1. A Választottbíróság eljárásának alapjául szolgáló tényállás szerint az alperes, mint az egyszemélyes részvénytársaság részvényeinek tulajdonosa, adásvételi szerződést kötött a felperessel, amelynek alapján valamennyi részvény a felperes tulajdonába került. Az adásvételi szerződésben - amelynek megfelelően a vételár megfizetése megtörtént - a felek megállapodtak abban is, hogy amennyiben a részvénytársaság által - a szerződésben meghatározott időpontot megelőzően - nyújtott szolgáltatásokra tekintettel indított peres eljárásokból eredően a társasággal szemben követelések válnak esedékessé, a követelések összegét az alperes a felperesnek megtéríti. A szerződésben meghatározott időpont 1998. március 17., a szerződés megkötésének időpontja pedig 1998. március 4. napja volt.
A részvényekre vonatkozó adásvételi szerződés megkötésének időpontjában a részvénytársasággal szemben két per volt folyamatban. Az egyik perben az elsőfokú bíróság - a kamatokat és a perköltséget is figyelembe véve - 6 433 713 forint megfizetésére kötelezte a részvénytársaságot. Az ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, és annak alapján a társaság az említett összeget megfizette. A másik perben a másodfokon eljárt bíróság - az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletét részben megváltoztatva - közbenső ítéletet hozott, és abban a részvénytársaság kártérítési felelősségét állapította meg. Ezt követően a felek peren kívül megállapodást kötöttek, amelyben a társaság 5 000 000 forint megfizetését vállalta. Az összeg magában foglalta a járulékokat is. A per a felek közös kérelmére szünetelt, majd a szünetelés folytán megszűnt.
A részvénytársaság még 1997-ben nyújtott szolgáltatásokra tekintettel - a részvényekre vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követően - bírósági eljárás nélkül egy alkalommal 320 000 forintos, egy másik alkalommal pedig 113 400 forintos követelést fizetett meg. Ugyancsak 1997. évben nyújtott szolgáltatás folytán a részvénytársasággal szemben 1 000 000 forint, kamatai és perköltség megfizetése iránt indult per, amelyben a keresetet elutasították, de az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezést terjesztettek elő, és a választottbírósági eljárás során tartott tárgyalás berekesztéséig a perben a bíróság még nem hozott jogerős ítéletet.
2. A felperes 11 867 153 forint (6 433 713 Ft + 5 000 000 Ft + 320 000 Ft + 113 440 Ft), kamatok és perköltség megfizetése iránt terjesztette elő keresetét a Választottbírósághoz. Kérte annak megállapítását is, hogy amennyiben az 1 000 000 forint, kamatai és perköltség megfizetése iránt indított perben a bíróság jogerős ítéletében a részvénytársaságot marasztalná, a marasztalás összegét a választottbírósági eljárás alperese - a részvények eladója - köteles lesz megfizetni a részvények megvásárlójának, a választottbírósági eljárás felperesének.
A Választottbíróság eljárása során tartott tárgyaláson a felperes keresetét 320 000 forinttal leszállította. Mivel a felperes keresetének részbeni visszavonását az alperes nem ellenezte, a Választottbíróság az eljárást a kereset visszavont része tekintetében az Eljárási Szabályzat 44. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján megszüntette.
Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az 5 000 000 forintos és 113 440 forintos követelés megfizetésére nem a bíróságnak a részvénytársaság marasztalására vonatkozó ítélete alapján került sor. A 6 433 713 forintos követelés tekintetében pedig a felperes, aki akkor már az egyszemélyes részvénytársaság részvényeinek tulajdonosa volt, nem tett eleget együttműködési kötelezettségének, mert az alperes kérése ellenére a részvénytársaság az elsőfokú bíróság ítélete ellen nem élt fellebbezéssel, és ezért az ítélet első fokon jogerőre emelkedett.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
