A know-how a szellemi alkotások szabályozási körébe tartozó, titkos, versenyelőnyt jelentő, áruként értékesíhető, vagyoni értékű ismereteket foglal magában, amelyek nem kizárólag műszaki információt, hanem más jellegű, így szervezési, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi, adminisztratív tapasztalatokat és tudásanyagot is tartalmaznak.
A know-how magában foglalja
- a legmagasabb színvonalú műszaki-tudományos ismereteket, (titokban tartott találmányok),
- szerzői alkotások iparilag alkalmazható fajtáit (szoftver, adatbázisok, tervek stb.),
- a jelentős vagyoni értéket képviselő gazdasági, műszaki, szervezési ismereteket, (pl. egy meghatározott típusú gépkocsi gyártására vonatkozó komplett tapasztalatokat),
- a jelentős szellemi tevékenységgel létrehozott nem műszaki jellegű ismereteket (sportban alkalmazott hatékony edzésmódszereket, ételrecepteket, bevált fogyókúramódszereket stb.),
- a rutintevékenységgel összegyűjthető, rendszerezett és bizalmas információt is (pl. hogy gyorsétkeztetésben mennyi ideig kell a fasírtot olajban sütni, milyen időközönként kell olajat cserélni, a különböző üdítőitalokat milyen optimális hőfokon kell tartani stb.),
- a fenti ismereteken túl, magában foglalja az üzleti marketing lépéseit, például a vevőkre és szállítókra vonatkozó üzleti adatokat, üzleti terveket, továbbá piackutatási eredményeket és stratégiákat.
A know-how egyrészt negatív tartalmú, tulajdonhoz hasonló, forgalomképes, de nem kizárólagosságot biztosító jogként fogható fel, másrészt üzleti titokként ke-
- 15/16 -
zelt, de nem forgalomképes jogként minősíthető. Mindkét formában tényleges előnyt jelentő jogosultságként ismerik el, amelyet a know-how átengedője biztosít a know-how megszerzője számára.
Tehát a know-how egyrészt forgalomképes, tulajdonhoz hasonló, de nem kizárólagos vagyoni értékű jogként ismerhető el, másrészt az üzletititok-védelem körébe tartózó nem forgalomképes személyiségi jogként határozható meg. Itt érdemes összevetni az értékesíthető gyártási tapasztalatokat a titkos információval, mondjuk a fontos, de nem forgalomképes titkokkal, az ügyfél körrel, vagy egy sikeres termék elkészítési receptjével, vagy nyersanyag-beszerzési forrásával.
A nagy nemzetközi egyezmények (1883. évi Párizsi Uniós Egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról, 1886. évi Berni Uniós Egyezmény az irodalmi, tudományos és művészeti alkotások oltalmáról) nem említik meg a know-how-t.
A GATT uruguayi fordulóját lezáró Marrakeshi Egyezmény fontos részegyezményét képező, 1993. évi TRIPS-egyezmény, a szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozásairól a know-how fogalmát a titokvédelem oldaláról közelíti meg, nyilvánosságra nem hozott adatok védelméről szóló 39. cikkében.
Eszerint nyilvánosságra nem hozott ismereteknek olyan titkos információt tekintenek, amely mint egységes egész, vagy elemei pontos összerendezésében és válogatásában nem általánosan ismert és nem könnyen hozzáférhető, olyan körökben mozgó személyek számára, akik rendes körülmények között az említett adatokkal foglalkoznak.
Ahhoz, hogy valamely ismeretnek vagyoni értéke legyen, feltétlenül szükséges, hogy az adott információ, tapasztalat ne váljon közkinccsé, ne álljon mindenki rendelkezésére.
Különböző módokon fejezik ki a know-how-titkosság vonatkozásában fennálló követelményt:
- "nem vált teljesen közkinccsé",
- "nyilvánosságra nem hozott ismeret",
- "könnyen meg nem ismerhető tapasztalat",
- "szűk körben ismert adatok",
- "nem általánosan ismert".
A know-how-oltalom aktualitása és fontossága abban rejlik, hogy különböző fajtái az innováció elsődleges, alapvető fontosságú megjelenési formáit képezik.
A Jogérvényesítési Irányelv az Európai Parlament és a Tanács 2004/48/EK irányelve (2004. április 29.) a szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről 2004-ben történő meghozatala óta a know-how-t általánosan és véglegesen a szellemi tulajdon köréhez tartozónak minősíti.
A szellemi tulajdonjogok egységes piaca [COM(2011) 287 végleges, 2011.5.24. 18.] közlemény a know-how fogalmát üzleti titokként határozza meg, eszerint az üzleti titok fogalma az olyan know-how-ra vonatkozik, amelyet nem - vagy még nem - vettek nyilvántartásba ipari tulajdonnal kapcsolatos jogként, de amely tulajdonosa számára valós vagy potenciális értéket képvisel, ugyanakkor a nyilvánosság számára nem közismert és nem könnyen felismerhető, és amelynek titokban tartására a tulajdonos észszerű erőfeszítést tett.
A know-how jogosultja a vállalkozás, természetes és jogi személy, vagy más szervezeti formáció, ez általában a know-how kifejlesztője vagy vevője a szellemi tulajdon egységes piacáról szóló EU-közlemény szerint. A know-how-t nagyon sok esetben munkaköri kötelezettség alapján hozzák létre. A know-how szerzőjét nem lehet mindig azonosítani.
A know-how teljes egészében forgalomképes. A technológiaátadási megállapodás fogalmát gyűjtőnévként kezelik, amely magában foglalja a licenc adását és az átruházást egyaránt, ez viszont mindig megköveteli, hogy a know-how azonosított lényeges és titkos legyen.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
