A gyakorlatban jelentős problémát jelent, hogy a polgári jogi határozatok jogerőre emelkedésének rendje eltér az első, illetve a másodfokú peres eljárásban, továbbá sajátosságokat mutat az úgynevezett nemperes eljárásokban. Ez utóbbi körben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (Pp.) hatálybaléptetése folytán szükséges rendelkezések tárgyában született 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 13. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amennyiben az egyes nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek, vagy az eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a nemperes eljárásokban is a Pp. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ezt a rendelkezést az egyes nemperes eljárásokat szabályozó jogszabályok (főként törvények) általában maguk is megismétlik.
Áttekintve a Pp. szabályozását a következők állapíthatók meg:
1. A Pp. 212. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróság a per érdemében ítélettel, a per során felmerült minden más kérdésben - ide értve a per megszüntetését is - végzéssel határoz. A Pp. 228. § (1) bekezdése értelmében az a határozat, amely fellebbezéssel nem támadható meg, a kihirdetésével emelkedik jogerőre. A Pp. 228. § (1) bekezdése tehát a jogerő kérdését ahhoz köti, hogy a határozat ellen van-e helye fellebbezésnek. Abban az esetben, ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye, az elsőfokú határozat jogerejét csak a fellebbezési jog gyakorlásának hiányában lehet megállapítani.
A Pp. 233. § (1) bekezdése szerint az elsőfokú bíróság határozata ellen - amennyiben a törvény ki nem zárja - fellebbezésnek van helye. A (3) bekezdés értelmében nem lehet fellebbezni az eljárás folyamán hozott végzések ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap, váltóperekben 3 nap [Pp. 234. § (1) bekezdés].
A határozatoknak a féllel való közlése a kontradik-tórius eljárás szabályain, a felek fegyveregyenlőségének elvén alapszik, másrészt pedig a felek jogorvoslathoz való jogát kívánja biztosítani.
Az elsőfokú határozat jogerőre emelkedésének szempontjából - ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye - valóban jelentősége van annak, hogy a félnek mikor jutott tudomására a meghozott határozat tartalma. Főszabályként ez az időpont egybeesik a határozat közlésének időpontjával, amelytől indul a fellebbezési határidő. A Pp. azonban megtöri a tudomásszerzés elvét, hiszen bizonyos esetekben a fellebbezési határidő akkor is kézbesítéssel kezdődik, ha a fél jelen volt a határozat kihirdetésénél, és arról tudomást szerzett (pl. az ítélet esetében). Más esetekben pedig akkor sem kell a féllel a határozatot közölni, ha arról egyébként ennek hiányában nem fog tudomást szerezni (pl. a tárgyalásra szabályszerűen idézett, de meg nem jelent féllel az ott hozott határozatokat, kivéve az ítéletet, az olyan végzést, amely új határnap kitűzésére vonatkozik, vagy amely ellen külön fellebbezésnek van helye) A felsorolt határozatokat viszont azzal a féllel is közölni kell, aki a tárgyalást elmulasztotta. Abban az esetben, ha a meghozott végzés nem esik a felsoroltak körébe, a Pp. 219. § (3) bekezdése alapján a határozatot már a kihirdetéssel közöltnek kell tekintetni függetlenül attól, hogy arról a fél tudomást szerzett-e.
A távollévő féllel kézbesítés útján kell közölni - az ítélet mellett - a tárgyaláson hozott végzést, ha a fél nem volt szabályszerűen megidézve, tehát ha a bíróság eljárásjogi hibája áll fenn, vagy ha őt új határnapról kell értesíteni, végül akkor, ha a meghozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
Tehát a külön fellebbezéssel támadható végzésről a tárgyaláson jelenlévő fél annak kihirdetésével, a távollévő fél pedig a határozat kézbesítésével szerez tudomást. Ez a jog akkor is megilleti a távollévő felet, ha az idézése szabályszerű volt, de a tárgyalást mégis elmulasztotta (Pp. 135. §), vagyis a releváns körülmény a határozat kihirdetésén való jelenlét hiánya.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
