Az alperesi kft.-nek két tagja van, a felperes és házastársa, K. G. törzsbetétének nagysága 2 700 000 Ft, míg a felperesé 300 000 Ft. K. G.-t 270, a felperest pedig 30 szavazat illeti meg az alperes 2000. május 25-én kelt hatályos társasági szerződése szerint.
2001. január 30-án az alperes taggyűlést tartott, melyen mindkét tag jogi képviselője útján részt vett. A taggyűlés nem fogadta el azon javaslatot, mely szerint a két tagot azonos nagyságú üzletrész illeti meg, figyelemmel arra, hogy az üzletrészek a házassági életközösség alatt keletkeztek. Ezt követően döntés született az alperes jogutód nélküli megszüntetéséről és a végelszámoló kijelöléséről. Mindkét határozat ellen a felperes szavazott. A taggyűlés elutasított egy pontosan meghatározott ingatlan felperes részére történő értékesítéséről szóló javaslatot, melyre a felperes állítása szerint őt holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.
A felperes 2001. március 2-án érkeztetett keresetében a 2001. január 30-i taggyűlés határozatainak hatályon kívül helyezését kérte. Előadta: a házastársi életközösség közte és K. G. között megszakadt. Álláspontja szerint a Csjt. 27. §-ában foglaltakra tekintettel üzletrészének értéke és szavazati jogának mértéke azonos K. G.-éval, így a taggyűlési határozatok meghozatalára nem jogszerűen került sor.
A Fővárosi Bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította. Az ítélet indokolásában írtak szerint a társasági szerződés alapján nem lehet vélelmezni, hogy a felperes az alperesi üzletrészek 50 százalékával rendelkezik. Az 1997. évi CXLIV. tv (Gt.) 9. §-a értelmében a Gt.-ben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései megfelelően irányadóak, a Csjt. szabályainak, így a 27. §-ában foglaltaknak alkalmazását a Gt. nem írja elő. A meghozott határozatok sem a Gt. 150., sem 160. §-ában foglaltakba nem ütköznek, és nem ütköznek a Ptk. 158. §-ának (1) bekezdésében írtakba sem.
A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy figyelemmel a Pp. 28. §-ában foglaltaltra, hivatalból kellett észlelnie, hogy a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésére irányuló per másodfokon történő tárgyalására, elbírálására nincs hatásköre. A Pp. hatályos és jelen perben irányadó szabályai szerint a helyi bíróság hatáskörébe tartoznak mindazok a perek, amelyeknek elbírálását a törvény nem utalja a megyei bíróságok hatáskörébe. A Pp. 23. §-a a taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti perek vonatkozásában speciális hatásköri szabályt nem tartalmaz, ahogy a Gt. vonatkozó 47., 48. §-ai sem. Ezért jelen per tárgyalására első fokon a helyi bíróságok jogosultak. A Fővárosi Bíróság eljárási szabálysértést követett el, amikor a keresetet érdemben tárgyalta. Helyesen akkor járt volna el, ha a keresetlevelet a Pp. 129. §-ának (1) bekezdése alapján a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz átteszi.
Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 252. §-ának (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és a Pesti Központi Kerületi Bíróságot újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. (Cgf.II.32.466/2001/5.)
A cégjegyzékbe bejegyzett Sz. Kft. a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (régi Gt.) alapján jött létre. A társasági szerződés hatályos rendelkezései szerint a társaság veszteségének fedezésére a taggyűlés pótbefizetést írhat elő a tagok részére. A pótbefizetés mértéke a tagok törzsbetétjének maximum 20 százalékáig terjedhet. A pótbefizetéseket a törzsbetétek arányában kell teljesíteni.
A társaság 2000. július 13. napján taggyűlést tartott, amelyen a tagok megtárgyalták a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (új Gt.) 299. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség teljesítéseként a társasági szerződés módosítását. A taggyűlés 335 igen és 15 nem szavazattal hozott 3/2000. számú taggyűlési határozattal elfogadta az előterjesztésben foglaltak szerint a társasági szerződés módosítását. A 15 szavazattal rendelkező B. I. a határozat ellen szavazott, a jegyzőkönyvet és a társasági szerződésmódosító okiratot nem írta alá. A társasági szerződésmódosító okirat 3. pontja szerint a pótbefizetés előírására akkor kerülhet sor, ha a társaság vesztesége három hónapon keresztül folyamatosan meghaladja a jegyzett tőke 20 százalékát. A pótbefizetés a társaság házipénztárában az erre vonatkozó taggyűlési határozat meghozatalát követő 30 napon belül egy összegben, készpénzben fizetendő. Pótbefizetést évente legfeljebb két alkalommal lehet előírni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
