Megrendelés
Magyar Jog

Fizessen elő a Magyar Jogra!

Előfizetés

Szűcs József: A természetes fürdőhelyek önkormányzatok általi üzemeltetése kapcsán felmerülő egyes jogértelmezési kérdések (MJ, 2020/7-8., 465-466. o.)

Az önkormányzatok a természetes fürdőhelyek üzemeltetését - amelyre vonatkozó szabályokat elsősorban a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg - elláthatják a Ptk. alapján külön e feladatra létrehozott gazdasági társaság alapításával, "közreműködésével", vagy egy jellemzően más feladatra létrehozott gazdasági társasághoz telepítve e tevékenységet. Természetes fürdővíz a fent említett Korm. rendelet alapján, a felszíni vizek minden olyan eleme, amelyek használatát a fővárosi és a megyei kormányhivatal fürdési célra engedélyezte, és amelyre nem áll fenn fürdés állandó hatósági tilalma.

Természetes vizek fürdési célra történő használatát Magyarország területén a kormányhivatal engedélyezheti többek között a Balatonon, a Dunán, a Tiszán, de más kisebb folyókban, tavakban is. Nem találtam olyan gyakorlatot, mint a közfürdők önkormányzat általi üzemeltetésénél, hogy e feladatot, mint költségvetési szerv a polgármesteri hivatal látná el, önkormányzati, nem vállalkozói alaptevékenységként besorolva azt.

Egy tanulságos ítélet a felelősség köréről

A következőkben talán a jogalkalmazás során felmerülő legfontosabb kérdést vizsgálom meg. A kérdés a természetes fürdőhelyek üzemeltetése során az úszómesterek, mentőőrök, vízi mentők - de a közfürdők üzemeltetése esetén, a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályaira tekintettel alkalmazott uszodamesterek - munkaköri leírásának elkészítésénél egyaránt felmerülhet:

Kit terhel a büntetőjogi felelősség egy tragikus baleset bekövetkezte esetén, ha a strandon, a vendégforgalom számára rendelkezésre álló nyitvatartási időben, a munkaköri leírásában foglalt más feladatai ellátása miatt, az úszómester, az uszodamester nem tud az életmentő, vízből mentési, elsősegély nyújtási feladatainak eleget tenni?

Egyértelműen megállapítható, hogy ilyen esetben a munkaköri leírás kibocsátója, aláírója tartozik büntetőjogi felelősséggel. A megfogalmazott kérdésre szolgálhat válaszul a Budapest Környéki Törvényszék B.95.2015/49. számú ügyben hozott ítélete is. Az ítéletéből néhány idézet (a II. r. vádlott a fürdővezető volt, aki a munkaköri leírást aláírta, s a Bíróság megállapította ítéletében, hogy "bűnös foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségében"):

"II. r. vádlott nem tette meg azokat a számára kötelező, illetve lehetséges intézkedéseket, amelyek az úszómedence, illetve a strandmedence melletti folyamatos úszómesteri jelenlétet biztosították volna, például nem tiltotta meg az úszómedence és a strandmedence egyidejű nyitva tartását, vagy nem módosította az uszodamesterek beosztását úgy, hogy egy műszakban 3 fő dolgozzon, illetve nem módosította az uszodamesterek munkaköri leírását sem a jogszabályi és üzemeltetési szabályzatnak megfelelő tartalommal. Ezzel munkaköri kötelezettségét megszegte és a strandmedencét használó fürdővendégek életét, testi épségét - veszélybe kerülésük és uszodamesteri segítségre szorulásuk esetén - közvetlen veszélynek tette ki." "A strandmedence partján - a II. r. vádlott által az úszómesterek normasértően meghatározott munkaköri kötelezettségei miatt - a sértett mély vízbe kerülésekor, illetve víz alá kerülésekor sem volt úszómesteri felügyelet."

A Budapest Környéki Törvényszék Sajtóosztályának közleménye nagyon jól összefoglalta, hogy a II. r. vádlottnak mit kellett volna tennie, a baleset megelőzése érdekében: "Amennyiben a T. I. N.-né II. r. vádlott a fürdőző vendégek biztonságát védő rendelkezéseknek megfelelően - munkaszervezéssel, munkaköri leírással, az egyes medencék módosított nyitvatartási rendjének a meghatározásával - biztosítja a strandmedence melletti folyamatos uszodamesteri jelenlétet, a bajba került sértett vízből való gyors kiemelésével, a tartós oxigénhiányos állapot kialakulása, ezáltal a sértett halálához vezető folyamatok megindulása megelőzhető lett volna és ezáltal, a sértett halála is elmarad."

Amennyiben a polgármesteri hivatal feladatai között szerepel - megítélésem szerint ennek jogszerűsége vitatható - természetes fürdőhely üzemeltetése, vagy a közfürdő "működésének irányítása és felügyelete", s a munkáltatói jogkörében eljárva a munkaköri leírást a jegyző állapítja meg, s írja alá, úgy büntetőjogi felelőssége megállapíthatóvá válhat, egy nem kellő gondossággal összeállított munkaköri leírás következményeként.

Abban az esetben, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója utasítást ad az úszómesternek (uszodamesternek) - a helyettesítéséről nem gondoskodva - többek között, hogy a parton valamilyen feladatot végezzen el a nyitvatartási időben, vagy az uszodamester a fürdőmedence mellől a gépházba menjen le, úgy az utasítást adó felelőssége megállapíthatóvá válhat, az utasítással kapcsolatos, azzal ok- okozati összefüggésben lévő, a vízben történt baleset bekövetkeztekor. Természetesen ez utóbbi esetben a munkavállaló az Mt. 54. § (2) bekezdésére hivatkozva megtagadhatja az utasítás teljesítését, mivel annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik.

Néhány további kérdés

Az úszómester munkaköri leírásának a nyíltvízi strandon, a nyitvatartási időben végzendő feladataira vonatkozóan milyen tartalmi elemei lehetnek?

A választ segítheti egy korábbi rendelet előírása: A nyíltvízi vízi mentő a fürdőszolgáltatás területén tevékenykedik, vendégfelügyeletet, prevenciós tevékenységet

- 465/466 -

és életmentési feladatokat lát el. A szakképesítéssel rendelkező képes természetes (nyíltvízi) strandokon, fürdőlétesítményekben, továbbá úszólétesítményekben prevenciós tevékenységet végrehajtani, vízből menteni és elsősegélyt nyújtani.[1] Ezzel összefüggésben azonban további részletkérdések is felmerülnek.

Hogyan kell értelmezni a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet 7. mellékletének, "A fürdőhely üzemeltetésének szabályai" cím alatt szereplő, 12. a) aa) pontját ( "A fürdési idényben 500 főt elérő vagy meghaladó átlagos napi vendéglétszámot meghaladó fürdőhely üzemeltetője köteles a) a nyitva tartás időtartama alatt biztosítani: "aa) vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet,..." )?

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Tartalomjegyzék

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére