A zálogjog a magyar magánjog régi intézménye, szerződést biztosító korlátolt dologi jog, amely kielégítési elsőbbséget biztosít a zálogjogosult számára: ha a kötelezett nem teljesít, a zálogjogosult más hitelezőket megelőzően jogosult a követelését kielégíteni. A zálogjog célja, hogy oly módon segítse a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, ugyanakkor megfelelő védelemben részesíti a zálogkötelezett tulajdoni érdekeit.
Az ingó zálogjog létrejöttének indoka az a gazdasági igény, mely ahhoz fűződik, hogy az adós gazdasági tevékenységének folytatásához szükséges eszközök, mint vagyontárgyak, úgy legyenek felhasználhatók biztosítékként, hogy közben ne kerüljenek ki az adós birtokából és ezáltal ne lehetetlenítsék el az adós sikeres üzleti tevékenységét, a hiteltörlesztés elsődleges forrását. A gazdálkodást folytató adósok hitelfelvételi képességének növelése érdekében tehát egy olyan zálogjogra volt és van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a zálogtárgy az adós birtokában maradjon és azt továbbra is rendeltetésszerűen használhassa. Egy ilyen típusú zálogjogi szabályozás, az ahhoz kapcsolódó nyilvántartás létrehozása, formálása nagyon összetett feladat. A zálogjogi szabályozással szemben támasztott igények sokoldalúsága miatt egyértelműen kompromisszumos megoldást igényel. Szem előtt kell tartani egyrészről a zálogjogosult azon érdekét, amely a fedezet biztonságához, meglétéhez, a zálogjog érvényesítéséhez, a kielégítési elsőbbséghez fűződik, másrészről a zálogkötelezett azon érdekét, mely a zálogtárgy birtoklásához, a zavartalan gazdasági tevékenység folytatásához, adott esetben a zálogtárgy feldolgozásához és elidegenítéséhez fűződik. Nem lehet továbbá figyelmen kívül hagyni a forgalom érdekeit védő nyilvánosság biztosításának kötelezettségét sem. A szabályozás, illetve a nyilvántartási rendszer számára a legnagyobb kihívást mégis az jelenti, hogy az ingóságok egyedi megjelölése legtöbbször nem lehetséges, az ingóságok általában nincsenek és nem is lehetnek lajstromba véve.
A megfelelő ingó zálogjogi nyilvántartás létrehozását az is indokolta, hogy az ingó dolgokon alapított zálogjogként a korábbi szabályozás kizárólag a kézizálogot ismerte[1], melynél a zálogtárgy birtokának zálogkötelezettre történő átruházása miatt nem volt szükség nyilvántartásra, ám az ingó jelzálogjog létrehozásával a zálogkötelezett érdekeinek védelmében, a zálogjog nyilvánosságának biztosítására szükség volt egy megfelelő nyilvántartásra. Zálogjogok esetén az alapításhoz a felek megegyezésén túl egy további aktus is szükséges: kézizálog esetén a birtokbaadás, jelzálogjog esetén a nyilvántartásba történő bejegyzés.
2014. március 15-ét, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény[2] hatálybalépésének napját megelőzően, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben[3] a zálogjog szabályozására a Kötelmi részében került sor, tekintettel arra, hogy a zálogszerződés a biztosítéki szerződések, a szerződést biztosító mellékkötelezettségek közé sorolható. Az új Ptk. által bevezetett szerkezeti változás, hogy - tekintettel arra, hogy a zálogjog korlátolt dologi jog - a zálogjogra vonatkozó szabályozás a Dologi Jogi Könyvben került elhelyezésre. A kettősség oka, valójában az, hogy dogmatikailag maga a zálogjog a dologi jogok közé, míg a zálogszerződés a kötelmi jogba tartozik, gyakorlati szempontból mégis együtt szükséges a zálogjog minden részletét szabályozni, és amíg a régi Ptk. a zálogjogi szabályozás kötelmi jellegére fektette a hangsúlyt, addig az új Ptk.-ban a zálogjog dologi jellege határozza meg a szabályozás elhelyezését a jogszabály szerkezetében.
Szerkezeti változás a zálogjog szabályozása körében az is, hogy míg a régi Ptk. az általános
- 289/290 -
zálogjogi szabályok meghatározását követően tartalmazta az egyes zálogfajtákra vonatkozó külön rendelkezéseket az új Ptk.-ban a szabályozás nem különül el a zálogjog fajtái szerint, hanem a zálogjog keletkezésétől a megszűnéséig, a zálogjog létszakaszait követve egységes szerkezetben szabályozza azt.[4]
Az új Ptk. nemcsak szerkezeti, hanem tartalmi változásokat is hozott a zálogjog szabályozásában, és ezek a változások a nem lajstromozott ingó dolgokat terhelő jelzálogjogok nyilvántartását is jelentősen érintették. Jelen tanulmány célja a nem lajstromozott ingó dolgokat terhelő jelzálogjogok nyilvántartásait az utóbbi évtizedben érintő változások és a változások következtében párhuzamosan működő elektronikus zálogjogi nyilvántartások rendszerének az áttekintése.
A zálogjogi nyilvántartás (ZONY) részletes szabályait a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet[5] és a zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 11/2001. (IX.1.) IM rendelet[6] tartalmazza.
