2012. január 1-jén lépett hatályba az új[1] egyházügyi törvény (2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról, a továbbiakban: Ehtv.), amelyet azóta már többször módosítottak.[2] Az alábbiakban a legutóbbi módosítás,[3] és egyúttal a jelenleg - 2019. április 15.-től - hatályos törvény főbb rendelkezéseit tekintjük át, továbbá az állam és a vallási közösségek közötti megállapodásokról is szót ejtünk, valamint a módosítás utáni alkotmánybírósági határozatokat is bemutatunk. A tanulmányban - terjedelmi okokból - nem térünk ki az Ehtv. módosításához kapcsolódó ún. salátatörvény (a továbbiakban: salátamód.tv.)[4] ismertetésére. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy a módosítás számos más törvény módosítását is szükségessé tette, ilyen például a szociális törvény, az szja törvény, az Alkotmánybíróságról szóló törvény, gyermekvédelmi törvény, egyház-finanszírozási törvény, a Büntető Törvénykönyv, a köznevelési törvény, stb. Nem térünk ki továbbá az Ehtv. végrehajtását szolgáló kormányrendelet módosítására sem jelen írásunkban.[5]
A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló eredeti törvényjavaslat általános indokolásában az előterjesztő megfogalmazta, hogy Magyarországon a XVI. századtól több törvény is törekedett a "szabad vallásgyakorlás jogának biztosítására", és fel is sorolta a lényeges történeti jogforrásokat. Ezt követően kifejezésre juttatta a jogalkotó, hogy a törvény kezdeményezésének alapvető indoka az Alaptörvény vonatkozó rendelkezéseinek a végrehajtásához szükséges szabályok megállapítása.[6]
A törvény ünnepélyes bevezető szövegének felvezető mondata kifejezésre juttatta, hogy a "Magyarországon működő vallási közösségek a társadalom kiemelkedő fontosságú értékhordozó és közösségteremtő tényezői", amelyek a hitéleti tevékenységük mellett a közfeladatokból is részt vállalnak (nevelési, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális, környezetvédelmi, sport- és más tevékenységek), továbbá "a nemzeti tudat ápolásával is jelentős szerepet töltenek be az ország és a nemzet életében". Ez utóbbi fordulatnak ad hangsúlyt a jogalkotó kifejezett szándéka, hogy Magyarország nemcsak "elismeri", hanem aktívan "támogatja a külhoni magyar közösségek életében meghatározó szerepet játszó vallási közösségek tevékenységét is".
A preambulum további része a törvény megalkotásának közvetlen céljait tartalmazza. Az alapvető szabályozási cél a lelkiismereti és vallásszabadság jogi garanciája; a törvény az alapjog érvényre juttatását szolgálja, biztosítja mások meggyőződésének tiszteletben tartását és a vallási közösségek önállóságát, és szabályozza a vallási közösségek állammal fennálló kapcsolatait. A következő pont kifejezésre juttatja a fent ismertetett nemzetközi jogi dokumentumok figyelembevételét. Az Lvt.-től eltérően a modell fő vonalát - az Alaptörvénnyel összhangban - akképpen fogalmazza meg, hogy "az állam és a vallási közösségek különvált működésének alkotmányos követelményét" figyelemben tartja, "de az együttmunkálkodás kölcsönös előnyökön alapuló elveit megfelelően" érvényesíti. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a különvált működés az együttmunkálkodást nem zárja ki, ennek azonban "kölcsönös előnyökön" kell alapulnia. További jelentős szempontot adott meg a jogalkotó azzal, hogy folytatni kívánta a "vallásszabadságot biztosító törvényekben testet öltő hagyományt. A különvált, de együttműködő modell ismérveit adja meg a jogalkotó azáltal, miszerint expressis verbis kimondja, hogy tekintettel van "az állam világnézeti semlegességére" és egyúttal "a felekezetek közötti békés együttélésre való törekvésre". Ez utóbbi fordulat az állam aktív szerepét feltételezi. Az egyes vallási közösségeknek az állammal való kapcsolatukban felmerülő sajátos szempontjait ismeri el a jogalkotó azzal, hogy tiszteletben tartja "a vallási közösségekkel megkötött megállapodásokat", amelyek a hatályos joganyag részét képezik. A preambulum következő gondolata az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásának az emberi méltóság kiemelt szerepét hangsúlyozó alapjogi felfogására ("Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság") reflektál. Eszerint "az emberi személy méltóságának a tisztelete" a "közjó előmozdításának kulcsa", amely "nemcsak az emberek és a családok számára", hanem "a vallási közösségek részére is" lehetővé teszi, hogy "szabadon teljesítsék külde-
- 247/248 -
tésüket". A preambulum eddig ismertetett pontjai általánosságban a vallási közösségekre terjedtek ki, végül azonban egy leszűkítést olvashatunk az egyházakra nézve: az Országgyűlés külön is elismeri "Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét". Nem nevesíti a preambulum, hogy melyik egyházakról van szó.
