A Moldovai Köztársaság Kelet-Európa egyik legfiatalabb állama. Bár már a XIV. században létezett független Moldovai Fejedelemség, ennek léte nem volt hosszú idejű, területe nagy része már a XVI. század elején török, később cári orosz, román, végül szovjet megszállás alá került és csak 1991-ben a Szovjetunió széthullásával vált ténylegesen függetlenné.
Moldova jelenleg is hatályos alkotmányát 1994. július 29-én fogadta el a parlament, az alkotmány szövegét 1994. augusztus 12-én tették közzé a hivatalos közlöny ("Monitorul Oficial al Republicii Moldova") 1. számában, és 1994. augusztus 27-én lépett hatályba. Azóta Moldovában augusztus 27-én ünneplik az Alkotmány Napját. Ezen a napon szűnt meg a Moldáv SZSZK többször módosított alkotmánya, melyet még 1978. április 15-én fogattak el.
Az alkotmány felépítésében és szövegében erősen megfigyelhető a román és az orosz hatás, azonban a törvényalkotók törekedtek a demokratikus alapelvek és vívmányok hű tükrözésére is.
A Moldovai Köztársaság Alkotmánya (Constitutia Republicii Moldova) VII fejezetből és 143 cikkelyből áll. Az Alkotmány bevezető preambulumában utal a moldovai állam történelmi gyökereire és demokratikus jellegére, valamint hitet tesz a demokratikus pluralista többpárti állam mellett. A Moldovai Köztársaság Alkotmánya a legfőbb törvény az ország területén.
Az Alkotmány I. fejezete tartalmazza a modern demokratikus jogállam alapelveit. Kimondja, hogy a Moldovai Köztársaság szuverén, független, egységes és oszthatatlan állam. A népszuverenitást az Alkotmánnyal összhangban a kormány biztosítja. A Moldovai Köztársaság területe oszthatatlan. (A valóságban a szakadár Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaságot nem ellenőrzi a központi moldovai hatalom.). Elismeri az alapvető emberi jogokat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhangban. Az ország demokratikus, pluralista többpárti demokrácia, melyben a hatalmi ágak el vannak választva egymástól. Az Alkotmány elismeri a nemzetközi jog és a nemzetközi szerződések elsőbbségét és garantálja az ENSZ Alapokmányának a betartását, védi a tulajdoni formák egyenlőségét és sérthetetlenségét. Az Alkotmány megfogalmazása szerint az ország semleges állam; az államnyelv a moldovai (tehát nem a román) latin írásmóddal. (A szakadár Dnyesztermenti Moldáv Köztársaságban a moldovai nyelvet cirill írásmóddal használják, úgy ahogy azt a szovjet hatóságok még 1940-ben bevezették). Az ország önálló címerrel, zászlóval (melyek nagyon hasonlítanak a román zászlóra és címerre), valamint himnusszal (1994-ig a román himnuszt használták) rendelkezik. Az ország fővárosa: Chisinäu. (Régi nevén: Kisinyov)
Az Alkotmány II. fejezete az alapjogokkal foglalkozik, ez a fejezet további három alfejezetre tagozódik. Az 1. alfejezet tartalmazza az általános jogelveket, melyek a következőek: univerzalitás (a moldovai állampolgárok azokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkeznek, melyeket az Alkotmány tartalmaz), egyenlőség, egységes állampolgárság, (a tényleges helyzet azonban azt mutatja, hogy az ország lakosságának túlnyomó többsége rendelkezik román állampolgársággal is. A Moldovai Alkotmánybíróság kimondta ugyan a közeljövőben a kettős állampolgárság tilalmát, azonban ez a döntés nem változtatott a fennálló helyzeten) a (moldovai) állampolgárok, a külföldiek és hontalanok jogainak védelme, a pártatlan igazságszolgáltatáshoz való jog, az ártatlanság vélelme, a visszaható hatály tilalma, az alkotmányos alapjogok megismeréséhez való jog.
A 2. alfejezet tartalmazza a legfontosabb alapjogok felsorolását és értelmezését. A teljesség igénye nélkül itt kiemelnénk a legfontosabbakat: ezek az élethez való jog sérthetetlensége, védelemhez való jog, mozgásszabadság, jog a magánélet és a magánlakás sérthetetlenségéhez, levéltitok sérthetetlensége, vallásszabadság, szabad véleménynyilvánításhoz való jog, szabad művészi megnyilvánuláshoz való jog, jog az oktatási rendszerben való részvételhez (kötelező alap- és középfokú oktatás, mely egyben ingyenes is), egészségvédelemhez való jog (az egészügyi ellátás ingyenessége, ez a cikkely a korábbi alkotmányból lett átvéve és a szovjet alkotmányt tükrözi), a tiszta környezethez való jog, gyülekezési jog, politikai pártok alapításához való jog, munkavédelemhez kapcsolódó jogok védelme, az alapjogok korlátozásának lehetősége (az alapjogok csak rendkívüli esetekben korlátozhatóak, azonban nem fogadható el olyan törvény vagy rendelet, amely az alapjogokat hosszú távra korlátozza).
A 3. fejezet tartalmazza az állampolgárok legfőbb kötelességeit: joggal való visszaélés tilalma, az országhoz való hűség (az országhoz való hűség szent, az állami tisztviselők és a fegyveres erők tagjai esküvel erősítik meg hűségüket hazájukhoz), honvédelem (az országban általános hadkötelezettség van; azonban az autonóm Gagauzföld lakosai kizárólag lakóhelyükön teljesíthetnek fegyveres katonai szolgálatot; a Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaságnak pedig saját hadserege van), adófizetés, környezetvédelmi és műemlékvédelmi kötelesség.
Az Alkotmány III. fejezete a parlamenttel, a köztársasági elnökkel, a kormánnyal, a parlament és kormány viszonyának elemzésével, valamint az önkormányzatokkal és a bíróságokkal foglalkozik.
A Moldovai Köztársaság Parlamentje az ország legfőbb képviseleti és törvényalkotó szerve. A Parlamentnek 101 képviselője van. A Parlamentet általános, egyenlő, titkos és szabad választásokon választják. Az előző Parlament mandátumának lejárta után legkésőbb három hónappal ki kell írni a választásokat. A Parlament mandátuma a képviselők eskületételének időpontjától kezdődik és 4 évig tart, rendkívüli állapot miatt kivitelesen meghosszabbítható. A Parlament alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze, legkésőbb 30 nap múlva a parlamenti választások hivatalos eredményének kihirdetése után. A korábbi parlament mandátuma az új Parlament alakuló ülésével megszűnik. A Parlament működését a házszabály tartalmazza, melyet a képviselők fogadnak el. A parlamenti ülésszakok nyilvánosak. A parlament a következő hatáskörökkel rendelkezik:
- törvényeket, határozatokat és állásfoglalásokat fogad el,
- kiírja a népszavazást,
- határoz a kül- és belpolitika alapvető kérdéseiben,
- dönt az ország katonai alapkérdéseiről,
- nemzetközi szerződéseket fogad el és mond fel,
- dönt a költségvetésről,
- dönt a külföldi pénzügyi hitelfelvételről,
- rendelkezik bizonyos állami tisztviselők kinevezéséről és visszahívásáról,
- rendelkezik a Moldovai Köztársaság kitűntetéseiről,
- hadi-, ostrom- vagy rendkívüli állapotot hirdet ki,
- helyi önkormányzatok működését felfüggesztheti, ha törvénysértést észlel tevékenységükben,
- kegyelmet gyakorol,
- dönt mindazokban a kérdésekben, melyben hatáskörrel rendelkezik.
A Parlament évente két ülésszakot tart: február elejétől július végéig, valamint szeptember elejétől decemberig, azonban bármikor tartható rendkívüli ülésszak. A parlamenti képviselőket mentelmi jog illeti meg, nézeteikért nem vonhatók felelősségre.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