A régi Ptk.[7] rendelkezései szerint a nem lajstromozott ingó dolgokat terhelő jelzálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges. Az így létrehozott nyilvántartás a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan tartalmazza a bejegyzéseket, a perszonálfólium elvén működik. Ennek indoka az, hogy a jelzálogjog tárgyát képező dolgok sokfélesége legtöbbször nem teszi lehetővé a zálogtárgyak egyedi azonosítását és így - eltérően az ingatlanoktól, amelyekre vonatkozó zálogjogot az ingatlan-nyilvántartásban, vagy a lajstromozott dolgoktól, amelyekre vonatkozó zálogjogot a lajstromba, mint tárgyi elven, a reálfólium elvén működő nyilvántartásokba lehet bejegyeztetni - a nem lajstromozott ingó dolgokat terhelő jelzálogjog nyilvántartására a zálogkötelezett személyéhez kapcsolódó nyilvántartás a legcélravezetőbb.[8]
A nyilvántartás közhitelűen tartalmazza a nyilvántartásba bejegyzett ingó dolgot, illetve vagyont terhelő zálogjogot alapító zálog-szerződés[9] vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés létrejöttét. A nyilvántartásba bárki betekinthet, a szerződő felek személyes adatait azonban csak az ismerheti meg, aki ehhez fűződő jogát vagy jogos érdekét igazolja. A betekintésre bármely közjegyzőnél lehetőség van, a betekintés a zálogkötelezett neve alapján történhet. A nyilvántartás adatainak lekérdezésre szolgáló rendszert bárki működtethet, aki biztosítja az üzemeltetés megfelelő technikai követelményeit és vállalja a rendszerbelépéssel, illetve a rendszer használatával kapcsolatos díjak megfizetését, és erről, valamint a rendszer használatának egyéb feltételeiről a Magyar Országos Közjegyzői Kamarával szerződést köt.
Bár a nyilvántartás az ingó dolgok természetéből eredően abban a tekintetben nem teljes körű, hogy sem a zálogjoggal nem terhelt ingóságokat, sem pedig a zálogjoggal terhelt ingóságokkal kapcsolatos egyéb jogokat nem tartalmazza, abból a szempontból viszont teljes körűnek tekintendő, hogy a nyilvántartáson kívül a régi Ptk. hatálya alatt ingó dolgot terhelő jelzálogjog nem jöhetett létre, tehát a nyilvántartás valamennyi nem lajstromozott ingó dolgot terhelő jelzálogjogot tartalmazza.
Fontos kiemelni, hogy a nyilvántartás a zálogjogot alapító zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés létrejöttét tanúsítja közhitelűen, nem pedig magának a zálogjognak a létrejöttét. Ennek oka pedig az, hogy a nyilvántartás nem nyújt arra garanciát, hogy a zálogtárgy létezik, hogy a zálogtárgy felett a zálogkötelezettnek van-e rendelkezési joga. A zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásánál az okiratot készítő közjegyző a felek nyilatkozataihoz van kötve, általában nincs arra eszköze, hogy a felek nyilatkozatának valóságáról meggyőződjön és ezért ez nem is kötelessége. A szerződés közjegyzői okiratba foglalásánál a szerződő felek felelnek a jognyilatkozataik, közléseik valóságáért. [10] Ennek következtében a nyilvántartásban feltüntetett zá-
- 290/291 -
logtárgyak meghatározása, illetve megjelölése a szerződő felek nyilatkozatán alapul.
A régi Ptk. szabályozása szerint a zálogjogi nyilvántartásba a nem lajstromozott ingó dolgot terhelő jelzálogjog, illetve keretbiztosítéki jelzálogjog, valamint a vagyont terhelő zálogjog jegyezhető be. A nyilvántartásba bejegyezgető zálogjog tárgya csak ingó dolog lehet, amelyet elsősorban egyedileg kell megjelölni. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, továbbá, ha a zálogtárgy egyedi megjelölés nem lehetséges, a zálogtárgy, illetve a zálogtárgyak köre fajta és mennyiség szerint vagy körülírással is meghatározható.[11] A bejegyzett jelzálogjog tárgya lehet - a rendelkezési jog megszerzésétől függő hatállyal - olyan dolog is, amelyre a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez rendelkezési jogot.
A vagyont terhelő zálogjog tárgya a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának egésze vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető része az ezt alkotó dolgok, jogok és követelések meghatározása nélkül. A vagyont terhelő zálogjog vonatkozásában a vagyon meghatározáson kizárólag az aktívumok értendők és a zálogkötelezettek köre is eltér az általános szabálytól, mivel a törvény a vagyont terhelő zálogjog alapítására jogosult zálogkötelezettek körét a jogi személyekre, illetve a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra korlátozza.[12]
Nem lehet viszont a nyilvántartás tárgya jogot vagy követelést terhelő zálogjog. A régi Ptk. rendelkezései[13] szerint jogon vagy követelésen az erre irányuló írásba foglalt szerződéssel alapítható zálogjog és ez a zálogjog a zálogkötelezett javára jövőben keletkező jogokra és követelésekre is kiterjedhet. A jogot vagy követelést terhelő zálogjog a zálogszerződéssel keletkezik. Ebben az esetben tehát nem érvényesül a zálogjog nyilvánossága, mivel a zálogjog létrejöttéről a feleken kívül más nem szerez információt. Bejegyzésre csak abban az esetben van szükség, ha a jog vagy követelés fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja (például a szabadalmi nyilvántartás és a használati minták nyilvántartása) ebben az esetben a zálogjog az e nyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre.[14]
A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéshez a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása szükséges. Zálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzése alapjául a zálogszerződés vagy a zálogjogviszony létesítésére irányuló bírósági határozat, illetve hatósági döntés adatai szolgálnak.
A vagyont terhelő zálogjognak meghatározott vagyontárgyakat terhelő zálogjoggá való átalakítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez az átalakításra vonatkozó okiraton kívül mellékelni kell a vagyont terhelő zálogjog alapításáról szóló közjegyzői okirat hiteles kiadmányát vagy másolatát, továbbá azt az okiratot, amely igazolja, hogy az átalakító jognyilatkozatnak a zálogkötelezettel való közlése megtörtént.[15]
Ha jogszabály szerint valamely bejegyzés alapjául közokiratba nem foglalt jognyilatkozat is elegendő, azt olyan teljes bizonyítóerejű magánokiratba kell foglalni, amelyen a nyilatkozattevő fél aláírásának valódiságát közjegyző tanúsítja.
