Az Oktatási és Stratégiai Bizottság (OSB) munkájában - a 2001-es évvel kezdődő második hároméves működési ideje alatt - a következők vettek részt.
A Bizottság tagjai voltak: Dr. Bókai Judit a MOKK elnöke BKK, Kőfalusiné dr. Dobosy Márta a Bizottság megbízott vezetője MKK, Dr. Tóth Ádám BKK, Dr. Parti Tamás BKK, Dr. Szalay Piroska GYKK, Dr. Hajós Sarolta GYKK, Dr. Cserjés Sándorné SZKK, Dr. Herczeg Mária PKK.
2001. évtől a Bizottság a munkáját a MOKK épületében végezte szükséghez képest havi, kéthavi rendszerességgel.
A Bizottság a megalakuláskor megfogalmazott célokat követve, a megkezdett feladatokat folytatva tényként rögzítette, hogy a közjegyzőség elismertségének növelésére, új feladatok, hatáskörök megszerzésére kizárólag a közjegyzői jogi szolgáltatás színvonalának folyamatos emelésével lehet törekedni.
Célunk - azonos a közjegyzőség céljával. Szakmailag, megjelenésben, nyelvtudásban felkészült, a kornak megfelelő technikával felszerelt versenyképes közjegyzői kar.
Ez a törekvés elengedhetetlen Magyarországnak az Európai Unióba történő belépése okán is.
Az "Élethossziglani tanulás" - mint fogalom új, de az igény, amelyet kifejez az elmúlt évtizedek változásaiban fogant.
A kifejezés arra a tényre utal, hogy a tanulás nem fejeződik be a fiatalkori iskolai képzéssel, hanem az folyamatos, az aktív élet végéig tart.
Csak így lehet megújítani a változások következtében folyton megkopó munkavégző képességet, így lehet versenyben maradni az egyénnek, a vállalkozásnak, a legújabb kihívás korában, amikor a digitális technológia az emberek életét minden tekintetben átformálja.
Ennek az elméletnek a terjedését támogatja az egyesülő európai politikai akarat, és támogatják az egyes nemzeti kormányok is.
Az Európai Bizottság memorandumot készített az egész életen át tartó tanulásról.
A 2002-2006 közötti időszak oktatási, képzési programjaira vonatkozó javaslatokat pedig az élethosszig tartó tanulás megvalósítása köré csoportosította.
Az ezredfordulóra az élethosszig tartó tanulás kifejezés az Európai Unió gazdaság- és társadalomfejlesztési programjainak vezérfogalmává vált. A tanuló társadalom ideáját magában foglaló jövőkép megvalósítása a közösség egyik legfontosabb célkitűzése lett.
A legújabb stratégiai programokból és dokumentumokból kiolvasható, hogy az egyesült Európa határozott célja egy tudás alapú társadalom kiépítése.
Ezért az európai polgárok számára minden eddiginél fontosabbá vált, hogy naprakész információkhoz és korszerű tudáshoz jussanak, s ezek hatékony, intelligens felhasználásához szükséges motivációt és készségeket megszerezzék.
Az egész életre kiterjedő tanulás programjának megvalósítása szempontjából a tanulásra késztető személyes motiváció és a tanulási lehetőségek széles választékának biztosítása jelenti a meghatározó tényezőt. Nagyon fontos tehát a tanulás iránti igények és ezzel párhuzamosan a tanulási lehetőségek választékának a fokozása.
A tanulás szervezéséért és annak eredményességéért viselt állami felelősség egy része áttevődik a magánszférára, a civil társadalomra és az egyes emberekre. Bár mindenki elsősorban a saját tanulásának eredményességéért felelős, a többiek tanulási sikerének elősegítése is érdeke és kötelezettsége.
Alapvető célkitűzésünk ezen kihívásnak megfelelni.
1. A közjegyzőség jogi felkészültségének, szakmai színvonalának emelése - az oktatási program folytatása.
2. Az utánpótlás kiválasztás szempontjainak meghatározása - közjegyzőjelöltek, közjegyző-helyettesek kiválasztási, képzési rendszerének kidolgozása, megvalósítása - közjegyzői vizsga.
3. Kamarai stratégia kidolgozása, megvalósítása:
- egységes megjelenés, marketing, kommunikáció,
- írott és elektronikus segédanyagok folyamatos gondozása, a már létező elektronikus lehetőségek egyre bővülő kihasználása, új módszerek vizsgálata
- újabb hatásköri lehetőségek kiaknázása, nyitottság új feladatok vállalására.
