Megrendelés
Gazdaság és Jog

Fizessen elő a Gazdaság és Jogra!

Előfizetés

Varga Tamás: A FIDIC 20.1. alcikkely szerinti igénybejelentési határidő jogi jellegének és a jogvitában lefolytatandó bizonyítási eljárás tárgyi hatókörének meghatározása a Választottbíróság ítélkezési gyakorlatában* (GJ, 2021/1., 18-23. o.)

I. A FIDIC 20.1. alcikkely szerinti 28 napos igénybejelentési határidő elévülési vagy jogvesztési határidőnek tekinthető?

1. FIDIC 20.1. A vállalkozó követelései

Ha a vállalkozó jogosultnak tekinti magát a megvalósítás időtartamának meghosszabbítására, illetve további fizetségre, a FIDIC 20.1. alcikkelyébe foglalt feltételek bármelyik pontja szerint, vagy a szerződéssel összefüggésben másképpen, a vállalkozó köteles értesíteni a mérnököt, leírva a követelést kiváltó eseményt vagy körülményt. Az értesítést a lehető legrövidebb időn belül kell kiküldeni, de nem később, mint 28 nappal az után, hogy a vállalkozó észrevette vagy észre kellett volna vennie az eseményt vagy körülményt.

Ha a vállalkozó a 28 napos időtartamon belül nem küld értesítést követeléséről, a megvalósítás időtartama nem hosszabbítható meg, és a vállalkozó nem válhat jogosulttá további fizetségre, valamint a megbízó mentesül minden követeléssel kapcsolatos felelősség alól. Egyéb esetekben a FIDIC 20.1. alcikkelyének az alábbi rendelkezései alkalmazandók.

A vállalkozó köteles benyújtani még egyéb feljegyzéseket, amelyek a szerződés szerint szükségesek, valamint részletes indokolást a követelésről. Mindent, ami kapcsolódik az adott eseményhez vagy körülményhez.

A vállalkozónak naprakész feljegyzéseket kell vezetnie - ahogyan azok szükségesek lehetnek a követelés megalapozásához - vagy a helyszínen, vagy egy, a mérnöknek elfogadható másik helyen. A megbízó felelősségének elismerése nélkül a mérnök - miután a FIDIC 20.1. alcikkelye szerint értesítést kapott - ellenőrizheti a feljegyzések dokumentálását, illetve utasíthatja a vállalkozót további aktuális feljegyzések vezetésére. A vállalkozó köteles a mérnöknek lehetővé tenni, hogy ellenőrizze az összes feljegyzést és, ha arra utasítást kap, köteles átadni azok másolatait a mérnöknek.

42 napon belül, miután a vállalkozó tudomására jutott - vagy kellett volna jutnia - a követelést előidéző esemény vagy körülmény, vagy miután a mérnök a FIDIC 4.12.4. alcikkely szerint meghatározta, hogy a követelés a FIDIC 4.12. alcikkely alapján kapcsolatba hozható-e előre nem látható fizikai körülményekkel, vagy olyan más időtartamon belül, amelyet a vállalkozó ajánlhat és a mérnök jóváhagy, a vállalkozó köteles elküldeni a mérnöknek egy teljesen részletezett követelést, mely magában foglalja a követelés, valamint az időtartam meghosszabbításának, illetve további követelt fizetség alapjának teljes részletes indokolását.

Ha a követelést előidéző eset vagy körülmény hosszan tartó hatású ezt a teljes részletezettségű követelést közbensőnek kell tekinteni; a vállalkozónak további közbenső követeléseket kell küldenie havonta, megadva a halmozott késést, illetve a követelt összeget, és olyan további részleteket, melyeket a Mérnök észszerűen kérhet; és a vállalkozó köteles 28 napon belül végső követelést küldeni az eseményből vagy körülményből származó hatások elmúlta után, vagy olyan más időtartamon belül, melyet a vállalkozó ajánlhat és a mérnök elfogad.

42 napon belül a követelés vagy bármilyen további korábbi követelést indokoló részlet átvétele után, vagy olyan más időtartamon belül, melyet a mérnök ajánlhat és a vállalkozó elfogad, a mérnök köteles válaszolni jóváhagyással vagy elutasítással, valamint részletezett megjegyzésekkel.

Bármilyen további szükséges részletet is bekérhet a mérnök, de ennek ellenére választ kell adni a követelés legfontosabb pontjaira az adott időn belül.

Minden fizetési igazolásnak tartalmaznia kell ilyen összegeket bármilyen követelésre, melyek észszerűen megalapozottak a szerződés erre vonatkozó kikötése szerint. Hacsak a megadott részletek nem elegendőek a teljes követelés megalapozására, a vállalkozó a követelés kizárólag azon részének részére történő kifizetésére jogosult, amelyet kellőképpen alá tudott támasztani.

A mérnöknek a FIDIC 3.5. alcikkelye szerint kell eljárnia, és vagy egyetért, vagy meg kell állapítania a megvalósítás időtartamának meghosszabbítását a FIDIC 8.4. alcikkelye szerint, illetve a további fizetséget, melyre a vállalkozó a szerződés szerint jogosult.

Ennek az alcikkelynek a követelményei kiegészítik az összes olyan alcikkelyt, mely a követelésre alkalmazha-

- 18/19 -

tó. Ha a vállalkozó nem tesz eleget ennek, vagy bármilyen más követeléshez kapcsolódó alcikkelynek, az időtartam meghosszabbítása, illetve a további fizetség megítélésekor figyelembe kell venni annak mértékét, hogy a mulasztás gátolta-e vagy károsan befolyásolta-e a követelés helyes megvizsgálását. Hacsak a követelést FIDIC 20.1. alcikkelyének második bekezdése szerint nem utasították el.

2. A vállalkozói, felperesi álláspont

A szerződés 20.1. alcikkely szerinti határidő nem jogvesztő jellegű. A FIDIC szerződések felperes által idézett nemzetközi jogirodalma[1] szerint a 28 napos határidő számítása tekintetében mérlegelési lehetőséget biztosít a követelést elbíráló bíróság vagy választottbíróság számára. Ehhez kapcsolódóan hivatkozott egy publikált ausztrál felsőbírósági határozatra, és a választottbíróság széles, a szóban forgó határidőre vonatkozó mérlegelési jogára.

Nem az Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 207. § (1) bekezdése, hanem a FIDIC nemzetközileg elfogadott értelmezése szerint kell a szerződést és a vitatott határidőt is a szerződéses feleknek értelmeznie. Egy olyan követelés tekintetében, amelynek kiváltó okára - azaz a kivitelezés műszaki tartalmának módosulására - a szerződés pontos eljárásrendet határoz meg a 13. alcikkelyében, a jóhiszeműen eljáró felperes nem szenvedhet hátrányt azáltal, hogy az alperesi szerződésszegés miatt, és utóbb a követelésbejelentés elkésettségére való hivatkozással a felmerült költségeinek megtérítésére vonatkozó igényét elveszíti.

A szerződésben előírt igénybejelentési határidő késedelme annyit jelent, hogy a bejelentés - mint önálló cselekmény - késedelmes, de magára az érvényesítendő igényre, a felperes díjkövetelésére érdemben nem hat ki. A jog vagy jogosultság, és annak bejelentése egymástól két megkülönböztetendő tényhelyzet.

A jogvesztést a magyar polgári jog szabályozza A jogvesztés érvényes kikötésének feltétele, hogy a másik fél szerződést szegjen, valamint az adott szerződésszegés és annak hatása - vagyonjogi következménye - kellő arányban álljon az érintett joggal, jogosultsággal. A jogvesztés egyúttal joglemondást is jelent, ezért a jogvesztést kimondó szerződéses rendelkezésnek egyértelműnek és kifejezettnek kell lennie. A szerződésben nincs szó joglemondásról, a FIDIC-mintaszerződésben meghatározott igénybejelentési határidők szerepe és funkciója nem a jogvesztés vagy jognyerés, hanem a felek közötti folyamatos kommunikáció egymás igényeit illetően és a "claim mangement" működése.

Egy jogosultság nem gyakorlása nem értelmezhető joglemondásként vagy a jog elvesztéseként. Ezzel ellentétes felfogás a magyar jog alapvető szabályaiba ütközik. A magyar jog szabályai szerint a jog, jogosultság érvényesítésére vonatkozó igények elévülési jellegűek, és az általános elévülés öt év. Ha a szerződő felek az elévülést akarták volna lerövidíteni, akkor abban állapodtak volna meg, de a szerződés ilyet nem tartalmaz.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére