A birtokvédelmi eljárás a jegyzői hatáskörgyakorlás bizonyítási szempontból különösen érzékeny területe. A szomszédok közötti zavarás, a bejárás akadályozása, a zajhatás, a kamerahasználat, a közös terület igénybevétele vagy valamely ingatlanrész birtoklásának vitatása rendszerint olyan körülmények között valósul meg, amelyek során közvetlen hatósági észlelésre nincs lehetőség. A jegyző ezért többnyire nem magát a birtoksértést, hanem annak lenyomatait értékelheti.
Az eljárásokban egyre gyakrabban csatolnak fényképeket, videókat, képernyőképeket, elektronikus leveleket, üzenetváltásokat, közösségimédia-bejegyzéseket és elektronikusan továbbított iratokat. Ezek bizonyító ereje nem kizárólag a látható tartalomtól függ: vizsgálni kell eredetüket, időbeliségüket, teljességüket és hitelességüket is. Az elektronikus adat ugyanis sajátos keletkezési, megőrzési és értékelési kérdéseket vet fel.[1]
A digitális bizonyíték nem tekinthető sem eleve megbízhatatlannak, sem automatikusan hitelesnek. Értékét mindig a keletkezés, a megőrzés, a benyújtás és a vitatás körülményei alapján kell meghatározni. Külön figyelmet érdemel a papíralapon aláírt, majd beszkennelt és elektronikus úton továbbított dokumentum, amely vizuálisan aláírt iratnak látszik, jogi értelemben azonban nem azonos az eredeti papíralapú okirattal.
A birtokvédelmi eljárás anyagi jogi alapját a Polgári Törvénykönyv szabályai adják. A jegyző az egy éven belüli birtoksértések esetében a tényleges birtokállapot gyors védelmét biztosítja.[2]
A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Br.) gyors és koncentrált eljárási rendet alakított ki.[3]
A jegyző a felek által előterjesztett és az eljárás során megismert bizonyítékokat szabadon mérlegeli. A bizonyítás terhe azt a felet terheli, akinek érdekében áll, hogy valamely tényt a hatóság valósnak fogadjon el. A kérelmezőnek kell igazolnia a korábbi birtokhelyzetet, a birtoksértés tényét, idejét és módját; az ellenérdekű fél pedig vitathatja ezeket, illetve ellenbizonyítékot terjeszthet elő. A bizonyítási eszközök köre nem zárt. A nyilatkozatok, tanúvallomások, okiratok, fényképek, videók, digitális tartalmak és a helyszíni szemle adatai egyaránt felhasználhatók. A jegyző a szemle során fényképet, kép- és hangfelvételt is készíthet.[4] Ha azonban a tényállás kizárólag összetett szakértői bizonyítással vagy részletes jogcímvizsgálattal tisztázható, az meghaladhatja a jegyzői eljárás kereteit és rendeltetését.
Digitális bizonyítékként értékelhetők a fényképek, videók, közösségi oldalakon közzétett tartalmak, elektronikus levelek, üzenetküldő alkalmazások beszélgetései, kamerafelvételek és elektronikusan benyújtott iratok. Hitelességük megítélése a tartalom mellett annak informatikai környezetétől és létrehozásuk körülményeitől is függ.
A magyar szakirodalom a digitális bizonyíték fogalmát elsősorban a büntetőeljárás körében vizsgálta, megállapításai azonban a birtokvédelmi gyakorlatban is hasznosíthatók. Sorbán Kinga az elektronikus adatok keletkezésének, tárolásának és vizsgálatának sajátosságait,[5] Gácsi Anett Erzsébet pedig az értékelés speciális módszertani követelményeit hangsúlyozza.[6] Bodnár András Péter arra is rámutat, hogy közösségi oldalak és kommunikációs alkalmazások tartalmai ugyancsak bizonyítékként jelenhetnek meg.[7]
Egy bejegyzés, hozzászólás, fénykép vagy üzenet utalhat valamely állapot fennállására, a sérelmezett magatartás időpontjára, ismétlődésére vagy a felek nyilatkozataira. Önmagában azonban a képernyőkép rendszerint nem igazolja a teljes előzményt, a profil tényleges használóját, a közzététel pontos idejét vagy a tartalom változatlanságát.
El kell választani egymástól a tartalmi és a hitelességi értékelést. Előbbi arra irányul, hogy a bizonyíték milyen magatartást, állapotot, időpontot vagy nyilatkozatot rögzít. Utóbbi körében azt kell vizsgálni, hogy valóban attól származik-e, akinek tulajdonítják, teljes-e, módosították-e és összhangban áll-e más adatokkal.
A bizonyító erőt növeli, ha több egymástól független forrás azonos következtetést támaszt alá. Egy bejegyzés, időbélyeggel ellátott fénykép, tanúnyilatkozat és helyszíni szemle együtt meggyőzőbb lehet, mint bármelyik külön-külön.
Egy képernyőfotón látható felhasználói profil alatti tartalom értékelése különös körültekintést igényel. A név, a profilkép vagy a nyilvános aktivitás utalhat egy személyre, de nem feltétlenül igazolja, hogy a tartalmat valóban ő hozta létre. Jelentősége van annak, hogy az érintett elismeri-e a profil használatát, a közlés illeszkedik-e korábbi nyilatkozataihoz és alátámasztja-e más bizonyíték. Könnyen beláthatjuk, hogy a jegyzői birtokvédelmi eljárásban ilyen mélységű elemzésre nincs megfelelő kompetencia és lehetőség.
A digitális tartalom könnyen másolható és szerkeszthető. A fénykép kivágható, metaadata módosítható, a beszélgetés hiányosan mutatható be, a bejegyzés szerkeszthető vagy törölhető. A mesterséges intelligenciával előállított képek és hangfelvételek tovább növelik a megtévesztés kockázatát. Ez azonban nem indokolja e bizonyítékok általános kizárását, hiszen egy hagyományos okirat, fénykép vagy tanúvallomás is lehet valótlan.
- 36/37 -
Az elektronikus adatok értékelése nem választható el keletkezésük, tárolásuk, továbbításuk és módosíthatóságuk körülményeitől.[8] A helyes megközelítés ezért a bizonyító erő differenciált meghatározása: a bizonytalan eredetű, hiányos vagy szerkesztett tartalom kisebb súllyal értékelhető; a több forrásból ellenőrizhető, nem vitatott vagy más bizonyítékokkal egybehangzó adat viszont a tényállás megállapításának alapjául szolgálhat.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
