaságra vonatkozó Gt., azaz a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. tv, másrészt a vállalkozás tevékenységére tekintettel az Épt., azaz az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. tv rendelkezései tartalmazzák. Mivel az összeférhetetlenségi szabályok tekintetében az Épt. a Gt.-nél szigorúbb szabályozást tartalmaz, a szabályozás áttekintése az Épt. rendelkezéseinek alapulvételével célszerű.
Mely személyekre vonatkoznak az összeférhetetlenségi szabályok?
a) az Épt. által vezető állásúnak minősített személyekre, azaz:
aa) az igazgatóság tagjaira, és értelemszerűen a Gt. szerinti cégvezetőre és az igazgatóság Gt.-ben meghatározott jogainak gyakorlására jogosult vezérigazgatóra is (akik közül a Gt. az igazgatóság tagjait és az igazgatóság jogkörében eljáró vezérigazgatót vezető tisztségviselőnek minősíti),
ab) a felügyelőbizottság tagjaira,
ac) fióktelep esetén a külföldi vállalkozás által a fióktelep vezetésére kinevezett személyre és annak helyettesére,
ad) minden olyan személyre, akit az alapító okirat/alapszabály vagy a társaság szervezeti és működési szabályzata vezető állású személynek minősít,
b) a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási részterületeket irányító személyekre,
c) az üzletkötőkre és befektetési tanácsadókra,
d) az egyéni kereskedőkre,
e) a tőzsde tisztségviselőjére, felügyelőbizottsági tagjára és az elszámolóháznál vezető állást betöltő személyre,
f) a tőzsdetanács delegált tagjára,
g) a tőzsdével, illetve az elszámolóházzal munkaviszonyban álló személyekre.
A befektetési vállalkozások esetében a fenti személyekre vonatkozó összeférhetetlenségi és kizáró okokat tartalmazó szabályok az alábbiak szerint foglalhatók össze:
1. Valamennyi vezető állású személyre [aa), ab), ac) és ad)] ;
a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási részterületeket irányító személyekre [b)]; az üzletkötőkre és befektetési tanácsadókra [c)];
• vonatkozó összeférhetetlenségi és kizáró ok, ha a fentiekben felsorolt személy:
• büntetett előéletű,
• 10 százalékot elérő, vagy azt meghaladó részesedéssel rendelkezik, rendelkezett, illetve vezető állású személy volt olyan befektetési vállalkozásban, pénzügyi intézményben, amely öt éven belül fizetésképtelenné vált, vagy fizetésképtelenségét csak felügyeleti intézkedéssel lehetett elkerülni, illetve amelynek tevékenységi engedélyét a felügyelet visszavonta, és akinek személyes felelősségét e helyzetek kialakulásáért jogerős határozat megállapította,
• az Épt. (1996. évi CXI. tv), a Hpt. (1996. évi CXII. tv), az Átt. (1994. évi XXXIX. tv), a Bat. (1991. évi LXII. tv), a Bit. (1995. évi XCVI. tv), és az Öpt. (1993. évi XCVI. tv), illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásait súlyosan vagy ismételten megsértette, amely miatt vele szemben a felügyelet, más hatóság vagy bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatban szankciót alkalmazott.
Amennyiben az e pontban meghatározott személy ellen a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv 15. fejezetének III-VII. címében (államtitok és szolgálati titok megsértése, hivatali bűncselekmény, hivatalos személy elleni bűncselekmény, az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, a közélet tisztasága elleni bűncselekmény) a XVII. (gazdasági bűncselekmény) és a XVIII. fejezetében (vagyon elleni bűncselekmény) meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás befejezéséig a büntetőeljárás alá vont személy befektetési szolgáltatónál részterület irányítására, üzletkötésre, befektetési tanácsadásra irányuló munkaköréhez, és a vezető állásához tartozó tisztségéhez, illetőleg munkaköréhez kapcsolódó feladatokat nem láthatja el, illetve üzletkötő esetében a névjegyzékbe való bejegyzéssel kapcsolatos eljárást a felügyelet felfüggeszti.
2. Az 1. pontban meghatározottakon túlmenően, az ott felsorolt személyek közül a vezető állású személyre és az üzletkötőkre az Épt. még további összeférhetetlenségi okokat is megállapít:
A befektetési vállalkozásnál vezető állást nem tölthet be olyan személy, és nem lehet üzletkötő, aki:
• más befektetési vállalkozásban részesedéssel rendelkezik;
• más befektetési vállalkozásban részesedéssel rendelkező szervezet vezető állású személye;
• más befektetési vállalkozás vezető állású személye vagy üzletkötője;
• tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy vagy alkalmazott (ide nem értve a befektetési vállalkozás által kibocsátott és tőzsdére bevezetett értékpapír esetét).