A zálogjog alapítására, valamint a változásra vonatkozó bejegyzés kérelemre vagy a bíróság, illetve más hatóság megkeresésére történik. Ha a kérelmet a zálogszerződés vagy határozat tartalmazza, a bejegyzés az okirat benyújtásával kezdeményezhető.
A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzésre a közjegyzőknek kizárólagos hatásköre van. A zálogjog alapítását, valamint a változást a közjegyzői irodában működő adatszolgáltató és lekérdező rendszeren keresztül elektronikus adatátvitel útján a közjegyző jelenti be a zálogjogi nyilvántartásba.[16] A bejegyzésre, illetve a bejegyzett adatok törlésére közjegyzői okirat alapján az okiratszerkesztő közjegyző, egyéb esetben bármely közjegyző illetékes.
A nyilvántartásba nem jegyezhető be a változás, ha az annak alapjául szolgáló magánokiratnak olyan alaki vagy tartalmi hiányossága van, amely miatt az abban foglalt jognyilatko-
- 291/292 -
zat nyilvánvalóan érvénytelen, vagy ha a bejegyzési kérelem az annak tartalmát meghatározó jogszabály rendelkezéseinek egyéb okból nem felel meg.
A közjegyző a bejegyzési kérelem tárgyában nemperes eljárás keretében - a mellékelt okiratok alapján, egyéb bizonyítás felvétele nélkül - végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozatban foglaltak bejegyzéséről a közjegyző a határozat meghozatalával egyidejűleg intézkedik.
A zálogjogi nyilvántartás a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban foglalt adatok közül a régi Ptké.[17] alapján az alábbiakat tartalmazza:
a) a zálogkötelezett, a személyes kötelezett és a zálogjogosult adatait (név, előző név, születési idő, lakcím vagy elnevezés, székhely, azonosító);
b) a zálogtárgy megjelölése (a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, illetve melléklete szerint, vagy az okiratban, illetve mellékletben foglaltakra történő utalással - ilyen esetben a zálogtárgy mibenlétét, szokásos köznapi vagy kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott elnevezését is fel kell tüntetni);
c) a biztosított követelés jogcíme, pénzneme, lejárata, összege, illetve legmagasabb összege;
d) a bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezése, kiállítója, kelte, ügyszáma, valamint a bejegyző közjegyző neve, székhelye és törzsszáma;
e) a zálogjog keletkezésének és módosulásának időpontja, ha ez a bejegyzés napjától eltér;
f) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartására, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő lemondás;
g) a zálogjog érvényesítésére irányuló, illetve a zálogkötelezettséget egyébként érintő bírósági vagy már hatósági eljárás megindításának időpontja, az eljárást elrendelő vagy azt folytató hatóság megnevezése és ügyszáma;
h) a vagyont terhelő zálogjog átalakítása.
Tekintettel arra, hogy a nem lajstromozott ingó dolgot terhelő zálogjog alapításához a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása szükséges, a zálogjog nyilvántartásba történő bejegyzésének költségeinél figyelembe kell venni a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásának díját is. A zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásának díját 2019. június 30. napjáig a közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet[18] határozta meg. A díjszámítás alapja a zálogjoggal biztosított követelés összege, az ügyérték.
A zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásának díján kívül a régi Közjegyzői Díjrendelet[19] rendelkezései alapján a zálogjog bejegyzéséért, a betekintésért, a lekérdezésért, továbbá a zálogjog törléséért és egyéb változás bejegyzéséért költségtérítést kell fizetni, amelynek összege betekintés és lekérdezés esetében 1.000,-Ft, egyéb esetben 5.000,-Ft zálogkötelezettenként. A 2019. július 1. napján hatályba lépett, a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet[20] alapján a zálogjog bejegyzéséért, a zálogjogi nyilvántartásba történő betekintésért, a lekérdezésért, továbbá a zálogjog törléséért és egyéb változás bejegyzéséért fizetendő költségtérítés összege nem változott.
A nem lajstromozott ingó dolgokat terhelő zálogjogok nyilvántartásának szabályaiban jelentős változást hozott a régi Ptké. módosítása, melynek következtében a régi Ptké. 2009. szeptember 1-én hatályba lépett 48/A. §-a létrehozta az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartását, és a régi Ptké. 48/A. § (6) bekezdésének felhatalmazása alapján hatályba lépett az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII.28.) IRM rendelet.[21]
- 292/293 -
A hivatkozott jogszabálymódosítás nemcsak egy újfajta zálogjogi nyilvántartás hozott létre, hanem kimondja azt is, hogy az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül is alapítható, tehát "feloldja" a régi Ptk. által előírt közokirati kényszert.
Az így létrehozott új nyilvántartás és a korábbi, de továbbra is fennálló zálogjogi nyilvántartás közötti egyik fő különbség a nyilvántartás elve, tekintettel arra, hogy az új nyilvántartás a zálogjogra vonatkozó adatokat nem a zálogkötelezettek személyéhez kapcsolódóan, hanem az egyedi azonosítóval megjelölt zálogtárgyak szerint tartalmazza. Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolog az alvázszámmal rendelkező gépjármű, és a gépjármű egyedi azonosítója az alvázszám.[11] A nyilvántartást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles a jogszabályban meghatározottak szerint működtetni.
Véleményem szerint annak ellenére, hogy a régi Ptk. egyetlen, a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásról (zálogjogi nyilvántartásról) rendelkezik, mely rendelkezés egyetlen egységes ingó zálogjogi nyilvántartást feltételez, én mégsem tudok a GkZONY-ra olyan nyilvántartásként tekinteni, amelyet egységes nyilvántartásként kell kezelni a zálogjogi nyilvántartással. Bár a két nyilvántartás célja egy, a nyilvántartások jogi szabályozása, a nyilvántartások szerkezete, gyakorlati működése mégis teljes mértékben elkülöníthető (pld. közhitelesség, a nyilvántartás alapja, a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok alaki követelményei stb.). Véleményem szerint annak a nézőpontnak a kialakítását, hogy két párhuzamosan működő, de közös célt szolgáló nyilvántartásról beszélhessünk maga a hivatkozott Pkt. rendelkezés is lehetővé teszi az alábbiak szerint:
"Más dolgot terhelő jelzálogjog alapításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a jelzálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál külön törvény rendelkezései szerint vezetett nyilvántartásba (zálogjogi nyilvántartás) való bejegyzése szükséges."[23]
A GkZONY nyilvántartás a zálogjogi nyilvántartással ellentétben nem közhiteles. A nyilvántartásból megállapítható, hogy az egyedi azonosítóval megjelölt zálogtárgyra vonatkozó bejegyzés milyen zálogjogot (jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog,vagy önálló zálogjog) és milyen időrendben létesít. A nyilvántartás a törvényben meghatározott korlátok között az e célra létrehozott internetes felületen térítésmentesen hozzáférhető. A nyilvántartásba bárki, bármely közjegyzőnél is térítésmentesen betekinthet, és annak alapján saját céljára feljegyzést készíthet. A hozzáférés, illetve a betekintés a zálogtárgy egyedi azonosítója alapján történhet.
Ez a nyilvántartás sem teljes körű a zálogtárgyak tekintetében, mert nem tartalmazza az összes, zálogjoggal nem terhelt egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot, sem pedig a zálogjoggal terhelt ingó dolgokkal kapcsolatos egyéb jogokat. Abból a szempontból viszont teljes körűnek tekintendő - egyezően a zálogjogi nyilvántartással - , hogy a nyilvántartáson kívül a régi Ptk. hatálya alatt egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog nem jöhetett létre, tehát a nyilvántartás valamennyi egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjogot tartalmazza.
Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgokat terhelő zálogjogok nyilvántartásába a nyilvántartást létrehozó jogszabály hatálybalépése után megkötött szerződéssel keletkezett zálogjogokat lehet bejegyezni, melyre tekintettel az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának létrehozása előtt a zálogjogi nyilvántartásba egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgokra bejegyzett zálogjogokat továbbra is a zálogjogi nyilvántartás tartalmazza. A zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett ilyen zálogjogok változására vonatkozó kérelmeket továbbra is az IM rendelet szerint kell előterjeszteni és az illetékes közjegyző ezen kérelmeket szintén az IM rendelet szerinti nem peres eljárásban bírálja el, és ennek megfelelően teszi meg a zálogjogi nyilvántartásban a szükséges bejegyzéseket.
- 293/294 -
A nyilvántartás tekintetében egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolognak minősül az alvázszámmal rendelkező gépjármű. Az ilyen gépjármű egyedi azonosítója az alvázszám. A nyilvántartás a zálogjogra vonatkozó adatokat az alvázszámmal megjelölt zálogtárgyak szerint tartalmazza. A nyilvántartásba az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgot terhelő jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálogjog vagy önálló zálogjog jegyezhető be.
A nyilvántartásba történő bejegyzés alapjául a közokiratba foglalt zálogszerződés, bírósági határozat, hatósági döntés vagy a zálogjogi nyilatkozat tételére jogosult által elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat szolgálhat. A jelzálogjog a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása nélkül, elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozat alapján indult eljárásban is bejegyezhető a nyilvántartásba, de ennek további jogszabályi feltételei vannak, ugyanis ilyen nyilatkozat benyújtására az jogosult, aki kérte a felhasználóként való nyilvántartásba vételét, azaz regisztrációját. A regisztrációt pedig az a természetes személy kérheti, aki minősített elektronikus aláírással és elektronikus levelezési címmel rendelkezik. A saját nevében eljáró természetes személy közvetlenül a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (Kamara) felé nyújtja be regisztrációját azzal, hogy az általa közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozó nyilatkozatot tesz, amelyet minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel lát el. Az a személy, aki egy meghatározott személy vagy szervezet nevében állandó képviselőként kíván regisztrálni, az általa közölt adatok és képviseleti jogosultságának valóssággal egyezőségét és hitelességét közjegyző előtt köteles igazolni. Amennyiben ennek igazolása megtörtént, a minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátott regisztrációt a közjegyző névaláírás-hitelesítéssel látja el és továbbítja a Kamarához. Ezt követően a Kamara a kérelmezőt felhasználóként nyilvántartásba veszi és felhasználónevet, jelszót, valamint tárhelyet bocsát a rendelkezésére.
A zálogjog bejegyzése kérelemre vagy a bíróság, hatóság megkeresésére történik (kérelem). A kérelemhez mellékelni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot. A zálogjogi nyilatkozaton alapuló bejegyzés iránti kérelmet a Kamara rendszerén keresztül kizárólag elektronikus úton a regisztrált felhasználó nyújthatja be. A zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása esetén pedig a kérelmet a zálogszerződés is tartalmazhatja.
A közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződéssel alapított zálogjog bejegyzése iránt az a közjegyző jár el, aki a zálogszerződést közokiratba foglalta, bírósági, más hatósági megkeresés alapján pedig az a közjegyző, akihez a bíróság vagy hatóság megkeresése érkezett. Az elektronikus úton benyújtott bejegyzési kérelem alapján a Kamara rendszere által az automatikus ügyelosztás keretében meghatározott közjegyző jár el. A közokiratba foglalt zálogszerződés alapján az okiratot készítő közjegyző a zálogszerződés közokiratba foglalásával egyidőben intézkedik a zálogjog bejegyzéséről. A bíróság, hatóság megkeresése alapján a közjegyző a megkeresésben foglalt közokiratra utalással közvetlenül foganatosítja a bejegyzést.
Az elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozatát a nyilatkozattevő (kérelmező) elektronikus nyomtatványon teheti meg, melynek adattartalmát az IRM rendelet[24] melléklete határozza meg.
A Kamara informatikai szűrőjén átjutott kérelmek elosztása a rendszer alkalmazásával automatikusan a közjegyzői állások között egyenlő arányban történik. Ha az ellenérdekű fél nem regisztrált felhasználó, de a bejegyzéshez szükséges a hozzájárulása, vagy a nyomtatványt egyénként aláírja, akkor elegendő a magánokirati formában papír alapon készült nyomtatvány elektronikus másolatát a nyilatkozattevőnek minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel ellátni.
- 294/295 -
Az elektronikus úton tett zálogjogi nyilatkozatok a következők:
- a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozat és a zálogjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozat;
- a zálogjogot érintő változás bejegyzésére irányuló nyilatkozat és a változás bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozat;
- a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozat és a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozat;
- a zálogjog bejegyzésének fenntartására irányuló nyilatkozat;
- a zálogjog ranghelyének fenntartására irányuló nyilatkozat.[25]
A bejegyzés iránti kérelem és annak alapjául szolgáló okirat alapján a közjegyző a bejegyzésről nem peres eljárásban, végzéssel határoz, míg a bíróság vagy hatóság megkeresése alapján közvetlenül foganatosítja a bejegyzést.
A kérelemnek helyt adó, valamint a kérelmet elutasító végzés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A közjegyző a bejegyzést az azt elrendelő végzés jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, a végzés meghozatalával egyidejűleg teljesíti.
A zálogjogi nyilvántartás a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban foglalt adatok közül az alábbiakat tartalmazza:
a) a zálogkötelezett, a személyes kötelezett és a záílogjogosult adatait (név, előző név, születési idő, lakcím vagy elnevezés, székhely, azonosító);
b) a zálogtárgy megjelölése (a bejegyzés alapjául szolgáló okirat, illetve melléklete szerint, vagy az okiratban, illetve mellékletben foglaltakra történő utalással - ilyen esetben a zálogtárgy mibenlétét, szokásos köznapi vagy kereskedelmi gyakorlatban alkalmazott elnevezését is fel kell tüntetni);
c) a biztosított követelés jogcíme, pénzneme, lejárata, összege, illetve legmagasabb összege;
d) ezen kívül a feltünteti a zálogjog típusát, valamint azt, hogy a nyilatkozata szerint a zálogkötelezett jogosult-e rendelkezi a zálogtárgyról, illetve a zálogbejegyzést a zálogkötelezettnek a zálogtárgy feletti rendelkezési jogának megszerzésétől függő hatállyal kérik, valamint a nem regisztrált felhasználó elektronikus levelezési címét.[26]
Tekintettel arra, hogy az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásába történő bejegyzéshez nem szükséges a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása, így ezzel a költséggel a nyilvántartásba történő bejegyzésének költségeinél a kérelmezőknek nem kell számolniuk.
A IRM rendelet alapján[27] a nyilvántartási rendszer üzemeltetési költségeinek fedezésére a Kamara javára eljárásonként költségtérítést, az eljárás lefolytatásáért a közjegyzőt megillető munkadíj és költségtérítés fejében meghatározott összeget kel fizetni, amelynek összegét az ügyértékre figyelemmel az IRM rendelet melléklete határozza meg.
Az eljárás költségeinek megállapításánál mindenképpen fontos kiemelni, hogy egy eljárás keretében egy zálogtárgyra egy - zálogjogra vonatkozó - bejegyzés kérhető, tehát az eljárás díjának megfizetése zálogtárgyanként és bejegyzett zálogjogonként számítandó.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás a 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk. egyik fontos újítása. A hitelbiztosítéki nyilvántartás a már létező, a nem lajstromozott ingó dolgokat terhelő zálogjogokat tartalmazó nyilvántartást (ZONY, GkZONY) váltja fel. A nyilvántartás részletes szabályait a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény[28], valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet[29] tartalmazza. A hitelbiztosítéki nyilvántartás létrehozásának célja, hogy a szerződő felek számára az ingó dolgot terhelő
- 295/296 -
zálogjog alapítását lényegesen megkönnyítse és olcsóbbá tegye, ezáltal az ingó dolgot terhelő zálogjog, mint biztosítéki forma alkalmazása használhatóbbá, a hitelviszonyokban elterjedtebbé váljon. A hitelbiztosítéki nyilvántartás teljes mértékben internet alapú, elektronikus nyilvántartás, melybe történő bejegyzésre és törlésre az ellenérdekű fél hozzájárulásával, elektronikus formanyomtatvány megfelelő kitöltése útján, emberi (hatósági) közreműködés nélkül, automatikusan, lényegében azonnal sor kerül.
Az új Ptk. hatályba léptető rendelkezései szerint a hitelbiztosítéki nyilvántartás létrejöttével a zálogjogi nyilvántartás és az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgokat terhelő zálogjogok nyilvántartása nem szűnnek meg, azok a hitelbiztosítéki nyilvántartással párhuzamosan továbbra is léteznek, de az új Ptk. hatályba lépését követően kötött zálogszerződéssel alapított zálogjogokat már kizárólag csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba lehet bejegyezni. Amennyiben például a zálogjogosult a zálogjogi nyilvántartásba bejegyzett vagyont terhelő zálogjogot egyoldalú nyilatkozatával ingó dolgot terhelő jelzálogjoggá alakítja át, ezt a zálogjogi bejegyzést - tekintettel arra, hogy a zálogszerződés a régi Ptk. hatálya alá tartozik - továbbra is a zálogjogi nyilvántartásba és nem a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell elvégezni.
A korábbi nyilvántartások fennmaradását az oda bejegyzett zálogjogok indokolják, tekintettel arra, hogy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő átjegyzésre nincs jogszabályi lehetőség, tehát a korábban bejegyzett jelzálogjogokat továbbra is a ZONY és a GkZONY tartalmazza. Fontosnak tartom kiemelni - korábbi jogesetekre tekintettel -, hogy a zálogjognak a korábbi nyilvántartásból való törlése és az új, hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzés nem a korábban létrejött zálogjog új nyilvántartásba történő átvezetését, a "zálogjog aktualizálását" eredményezi. A korábban bejegyzett jelzálogjog ZONY vagy GkZONY nyilvántartásokból való törlése komoly jogkövetkezménnyel jár, a jelzálogjog megszűnését eredményezi.
A korábbi zálogjogi nyilvántartások (ZONY, GkZONY) így még hosszú ideig tartalmazzák a bejegyzett zálogjogokat és a hitelbiztosítéki nyilvántartással párhuzamosan működnek. Ennek következtében a hitelező csak akkor jár el körültekintően, ha az összes zálogjogi nyilvántartás tartalmát ellenőrzi. Tekintettel arra, hogy ez az ellenőrzés a nyilvántartásokba külön-külön történő betekintéssel igazán körülményes lenne, a hitelbiztosítéki nyilvántartás biztosítja azt is, hogy bárki, azonosítás nélkül, lekérdezés útján tájékozódhasson arról, hogy a ZONY a zálogkötelezett személye szerint nyilvántart-e olyan zálogjogi bejegyzést, amelyet még nem töröltek, illetve a GkZONY tartalmaz-e a zálogkötelezettet érintő adatot.
Az új Ptk. zálogjogi nyilvántartás helyett a hitelbiztosítéki nyilvántartás elnevezést vezette be, tekintettel arra, hogy az új nyilvántartásba már nemcsak a nem lajstromozott ingó dolgokat terhelő zálogjogok, hanem a zálogjogon kívül elismert dologi hitelbiztosítékok, illetve az ilyen biztosítékot magukba foglaló finanszírozási formák (tulajdonjog-fenntartás, lízing és faktoring) is bejegyzésre kerülhetnek. Az új Ptk. hatálybalépésével a korábbi szabályozástól eltérően a jogot és követelést terhelő jelzálogjogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni, a jogot és követelést terhelő jelzálogjog alapításához a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzés szükséges (a fizetésiszámla-követelés óvadékul lekötésének kivételével).[30] A törvényalkotó célja ezzel a módosítással az, hogy az új nyilvántartás a zálogjog nyilvánosságának funkcióját a korábbi nyilvántartásoknál jobban be tudja tölteni, és ezzel a forgalom biztonságát erősítse.
A zálogjog bejegyzésnél a zálogtárgy meghatározható egyedileg és körülírással is. A zálogjogi nyilatkozatot tevő fél nyilatkozatában választhat, hogy a zálogtárgyat az egyedi azonosítójával (pl. gépjármű esetén), öt azonosítóval (gyártási év, gyártó neve, gyártási száma, gyártó által adott egyedi azonosítója, gyártó által adott elnevezése), illetve fajta és mennyiség szerinti, vagy más, az zálogtárgy azonosítására alkalmas körülírással határozza meg. A meghatározás továbbra is magába foglalhat olyan zálogtárgyat, amely felett a zálogkötelezettet
- 296/297 -
nem illeti meg rendelkezési jog, és az új Ptk. lehetőséget ad olyan zálogtárgy bejegyzésére is, amely a szerződés megkötésekor még nem létezik.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzésre, a bejegyzés módosítására és törlésére a zálogjogosultnak, illetve a zálogkötelezettnek jogszabályban meghatározott, elektronikus formanyomtatvány kitöltése útján, a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes honlapján tett nyilatkozata alapján, a nyilatkozat tartalmi vizsgálata nélkül automatikusan kerül sor. Hitelbiztosítéki nyilatkozatot csak a hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett (érvényesen regisztrált) személy és csak a hitelbiztosítéki rendszerben felhasználóként nyilvántartásba vett (érvényesen regisztrált) személlyel szemben tehet.[31]
A hitelbiztosítéki nyilatkozatok bejegyzésre, törlésre, módosításra, továbbá az ezekhez való hozzájárulásra, illetve a zálogjogi bejegyzés fenntartására irányulhatnak.
A nyilvántartásba történő zálog bejegyzés alapjául az alábbi hitelbiztosítéki nyilatkozatok szolgálhatnak:
- zálogjog bejegyzésére szolgáló zálogjogosulti vagy zálogkötelezetti nyilatkozat;
- a zálogjog bejegyzéséhez hozzájáruló zálogkötelezetti nyilatkozat;
- a zálogjogi bejegyzés módosítására irányuló zálogjogosulti vagy zálogkötelezetti nyilatkozat;
- a zálogjogi bejegyzés módosításához hozzájáruló zálogjogosulti vagy zálogkötelezetti nyilatkozat;
- a zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló zálogjogosulti vagy zálogkötelezetti nyilatkozat;
- a zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló nyilatkozat esetén a bejegyzés törléséhez hozzájáruló zálogjogosulti nyilatkozat;
- a zálogjog ranghelyének előzetes biztosítására irányuló tulajdonosi nyilatkozat;
- a zálogjogi bejegyzés törlésére irányuló nyilatkozat esetén a bejegyzés fenntartására irányuló zálogjogosulti nyilatkozat.[32]
Azon regisztrált felhasználók, akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással hitelbiztosítéki nyilatkozatukat nem tudják közvetlenül elektronikus úton a hitelbiztosítéki nyilvántartásban megtenni. Az elektronikus hitelbiztosítéki nyilatkozat tartalmával megegyező papír alapú hitelbiztosítéki nyilatkozatuk rögzítéséhez a közjegyző közreműködését kell kérniük. A közjegyző miután a nyilatkozattevő személyazonosítását elvégzi, a papír alapú hitelbiztosítéki nyilatkozatot "az nyilatkozattevő helyett" rögzíti a nyilvántartásban.
Amennyiben a zálogszerződés a szerződő felek választása alapján ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan, illetve közjegyzői okiratba foglaltan jön létre, úgy az okiratot készítő ügyvéd, illetve közjegyző a felek erre vonatkozó rendelkezése alapján a szerződés alapján megtett hitelbiztosítéki nyilatkozatot rögzíti a rendszerben.
A hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételét a nyilatkozattevő személyének a hitelbiztosítéki rendszerbe felhasználóként történő nyilvántartásba vétele, azaz érvényes regisztráció kell, hogy megelőzze, mely közvetlenül a hitelbiztosítéki rendszer e célra rendszeresített felületén, vagy bármely közjegyzőnél személyesen kezdeményezhető. Ezt követően a regisztráció érvényesítéséhez a kérelmező bármely közjegyző előtt a regisztrációs kérelmében közölt adatok valósággal egyezőségére és hitelességére vonatkozóan nyilatkozatot (azonossági nyilatkozat) tesz. Miután a közjegyző az előtte személyesen megjelent kérelmező személyi és okmányadatainak a regisztrációban foglalt adatokkal való egyezőségéről meggyőződődött, az azonossági nyilatkozat megtételének tényét a hitelbiztosítéki rendszerben rögzíti, a regisztrációt érvényesíti. Ha a regisztrációt kérő személy regisztrációját egy másik személy vagy szervezet nevében, állandó képviselőként kéri, képviseleti jogosultságát a regisztráció érvényesítéséhez a közjegyző előtt közokirattal vagy teljes bizonyítóerejű magánokirattal köteles igazolni.
A zálogjog hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzése külön kérelem, illetve hatósá-
- 297/298 -
gi eljárás nélkül - az erre vonatkozó díj igazolt, hiánytalan megfizetését követően - a felek hitelbiztosítéki nyilatkozatának a hitelbiztosítéki nyilvántartásban történő rögzítésével közvetlenül történik. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult teszi, a nyilatkozat alapján a zálogjog bejegyzésére akkor kerül sor, ha a bejegyzéshez a zálogkötelezett elektronikus formában a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes honlapján tett nyilatkozatával hozzájárult. A hitelbiztosítéki rendszer a zálogjogosult nyilatkozatát a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozatának beérkezéséig, de legfeljebb három hónapig tárolja. Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett teszi, a zálogjog bejegyzésére a nyilatkozat alapján kerül sor.
Ha a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult teszi, a zálogjog törlésére a nyilatkozat alapján kerül sor. Ha a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett teszi, a nyilatkozat alapján a zálogjog törlésére akkor kerül sor, ha a zálogjogosult a zálogjog törléséhez külön nyilatkozattal hozzájárult, vagy a zálogkötelezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatától számított harminc napon belül nem tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.
Azok a tárolt hitelbiztosítéki nyilatkozatok, amelyek a nyilvántartásban csak az ellenérdekű fél hozzájárulásával válnak rögzíthetővé, három hónap elteltével a hitelbiztosítéki rendszerből törlődnek, amennyiben ez idő alatt az ellenérdekű fél hozzájáruló nyilatkozatának rögzítésére nem került sor. A hitelbiztosítéki nyilatkozatot a nyilatkozatot tevő a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére vonatkozó szabályok szerint megújíthatja.
A zálogjog bejegyzésére irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozatnak tartalmaznia kell a zálogkötelezett és a zálogjogosult nevét és adatait (természetes személy esetén családi és utónevét, születési családi és utónevét, anyja születési nevét, születési idejét, lakcímét; jogi személy, jogalanyisággal rendelkező egyéb szervezet elnevezését, székhelyét és cégjegyzékszámát vagy adószámát), a jogi személy nevében eljáró természetes személy nevét és adatait és a zálogtárgy egyedileg vagy körülírással történő meghatározását, határozott kérelmet a nyilatkozat rögzítésére vonatkozóan, valamint a nyilatkozat megtételének időpontját. Nem kötelező tartalmi eleme, de tartalmazhatja a nyilatkozat azt az összeget is, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.
A hitelbiztosítéki nyilvántartás kötelezően tartalmazza a hitelbiztosítéki nyilatkozattal megegyezően a zálogkötelezett és a zálogjogosult nevét és adatait, a jogi személy nevében eljáró természetes személy nevét és adatait és a zálogtárgy egyedileg vagy körülírással való meghatározását, a zálogjog bejegyzésének időpontját és a bejegyzés sorszámát (nyilvántartási azonosítóját), illetve ha a nyilatkozatot az annak alapjául szolgáló szerződést közokiratba foglaló közjegyző, vagy a szerződést ellenjegyző ügyvéd rögzítette a nyilvántartásban.
A hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő regisztráció, illetve a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítésének költségeit 2019. június 30. napjáig a régi Közjegyzői Díjrendelet, ezt követően - a díjak mértékének megváltoztatása nélkül - az új Közjegyzői Díjrendelet, valamint a KIM rendelet 18. fejezete határozza meg.
A közjegyző részére az azonossági nyilatkozat előterjesztéséért, a regisztrált felhasználók adataiban bekövetkezett változás átvezetéséért, valamint a hitelbiztosítéki regisztráció törlésért fizetendő munkadíj és költségtérítés 5.000,-Ft. Ha a regisztrációját kérő állandó képviselőként kíván eljárni a közjegyző részére fizetendő díj a tevékenységre fordított időhöz igazodóan minden megkezdett óráért 6.000,Ft, azzal hogy az legfeljebb három órára megállapított munkadíjnak megfelelő összegig terjedhet.
A közjegyző részére fizetendő díj a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítésért a tevékenységre fordított időhöz igazodóan minden megkezdett óráért 6.000,-Ft, azzal hogy az legfeljebb három órára megállapított munkadíjnak megfelelő összegig terjedhet.
A hitelbiztosítéki nyilatkozat tételéért a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére
- 298/299 -
fizetendő költségtérítés 7.000,-Ft, mely összeg tartalmazza a hitelbiztosítéki nyilatkozathoz hozzájáruló vagy a hitelbiztosítéki bejegyzés fenntartására irányuló hitelbiztosítéki nyilatkozat költségtérítését is, valamint a hitelbiztosítéki bejegyzés tekintetében egy törlésre irányuló nyilatkozat költségtérítés megfizetése nélkül tehető. Amennyiben a hitelbiztosítéki nyilatkozatban a nyilatkozattevő több zálogtárgyat jelöl meg, úgy a 7.000,-Ft költségtérítésen felül a második zálogtárgytól kezdve zálogtárgyanként további 3.500,-Ft költségtérítést kell megfizetnie a Kamara fizetési számlájára.