Az Ehtv. struktúrája úgy épül fel, hogy az I. fejezet (öt paragrafus) a lelkiismereti és vallásszabadság alapjogának alaptörvényi rendelkezéseit - az 1990. évi IV. törvényből ismert módon - részben megismétli, részben pedig kibővíti. A törvényszöveg az alapjog deklarációját másként fogalmazza a nemzetközi egyezményekhez és az Alaptörvényhez képest. A hagyományos "Mindenkinek joga van a lelkiismeret és a vallás szabadságához" fordulat helyett a hatályos Ehtv. normaszövege így kezdődik: "A lelkiismereti és a vallásszabadság mindenkit megillető alapvető jog,[7] amely nem köthető semmilyen jogi formához." [1. § (1) bek.] E megfogalmazásnak a második fordulata 2019. április 15.-től hatályos, és igazán újdonság az Ehtv. korábbi szövegéhez és az Lvt.-hez képest is. Szükséges leszögeznünk, hogy a "nem köthető semmilyen jogi formához" fordulat összhangban van a nemzetközi egyezmények szellemével, valamint a hazai alkotmánybírósági értelmezéssel is. A rendszerváltás utáni szabályozás értelmében ma Magyarországon - szemben a pártállami évtizedekkel - jogi státus nélkül is van legális lehetőség a kollektív vallásgyakorlása, ám a jogalkotó jogi státust biztosít azok számára, akik a vallásukat jogilag szervezett formában kívánják gyakorolni. Az Ehtv. legutóbbi módosításáig a jogi forma kényszerének nem kötelező voltát nem mondta ki expressis verbis jogszabály. A törvény e fejezetében rögzíti továbbá, hogy "senkit előny vagy hátrány nem érhet" a vallás gyakorlása miatt, és az alapjogot csak az Alaptörvényben foglalt szükségesség-arányosság ismérvei szerint lehet korlátozni [Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés]. Speciális garanciát erősít meg a törvény a szülőnek és a gyámnak arra nézve, hogy a kiskorú gyermeke erkölcsi és vallási neveléséről döntsön. Úgyszintén megfogalmazást nyert a különböző intézményekben (szociális, egészségügyi, oktatási stb.) ellátottak és a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak számára az egyéni és közösségi vallásgyakorlás lehetővé tétele, valamint az, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság joga a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban, valamint a honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszonyban állók számára szolgálatteljesítésük során - a szervezet működési rendjével és a honvédelmi kötelezettség teljesítésével összhangban - szabadon gyakorolható.[8] A törvény külön biztosítja, hogy a lelkiismereti és vallásszabadság joga "kommunikációs eszköz útján is kifejezésre juttatható". Adatvédelmi szempontok szintén helyet kaptak a törvényben, ugyanis a lelkiismereti és vallásszabadság jogával összefüggésben állami hatóság különleges adatot nem gyűjthet, és állami hatóság által a lelkiismereti és vallásszabadsággal összefüggésben e törvény hatálybalépésekor nyilvántartott különleges adat kizárólag az érintett hozzájárulásával - halála esetén leszármazója hozzájárulásával - továbbítható és hozható nyilvánosságra. A törvény kitér arra is, hogy ebben a körben a népszámlálás során nem kötelező jelleggel, azonosításra alkalmatlan módon gyűjthető adat. (1-5. §)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