3. Az egyéni kereskedők:
Egyéni kereskedő nem lehet befektetési szolgáltatónál, elszámolóháznál vezető állású személy, illetve e szervezetek és a tőzsde alkalmazottja.
4. A tőzsde tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, és az elszámolóháznál vezető állást betöltő személy:
A tőzsde tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja és az elszámolóháznál vezető állású személy legfeljebb egy tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál lehet vezető állású személy vagy alkalmazott.
5. A tőzsdetanács delegált tagja:
A tőzsdetanács delegált tagja az Épt. rendelkezése szerint a befektetők, és a tőzsdére bevezetett értékpapírok kibocsátóinak képviselője. A tőzsdetanács delegált tagja nem lehet befektetési szolgáltatónál vezető állású személy és alkalmazott.
6. A tőzsdével, illetve az elszámolóházzal munkaviszonyban álló személyek:
A tőzsdével, illetve az elszámolóházzal munkaviszonyban álló személy nem lehet befektetési szolgáltatónál és tőzsdére bevezetett értékpapír kibocsátójánál vezető állású személy és alkalmazott.
A 2.-6. pontokban meghatározott személyek az e pontokban megjelölt összeférhetetlenségi okot kötelesek az érintett szervnek, személynek haladéktalanul bejelenteni, és az összeférhetetlenségi okot 90 napon belül megszüntetni.
Az ismertetett összeférhetetlenségi okokon túl törvényi előírások szabályozzák a befektetési vállalkozásnál betöltött egyes munkakörökhöz kapcsolódó képesítési, azaz személyi feltételeket, a befektetési vállalkozásban való tulajdonszerzés korlátait, a kereskedési, ügyletkötési korlátozásokat is, amelyek azonban nem sorolhatók az összeférhetetlenségi okok körébe.
Így például a személyi feltételek körébe tartozik az Épt. azon rendelkezése, amely a befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási részterületeket irányító személy kinevezésének előfeltételeként adja meg a külön jogszabályban előírt vizsgát, a szakirányú felsőfokú végzettséget (egyetemen vagy főiskolán szerzett jogi, államigazgatási, közgazdasági vagy pénzügyi diploma, oklevél, illetve könyvvizsgálói vagy felsőfokú bankszakmai képesítés) és a legalább két év szakirányú szakmai gyakorlatot.
Ugyanígy személyi feltétel az üzletkötők és befektetési tanácsadók tekintetében az, hogy a befektetési szolgáltató üzletkötésre, befektetési tanácsadásra olyan, vele munkaviszonyban álló személyt köteles alkalmazni - kivéve, ha a befektetési tanácsadási tevékenységet olyan személyesen közreműködő tagja látja el, aki szerepel a felügyelet által az üzletkötőkről és a befektetési tanácsadókról vezetett névjegyzékben. A névjegyzékbe a felügyelet azt a személyt jegyzi be, akivel szemben az összeférhetetlenségi és kizáró okok nem állnak fenn, tehát a képesítési feltételek és az összeférhetetlenségi okok a törvényben is szorosan kapcsolódnak egymáshoz.
A tulajdonszerzés korlátaiként - és nem összeférhetetlenségi okként - rendelkezik az Épt. az alábbiakról azzal, hogy az ezekkel ellentétes tulajdonszerzésre irányuló szerződés semmis:
a) befektetési vállalkozás másik befektetési vállalkozásban
• közvetlen tulajdont nem szerezhet;
• 10 százalékot meghaladó közvetett tulajdont nem szerezhet;
b) természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság egyidejűleg csak egy befektetési vállalkozásban rendelkezhet 10 százalékot meghaladó közvetlen tulajdonnal;
c) a tőzsdetanács delegált tagja, a tőzsde és az elszámolóház alkalmazottja forgalmazóban sem közvetett, sem közvetlen tulajdont nem szerezhet.
Mindazok a személyek, akik befektetési vállalkozásban 10 százalékos vagy azt meghaladó mértékű részesedést vagy szavazati jogot szerezhetnek, tehát e tekintetben nem esnek a fentiekben ismertetett tulajdonszerzési korlátozás alá (például természetes személy tulajdonszerzése egy befektetési vállalkozásban, vagy például egy nem befektetési szolgáltató társaság 10 százalékot elérő részesedésszerzése egy befektetési szolgáltatóban), a 10 százalékot elérő vagy ezt meghaladó mértékű részesedésüket is csak az ÁPTF engedélyével szerezhetik meg.
Az engedélyt a felügyelet azonban a természetes személyek és a vezető állú kérelmező részére csak akkor adhatja meg, ha - egyéb törvényi feltételek megléte esetén - az ilyen kérelmezővel szemben az 1. pontban megjelölt összeférhetetlenségi és kizáró okok nem állnak fenn, tehát a tulajdonszerzés és az összeférhetetlenségi okok ez esetben is kapcsolódnak egymáshoz. ■
Visszaugrás
