Írásunkban röviden összefoglaljuk a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) érintő, 2025. január 1-jétől hatályba lépett módosításokat, amelyek - többek között - érintik az apasági szabadság igénybevételét, a munkavégzés alóli mentesülési jogcímek körét, továbbá kitérünk az egyszerűsített foglalkoztatást érintő változásokra is.
1. Bevezetés
2. Az Mt.-t érintő módosítások bemutatása
2.1. Az apasági szabadság
2.2. A választásokkal összefüggő módosítások
2.3. Módosítás a készenléti jellegű munkakör esetében
2.4. A munkaszüneti napi rendkívüli munkavégzés bérpótléka
2.5. A felmondásra vonatkozó szabályok változása a vezető állású munkavállalók esetében
2.6. A felmondási idő és a végkielégítés módosult szabályai a köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszonyban
3. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok változása
3.1. Az egyszerűsített foglalkoztatás közterhe
3.2. A foglalkoztatási korlátok változása
2025. január 1-jétől több ponton is módosult az Mt., amellyel összefüggésben a közszféra területén foglalkoztatottakra vonatkozó jogállási törvények is változtak, valamint jelentősen módosultak, illetve módosulnak a 2025. év során az egyszerűsített foglalkoztatásra irányadó rendelkezések is. Az alábbiakban röviden kerülnek ismertetésre a változások.
2024. november 25-én fogadta el az Országgyűlés a munkaügyet érintő rendelkezésekről szóló 2024. évi LVII. törvényt[1] (a továbbiakban: Módtv.), amelynek első része tartalmazza a munkáshitel alapvető rendelkezéseit, második része pedig módosító rendelkezéseket foglal magában, amelyek az Mt., az egyes jogállási törvények, továbbá a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szabályainak módosítására vonatkoznak. Az Mt.-t érintő változások a munkajogi szabályozás több területét is érintik, azonban azok főleg technikai pontosításként, illetve kisebb jelentőségű módosításként azonosíthatóak.
Az apasági szabadság 2002 óta áll rendelkezésére a munkavállalóknak. Célja, hogy gyermek születése esetén többletszabadságot biztosítson az édesapák részére, elősegítve a csecsemővel a szülői kapcsolat, kötődés kialakítását a korai időszakban. Az apasági szabadság jogintézményének nagyobb volumenű módosítása a munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelv[2] átvételével függött össze, amelynek során öt munkanapról tíz munkanapra nőtt a szabadságnapok száma, és a díjazás szabályai úgy alakultak át, hogy az első öt napra továbbra is 100 százalékos díjazással jár, míg a második öt napra a távolléti díj 40 százaléka illeti meg a munkavállalót.[3] A szabály már nem tartalmaz speciális rendelkezést ikergyermekek esetére, így ilyen esetben az édesapának tíz munkanap apasági szabadság jár.[4] Említést érdemel, hogy mind a napok számában, mind pedig a díjazás tekintetében a munkaszerződés és a kollektív szerződés eltérhet a munkavállalóra nézve kedvezőbb irányba.[5]
- 68/69 -
A 2025. január 1-jétől hatályba lépett módosítás következményeként az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő - második hónap helyett - a negyedik hónap végéig jogosult a tíz munkanap apasági szabadságra, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni. A gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő - második hónap helyett - negyedik hónap végéig jogosult az örökbe fogadó apa az apasági szabadságra.[6] A módosítás indokolása szerint "[a]z apasági szabadság igénybevételére vonatkozó időtartam - figyelemmel annak jogvesztő jellegére - kibővül négy hónapra, mivel egyes esetekben a két hónapos időtartam nem volt elegendő".[7] Tehát a gyakorlatban számos olyan eset fordult elő, amikor a gyermek születésétől, örökbefogadásától számított második hónap végéig nyitva álló időtartam nem volt elegendő, hogy igénybe lehessen venni ezt a "címkézett" szabadságot. Tipikusan ilyen eset a koraszülés, amikor a több hónapos kórházi kezelés miatt a szabadság nem tudta betölteni funkcióját, az apaság bírói úton történő elismerése esetén az elhúzódó eljárás szintén lehetetlenné tehette az igénybevételt, illetve egyéb élethelyzetek is adódhattak, ami miatt az édesapa "kifutott" a rendelkezésre álló érvényesítési időből. A módosítás ilyen helyzetekben lehet hasznos a munkavállaló számára, akinek így hosszabb időszak áll rendelkezésére, hogy érvényesíteni tudja igényét a szabadságra.
Az egységes szabályozás érdekében a Módtv. módosította a közszféra számos jogállási törvényét, de egyes további jogállási törvényeket a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományának jogállásával összefüggő törvények módosításáról szóló 2024. évi LXXI. törvény módosított, figyelembe véve azt, hogy a megkülönböztetés nem indokolt az egyes foglalkoztatási jogviszonyokban az apasági szabadság tekintetében.[8] Az egészségügyi szolgálati jogviszony esetében az Mt. módosítása önmagában változást hozott a vonatkozó rendelkezésben, tekintve, hogy az Mt. háttérjogszabálya az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvénynek.
A választáson való részvétel elősegítéséhez és a választásban történő közreműködéshez kapcsolódó munkajogi és választási eljárási törvényt érintő módosításokat is tartalmazott a Módtv., amelyek szakszervezeti kezdeményezésnek köszönhetőek.[9]
A választáson való részvétel elősegítése érdekében azon munkavállalók, akik a választás napján munkaidő-beosztásuk miatt a szavazásban akadályoztatva vannak, mentesülnek a munkavégzési kötelezettség alól legfeljebb két óra időtartamra, távolléti díj megfizetése mellett.[10] Az új előírás szerint az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, valamint a helyi vagy országos népszavazáson való részvétel céljából áll fenn a törvény rendelkezése alapján a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés ezen esetköre. A mentesülés időtartama nem lehet több mint két óra. Erre az időszakra a munkavállalót megillető díjazást, amely a távolléti díj száz százaléka, az Mt. - ezen új jogcímmel összhangban módosult - 146. § (1) bekezdés b) pontja biztosítja. Ez a módosítás azokat a munkavállalókat érinti kizárólag, akiknek a választás napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munkaidő tartama meghaladja a nyolc órát.[11]
Az új mentesülési jogcímhez további rendelkezés nem kapcsolódik az Mt.-ben, így például nincs előírás arra vonatkozóan, hogy kérhet-e a munkáltató igazolást a munkavállalótól a választáson való részvétel ellenőrzése céljából (mint ahogy például véradás esetén történhet).[12] Figyelemmel arra, hogy a választással, annak lebonyolításával kapcsolatos jogszabályok nem tartalmaznak erre vonatkozó előírást, és ilyen irányú módosítás nem található a vonatkozó jogszabályokban, így a részvételt alátámasztó igazolást a választási szerv nem állít ki, ezért a munkavállaló nem is tud ilyen igazolá-
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