1. Továbbképző tanfolyamok, az oktatás megszervezése
A fentiekben megjelölt célok megvalósítása, a közjegyzői szolgáltatások minőségének emelése és az egységes jogalkalmazás érdekében oktatásokat szerveztünk, működtettük a folyamatos továbbképzési rendszert.
A tanfolyami témák meghatározásához segítséget nyújtott, adatot szolgáltatott az okirati statisztika. Az oktatás témáit az okirati statisztikából szerzett adatokon kívül a társadalmi - jogi változások (aktualitások) és a közjegyzői kar igényei határozták meg.
Az adatokat, igényeket a Bizottság összegyűjtötte, értékelte, s erre alapozva oktatási tervet állított össze.
A tanfolyamokra a tervezet alapján jelentkeztek a közjegyzők és munkatársaik.
A MOKK hivatala a jelentkezéseket kezelte, nyilvántartotta.
A tanfolyamok megszervezése a Bizottság feladata volt.
Az oktatást a Bizottság a témától függően belső vagy külső előadó felkérésével, többnyire a MOKK épületében, de nagy létszám esetén külső helyszínen rendezte meg.
Az oktatás végén a résztvevők értékelték a tanfolyamot. A résztvevők által kitöltött kérdőívekben foglaltakat a Bizottság összegezte és a további munkája során hasznosította.
Nyilvántartottuk és igazoltuk a tanfolyamokon való részvételt és a területi kamaráknak továbbítottuk az oktatásban elért pontértékekről a kimutatást. Ezáltal közreműködtünk az iránymutatás által szabályozott követelményrendszer teljesíthetőségében.
2001. évben
A meghirdetett témák száma az igények folyamatos növekedéséből adódóan az előző évhez képest jelentősen emelkedett, melynek eredményeként 25 tanfolyam megtartására került sor. E tanfolyamok sorában nagy volt az érdeklődés az újdonságnak számító Nemzetközi magánjog, valamint a minden évben megrendezésre kerülő Közjegyzői tanúsítványok, a Hagyatéki eljárás a közjegyző szemszögéből, Közjegyzői okirat elkészítésének folyamata, Hitel, kölcsön, tartozáselismerés témájú tanfolyamok iránt.
2001. évben a közjegyzői kar 704 tanfolyami részvételt teljesített, amely átlagosan egy közjegyző 2,2 tanfolyami részvételének felelt meg. Ez azt jelentette, hogy a közjegyzői kar tagjai oktatási kötelezettségüket elsősorban és legnagyobb részben a MOKK által szervezett tanfolyamokon már teljesítették.
Kiemelve néhány részvételi adatot:
- 91 fő vett részt a "Hagyatéki eljárás a közjegyző szemszögéből" témájú tanfolyamon,
- 50 fő érdeklődött a "Hitel, kölcsön, tartozás-elismerés" tanfolyam iránt,
- 45 fő érdeklődött a "Közjegyzői tanúsítványok" tanfolyam iránt,
- 44 fő vett részt a "Szerződések joga, különös tekintettel a zálogszerződésekre" témájú tanfolyamon.
A többi tanfolyamon a részvétel 20 és 30 fő között volt tanfolyamonként.
Az ügyviteli dolgozók részére szervezett tanfolyam sikeres volt, 41 közjegyzői irodai alkalmazott vett részt a részükre szervezett oktatáson.
2002. évben
A tanfolyamok száma megegyezett a 2001. évivel, a részvétel hatékonysága azonban jobb volt. 2002. évben a magánközjegyzőség 10 éves jubileumát tartotta, s ebből adódóan a Kollokvium résztvevőinek a száma jelentősebb volt, mint a korábbi évben. A tovább növekvő közjegyzői létszám, továbbá az oktatási előirányzatok teljesítése azt eredményezte, hogy növekedett a tanfolyami részvételnek a hatékonysága, így a 30 főre meghirdetett tanfolyamokat egyre nagyobb részvételi arány mellett sikerült teljesíteni. Az előző évi témák körét új témák felvételével bővítettük, így például az "Ingatlanügyletek" témában két csoport indítására volt szükség.
Tovább folyt az EU jog és jogharmonizációs négy részes tanfolyam szervezése, valamint változatlanul sikeresnek számítottak a kifejezetten közjegyzői szolgáltatással foglalkozó konkrét gyakorlati ismereteket tartalmazó tanfolyami témák, úgy mint Közjegyzői tanúsítvány, Zálogszerződés, Hagyatéki eljárás.
2002. évben 725 fő vett részt tanfolyamokon.
Tovább nőtt az egy közjegyzőre jutó MOKK által szervezett tanfolyamok mutatószáma, így egy közjegyző átlagosan 2,5 tanfolyamon (beleértve a kollokviumot is) vett részt.
