Régóta vitatott kérdéskör, hogy a közfeladatot ellátó szervek mely esetekben és mennyi költségtérítést állapíthatnak meg a közérdekű adatigénylések teljesítéséért. Noha a magyar jogszabályok alapvetően régóta lehetőséget biztosítanak erre, mégis azt lehet mondani, hogy 2015 előtt az adatigénylés tulajdonképpen ingyenes volt. A megfelelő és konkrét szabályozás hiánya, a rendezetlen joggyakorlat azonban számos esetben visszaélésekhez vezetett. Ezeket kiküszöbölendő a bíróságok és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) gyakorlata igyekezett visszaszorítani minden olyan törekvést, amely az alapjog gyakorlásának ellehetetlenítésére irányult.[1]
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) 2015-ös módosítása újításként széles körben tette lehetővé a költségtérítés megállapítását.[2] A törvény továbbá felhatalmazta a kormányt arra, hogy a konkrét iránymutatásokat rendeletben határozza meg. 2016. október 15-én lépett hatályba a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet (továbbiakban: Költségrendelet), amely - a NAIH reményei szerint - "orvosolni fogja az esetleges problémákat, illetőleg áttekinthető és világos szabályozást honosít meg a közérdekű adatigénylések teljesítése terén".[3]
Jelen tanulmány célja a közérdekű adatigénylés teljesítéséért megállapítható költségtérítés hatályos szabályozásának, illetve az ahhoz kapcsolódó jogalkalmazói gyakorlatnak az elemzése. Ennek megfelelően az első fejezet a költségtérítés számításával kapcsolatos általános, a közfeladatot ellátó szervek részéről tanúsítandó attitűddel foglalkozik. A második fejezet bemutatja a költségtérítés keretében figyelembe vehető költségelemeket és azok számítási módjait. A harmadik rész a vonatkozó - közfeladatot ellátó szerveket és az adatigénylőket is terhelő - eljárási kötelezettségeket ismerteti. Végezetül pedig a tanulmány kitér a jogorvoslati lehetőségek költségtérítés specifikus eseteire is.
A közfeladatot ellátó szervek a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igények teljesítése során nem szolgáltatást nyújtanak, hanem egy, az Alaptörvényben elismert alapvető jogból eredő kötelezettségüknek tesznek eleget.[4] Minden olyan attitűd vagy eljárás tehát, amely az említett információk rendelkezésre bocsátását szolgáltatásnak minősíti, illetőleg annak teljesítését valamilyen ellenszolgáltatáshoz köti, alaptörvény-sértő.[5] Ez azonban nem jelenti azt, hogy bizonyos esetekben - például amikor az adatigénylés teljesítése a szerv rendelkezésére álló korlátozott erőforrások túlzott igénybevételét igényli - ne lehetne egyfajta "kompenzációt" megállapítani az adatok megismerhetővé tételéért. Az Infotv. ennek megfelelően rendelkezik úgy, hogy az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatigénylés teljesítéséért költségtérítést állapíthat meg.[6]
Általánosságban véve az említett rendelkezés teremti meg a jogalapot arra, hogy az érintett szervek a megismerni kívánt közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok hozzáférhetővé tételéért bizonyos összeget kérhessenek az igénylőktől. Ez azonban nem jelent korlátlan felhatalmazást. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a költségtérítés megállapítása nem kötelező. Az Infotv. is csupán feltételes módban ("állapíthat meg") fogalmaz ebben a tekintetben. Ebből következően minden esetben az adott közfeladatot ellátó szerv dönti el, hogy él-e ezzel a lehetőséggel vagy sem. Nincs tehát akadálya annak, hogy a szerv mellőzze a költségtérítést, illetve - adott esetben - annak mértékét a jogszabályban meghatározottnál alacsonyabb összegben állapítsa meg.
Amennyiben viszont a szerv élni kívánt e jogszabályban biztosított lehetőséggel, úgy arra az Infotv.-ben és a Költségrendeletben meghatározottak szerint van lehetősége.[7] A NAIH gyakorlatára tekintettel általánosságban elmondható, hogy a közfeladatot ellátó szerveknek egyrészt szigorú adminisztratív és eljárási követelményeknek kell megfelelniük a költségtérítés felszámolása esetén.[8] Másrészt továbbra is érvényes rájuk az a kötelezettség, hogy elsődlegesen az információszabadság érvényesülését kell szem előtt tartaniuk a közérdekű adatigénylés teljesítése során. Következésképpen a költségtérítés megállapítása során önmérsékletet kell tanúsítaniuk, sőt, célszerű minél szélesebb körben eltekinteniük annak felszámolásától.[9]
A jogalkotó törvényi szinten határozta meg a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatban figyelembe vehető költségelemeket.[10] Az említett tételek közé csak olyan költségek tartoznak, amelyek az igényelt adatok rendelkezésre bocsátásával "közvetlen kapcsolatban állnak, és ténylegesen felmerülnek az adatigénylés teljesítése során".[11] Ennek megfelelően a közfeladatot ellátó szervek jogszerűen igényelhetik a felhasznált adathordozó, a kézbesítés, valamint a munkaerő-ráfordítás költségeit. A költségelemek meghatározása taxatív, tehát azokon kívül más tétel nem vehető figyelembe a költségtérítés megállapításkor.[12]
A megismerni kívánt adatokat tartalmazó adathordozó költségét tekinthetjük tulajdonképpen a közérdekű adatigénylés teljesítéséért megállapítható költségtérítés eredőjének, hagyományos formájának. A közfeladatot ellátó szervek ugyanis a jelenlegi szabályozás hatályba lépését megelőzően is törekedtek e költségelem felszámolására. A NAIH e tekintetben kialakított gyakorlata csak a legszükségesebb esetekben - amennyiben az a szerv részéről valóban aránytalan többszörözési költséget eredményezett volna -, és csak a piaci árnál alacsonyabb értéket fogadott el jogszerűnek.[13] A költségtérítés azonban sem munkadíjat, sem energiaköltséget, sem pedig amortizációs elemeket nem tartalmazhatott.
A Költségrendelet adathordozó-fajtánként határozza meg a költségtérítés mértékét. A felszámolható összeg alapját az adott - papíralapú vagy optikai/elektronikus - adathordozó közvetlen önköltsége jelenti. A jogszabály ugyanakkor - szemben például a munkaerő-ráfordítás költségével - a megállapítható maximális összegeket is tartalmazza.
- 76/77 -
Amennyiben az adott közfeladatot ellátó szerv nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel elvégezheti a sokszorosítást, figyelembe vehető költségeként a közvetlenül a másolatkészítés érdekében felmerült, ahhoz feltétlenül szükséges, bizonylattal igazolt költség is.[14] Szkennelésért azonban továbbra sem számítható fel másolási költség.[15] Továbbá, ha a közérdekű adatigénylést elektronikus úton való megküldéssel - például elektronikus levél útján - teljesítik, az adathordozó és annak anyagköltsége hiányában ez a költségelem értelemszerűen nem érvényesíthető.[16]
Újdonságnak tekintendő a megismerni kívánt közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó adathordozó kézbesítésének szabályozása. Ezt a költségelemet ugyanis a korábbi gyakorlat értelmében nem lehetett felszámolni a közérdekű adatigénylések teljesítésével kapcsolatban. A Költségrendelet e tekintetben csupán általános szabályokat fogalmaz meg: a szabályozás a kézbesítés helyére és költségeire helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor vizsgálandó annak formája is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