A nem lajstromozott ingó dolgokat terhelő zálogjogok nyilvántartásának megújítására, a zálogjog nyilvánosságának teljes körűvé tételére, a forgalom biztonságának javítására vonatkozó jogalkotói törekvés eredményességét a változások hatálybalépése óta eltelt rövid idő és a még kialakulóban lévő gyakorlat miatt egyelőre nem lehet megállapítani. Az mindenesetre elmondható, hogy a jelenlegi szabályozás következtében a zálogjog bejegyzésének folyamata egyszerűsödött, a bejegyzés költségei csökkentek, a nyilvántartások tartalma bárki számára könnyebben hozzáférhetővé vált. A változás ellen felhozható érv viszont, hogy az így létrehozott hitelbiztosítéki nyilvántartás tartalma mögött szinte semmilyen megelőző kontroll nincs. A zálogjog létrejöttéhez az ingó dolgot terhelő jelzálogjog tekintetében a régi Ptk. és az új Ptk. is egyaránt három feltételt támaszt: az írásba foglaltan létrejött zálogszerződést, a zálogjog nyilvántartásba történő bejegyzését és hogy a zálogkötelezett rendelkezési joggal bírjon a zálogtárgy fölött. A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatban felmerülő aggály az volt, hogy hiába a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés és a közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés, ha nem ellenőrizhető a zálogkötelezett rendelkezési joga, hiszen elegendő, ha arról a zálogszerződés létrejöttekor "csak" nyilatkozik. Itt jegyezném meg, hogy a zálogkötelezett nyilatkozatának valóságtartalmához kapcsolódó büntetőjogi felelősség, illetve jogkövetkezmény sem ugyanaz a közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés és a hitelbiztosítéki nyilatkozat, mint magánokirat esetén. Ehhez képest a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog esetében azon kívül, hogy a zálogkötelezett rendelkezési joga a zálogtárgy fölött továbbra is bizonytalan, a bejegyzés mögött álló, írásba foglalt zálogszerződés létezése is megkérdőjelezhetővé, bizonytalanná válhat, ami a későbbi gyakorlatban több jogvitához, illetve eljáráshoz vezethet. A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzéshez a korábbi szabályozás által megkövetelt közjegyzői okiratba foglalt zálogszerződés egyik előnye az volt, hogy a nyilvántartás közhitelesen tanúsította a szerződés létrejöttét, a másik fontos előnye pedig a zálogjogból való kielégítéshez kapcsolódott, tekintettel arra, hogy a kielégítési jog megnyíltát követően a zálogkötelezett nemcsak a jelzálogjoggal biztosított követelés által nyújtott kielégítési elsőbbséget élvezhette, hanem a közjegyzői okiraton alapuló közvetlen bírósági végrehajtás előnyét is.
A zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalásának jogszabályi követelménye valóban túlzott feltételnek tűnhet ahhoz képest, hogy más szerződésre a jogszabályok ilyen szigorú alaki kényszert nem írnak és nem is írtak elő. Az eljárás egyszerűsítése iránti gazdasági igényen kívül dogmatikailag is indokolt volt a közokirati kényszer feloldása. Ettől függetlenül a szerződő felek részére továbbra is nyitva áll annak a lehetősége, hogy a jogszabályok által lehetővé tett legbiztosabb formában, közjegyzői okiratba foglaltan kössék meg zálogszerződésüket, és alapítsanak zálogjogot ingóságaikon, mely egyben az így alapított zálogjog jogszabály által biztosított egyik leggyorsabb úton történő érvényesíthetőségét is garantálja. ■
JEGYZETEK
[1] 1928. évi magánjogi törvényjavaslat Magyarország Magánjogi Törvénykönyve (továbbiakban: Mtj.) 844-45. §
[2] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: új Ptk.).
[3] A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: régi Ptk.).
[4] Magyarország Kormánya T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2012. július
[5] A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet (továbbiakban: régi Ptké.).
[6] A zálogjogi nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 11/2001. (IX.1.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet).
- 299/300 -
[8] Dr. Anka Tibor - Dr. Gárdos István - Dr. Nemes András: A zálogjog kézikönyve, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2003. 213. o.
[10] Anka - Gárdos - Nemes: i.m. 214. o.
[11] régi Ptk. 262. § (2) bek.
[12] Anka - Gárdos - Nemes: i.m. 286. o.
[14] Wolters Kluwer Jogtár: Jogár-Kommentár, Kommentár a régi Ptk. 267.§ (1) bekezdéséhez.
[15] IM rendelet 8. § (2) bek.
[16] IM rendelet 3. §
[17] régi Ptké. 47. § (5) bek.
[18] A közjegyzői díjszabásról szóló 14/1991. (XI. 26.) IM rendelet (továbbiakban: régi Közjegyzői Díjrendelet)
[19] Régi Közjegyzői Díjrendelet 12. § (2) bek.
[20] A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet (továbbiakban: új Közjegyzői Díjrendelet)
[21] Az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dolgok zálogjogi nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 80/2009. (XII.28.) IRM rendelet (továbbiakban: IRM rendelet)
[22] IRM rendelet 6. § (1) és (2) bek.
[23] régi Ptk. 262. § (2) bek.
[24] IRM rendelet 18. § (1) bek.
[25] IRM rendelet 7. § (3) bek.
[26] Az IRM rendelet 16. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó régi Ptké. 47. § (5) bek. a)-c) pont.
[27] IRM rendelet 26.§ (1) bek.
[28] A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (továbbiakban: Hbnytv.)
[29] A hitelbiztosítéki nyilvántartás részletes szabályainak megállapításáról szóló 18/2014. (III. 13.) KIM rendelet (továbbiakban: KIM rendelet)
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes.
Visszaugrás