2003. évben
A korábbi évek előzetes igényfelméréséhez igazodva állítottuk össze a tanfolyami témákat. A közjegyzői kar létszámának dinamikus emelkedése, valamint a tanfolyamok által nyújtott többlettudás igénye arra motiválta a Bizottságot, hogy további tanfolyamokat hirdessen meg.
32 tanfolyam tartására került sor, melyet a nyári és a téli hónapok kihagyásának figyelembevételével csak úgy tudtunk megoldani, hogy egy-egy időpontban két tanfolyam lebonyolítására is sor került, melynek egyik helyszíne a MOKK oktatóbázisa, másik helyszíne pedig a Budapest Szálloda volt.
A 2003. évi tanfolyamok palettája színesedett, meghirdetésre került a Közjegyzői iroda, mint vállalkozás témájú tanfolyam, mely elsősorban az egyéni vállalkozás gazdasági, számviteli kérdéseivel foglalkozott.
2003. évben első alkalommal került megrendezésre a "Közjegyző fogalma, története, közjegyzői etika" témájú tanfolyam, mely a közjegyzőjelöltek elméleti képzéséről elfogadott iránymutatás szellemében került meghirdetésre.
E tanfolyamot elsősorban a jelölteknek ajánlottuk, de részt vehettek rajta helyettesek és közjegyzők is. E témából a jelölteknek három év alatt vizsgát kell tenniük, így az érdeklődés kiemelkedő volt.
2003. évben az EU-ba történő belépés vállalt közjegyzői feladatainak teljesíthetősége érdekében EU jog és jogharmonizációból összevont csoportokat is hirdettünk. A különféle variációkban megjelenő csoportok tanfolyami oktatására azért volt szükség, hogy 2004 tavaszára minden közjegyző megfelelő EU-s alapismerettel rendelkezzen.
Valamennyi 2003. évi tanfolyam sikeresnek mondható, a tanfolyamok többsége 70% fölötti részvétellel bonyolódott.
A Kollokviumon való részvétel is kiemelkedő volt, a téma iránti nagy érdeklődés miatt.
2003 évben 1003 közjegyző, helyettes, jelölt és alkalmazott részvételével számolhattunk a 32 meghirdetett tanfolyamon. Egy tanfolyamon átlagosan 33 fő vett részt, ami igen eredményesnek mondható.
1/a) Eu-jog, közjegyzői készségek, idegen-nyelv oktatás
2000. évben indult és 2004. év elején befejeződött az EU-jog alapjainak oktatása, melyet annak érdekében szerveztünk, hogy az Eu-hoz csatlakozásunk időpontjára valamennyi közjegyző felkészítése megtörténjen ezen joganyagból.
Az alaptanfolyam I-IV. részét 24, a III-IV. részét 4 és a IV. részét 1 fő nem végezte el.
A továbbiakban is lehetőséget kívánunk biztosítani a kamara ezen és újabb tagjainak, hogy az általunk szervezett oktatás keretében az Eu-jogi alapismereteket elsajátítsák, a továbbiakban pedig arra, hogy a közjegyzők az "Újabb ismeretek az Eu-jogból" címmel meghirdetett tanfolyamon az eddigi ismereteiket frissítsék.
A Bizottság továbbra is meghirdeti és igyekszik népszerűsíteni a közjegyzői-jogi ismeretek mellett a közjegyzői készségek fejlesztését célzó tanfolyamokat is.
A közjegyzői tevékenység kellő színvonalához a jogi felkészültség mellett ismerni és alkalmazni tudni kell a kommunikációnak és a konfliktusok feloldásának eszközeit. A kommunikáció, a tárgyalástechnika és konfliktuskezelő tréningek ezen készségek elsajátítását szolgálták.
Minden évben megrendezésre kerültek az angol és német nyelvű tréningek figyelemre arra, hogy kiemelkedő jelentősége van az idegen nyelvi ismeretnek.
1/b) A tanfolyamok költségei
A tanfolyamok költségei a befizetett részvételi díjakból kerültek rendezésre.
A részvételi díj fedezte az előadók tiszteletdíját és annak járulékait, a résztvevők ebéd és büfé költségeit, a tanfolyamvezetők szállásköltségét, az írásbeli anyagok sokszorosításának költségeit, szükség esetén a terembérletet, az oktató által igényelt technika költségeit, a szervezés MOKK-nál felmerülő kiadásait, postai, alkalmazotti költségeket, a terembiztosítás és takarítás költségeit.
A Választmány döntése értelmében a MOKK a közjegyző-helyetteseknek évi egy tanfolyamot térítésmentesen biztosított. Az utánpótlás képzésének fontossága miatt a közjegyzőjelöltek részére a számukra kötelezően elvégzendőként előírt négy tanfolyam ugyancsak ingyenes volt.
2. Az utánpótlás képzése, kiválasztása
A Bizottság foglalkozott az utánpótlás elméleti felkészítésének és kiválasztásának szempontjaival.
Tudatában annak a ténynek, hogy hosszú távon a közjegyzőjelöltek képezik a közjegyzői kar utánpótlását és a közjegyzői kar együttes érdeke olyan egységes képzési rendszer kidolgozása, mely segít a közjegyzőséggel kapcsolatos magas szintű ismeretek megszerzésében - a Bizottság iránymutatás tervezetet dolgozott ki "közjegyzőjelöltek elméleti felkészítéséről."
A MOKK Választmánya a 2002. április 27-i ülésén az iránymutatást elfogadta, és 2003. január 1. napjától hatályba lépett a 19. számú iránymutatás "A közjegyzőjelöltek elméleti felkészítéséről".
Az iránymutatás szerint a közjegyzőjelöltek elméleti - fogalmazó, illetve más megfelelő - képzését a MOKK által szervezett szakmai képzés egészíti ki. Ennek keretében a közjegyzőjelölt 3 év alatt köteles részt venni az alábbi tanfolyamokon:
A közjegyző fogalma, közjegyző etika, a közjegyzőség alapfogalmai, története és szervezete; A közjegyzői tanúsítványok; A hagyatéki eljárás és más a közjegyző hatáskörébe sorolt nemperes eljárások; Közjegyzői okiratok .
A kiegészítő képzésben részt vett közjegyzőjelölt köteles a képzést követően tudásáról számot adni a MOKK által külön e célra létrehozott Bizottság előtt.
A Választmány 2003. május 30-i ülésen megválasztotta a területi kamarák képviselőiből létrejött öt tagú Vizsgabizottságot, mely várhatóan 2004. évben megkezdi működését.
A Bizottság álláspontja szerint a közjegyzőség jövője érdekében kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a kinevezési javaslatra illetékes területi kamaráknál hogyan történik a szakmai és emberi alkalmasság vizsgálata.
E cél által vezérelve az OSB iránymutatás tervezetet készített a közjegyzőjelöltek és közjegyző-helyettesek bejegyzéséről.
Ezen iránymutatás tervezetet ez idáig a Választmány nem fogadta el - a jövő feladata ezen iránymutatás megalkotása.
3. Kamarai Stratégia, megjelenés, marketing, kommunikáció
A közjegyzői szolgáltatások ismertségének javítását a Bizottság fontos feladatának tekintette.
.A Bizottság álláspontja szerint az ismertség hiánya a további fejlődés akadálya lehet, így fennállhat a veszélye annak, hogy a közjegyzők kiszorulnak a növekvő "piacokról", a megfelelő szakmai lobby tevékenység híján pedig a törvényalkotásba történő bevonásunk elmarad. Az eddig használt kommunikációs eszközök jól szolgálták a Kamara kommunikációját, de ezek továbbfejlesztése, és további eszközök igénybe vétele azt hatékonyabbá teheti.
A MOKK felkérésére ALICE csoport kidolgozta a MOKK 2003. évi kommunikációs stratégiáját.
Eszerint lehetőséget kell találnunk az ismertség növelésére, szolgáltatásaink előnyeit széles körben meg kell ismertetni, a szakmai kapcsolatokat erősíteni kell és erőteljes szakmai lobby tevékenységet kell kifejteni.
Ehhez jól kiválasztott eszközökkel a kommunikációs tevékenységet kellett növelni.
3/a) Honlap
Ezen feladatok és célkitűzések megvalósítása érdekében az ALICE csoporttal szorosan együttműködve 2002 szeptemberétől 2002 decemberéig dolgoztunk a Közjegyzői Honlap megújításán. A Honlap szerkezeti felépítésének és tartalmának kidolgozása, majd a program tesztelése a Bizottság feladata volt.
A Bizottsági tagok jelentős szakmai közreműködésével 2003. január 1. napjától él az új közjegyzői honlap, melynek internetes része az ügyfelek részére ad széleskörű tájékoztatást a küldetésünkről, a közjegyzőség szervezetéről, a közjegyzők elérhetőségéről, szakmai munkájáról, szolgáltatásainkról, a kamarák és a közjegyzők tevékenységéről, nyilvántartásainkról, díjszabásunkról.
A honlap intranetes - belső, kódolt része a közjegyzők belső használatára szolgál - itt kapnak helyet a dokumentum jellegű anyagok, szerződésminták, jogszabályok, tervezetek, iránymutatások, hirdetőtábla és sok hasznos információ.
A honlap egy korszerű szolgáltatás, amely napi 24 órán át képes segíteni a közjegyzői tevékenységgel kapcsolatban eligazodni vágyókat. Közérthető és használható információkat nyújt. A külső kommunikáció egyik alapeleme és céljaink szerint a belső kommunikáció egyik bázisa is.
3/b) PR-riportok
Szolgáltatásaink népszerűsítésének másik módja a direkt kommunikáció volt.
Kollégáink Dr. Tóth Ádám, Dr. Parti Tamás és Dr. Rokolya Gábor összesen nyolc témában - Ingatlan adásvételi, ajándékozási és egyéb ügyletek közjegyzői okiratban; Végintézkedések; Közokirat, közjegyzői okirat; Közjegyzői tanúsítvány; Családjogi jogügyletek; Hitel-kölcsön ügyletek; Zálogjog; és Közjegyzői közreműködés a gazdasági társaságokkal kapcsolatban - címmel adtak tájékoztatást a Rádiókafé - és a Kossuth rádió hullámhosszán közvetített riportsorozatban.
3/c) Belső kommunikáció
A kialakított MOKK Mail levelező rendszer a Kamara és a Közjegyzők közötti párbeszéd és információcsere pótolhatatlan eszköze lett.
A Bizottság célszerűnek tartaná, ha a Mokk-Mail levelező rendszer a kamarai és magánüzenetek továbbításának eszköze lenne, azon csak az üzenetek és információk közlekednének, míg a dokumentum jellegű háttéranyagok, segédanyagok a Honlap megfelelő "dobozába" kerülnének.
3/d) Kollokvium
A Bizottság közreműködött az évente megrendezésre kerülő Közép-európai Közjegyzői Kollokvium fő témáinak meghatározásában, mely rangos eseménynek kiemelkedő jelentősége van a belső és külső kommunikációban egyaránt.
3/e) Kiadványok
Szórólapok
A közjegyzői szolgáltatások ismeretségének javítására a Bizottság bővítette a központilag rendelkezésre bocsátott szórólapok körét az ingatlanügyletek és a pénzmosás elleni küzdelemben való részvételünk témájában.
Közjegyzők naptára
A Bizottság gondozta, a Kamara évente megjelentette a Közjegyzők Naptárát.
Közjegyzői CD
HGV-Orac Kiadóval együttműködve a Bizottság gondozta és frissítette a közjegyzők számára készült közjegyzői CD-t.
A Bizottság az elmúlt három év alatt - az első három év célkitűzéseinek megvalósítását folytatva - a közjegyzői szolgáltatás minőségének emelése és egységesítése érdekében működtette a közjegyzői kar folyamatos továbbképzésének rendszerét, ezáltal közreműködött a minimál követelmények teljesíthetőségének biztosításában és a teljesítések ellenőrzésében.
Az utánpótlás érdekében kidolgozta "A közjegyzőjelöltek elméleti felkészítéséről" szóló iránymutatást.
A közjegyzőség ismertségének növelése érdekében, a technikai lehetőségek által biztosított új és a hagyományos formákat felhasználva külső és belső kommunikációs csatornákat vett igénybe, gondozott, és újak létrehozását szorgalmazta.
Kiadványokat szerkesztett és bocsátott a közjegyzők rendelkezésére.
A Bizottság megítélése szerint az elektronikus eszközök használatának ösztönzése, az on-line eszközök természetes napi használata, a papír alapú információk elektronikus útra terelése alapvető feltétele az elektronikus archívum bevezetésének és távolabbi céljaink szerinti újabb feladatok vállalásának, szolgáltatásaink bővítésének.
A Bizottság nem valósította meg terveit az utánpótlás kiválasztásával kapcsolatosan. Ezt a megvalósítandó célok között tartjuk számon.
Megvalósítandó célként kell kitűzni az egységes megjelenés kialakítását, az imázs építését, a szakmai kapcsolatok bővítését, erősebb szakmai lobby tevékenység kifejtését, mindezt az elismertség növelése, megerősítése érdekében és annak érdekében, hogy újabb feladatokat tudjunk a közjegyzőség részére megnyerni, bővíthessük szolgáltatásainkat, a jogi szolgáltató szakmán belül megerősítsük pozícióinkat, az állami feladatokban részt vehessünk, a törvényhozást a lakíthassuk. ■
Lábjegyzetek:
[1] Kőfalusiné dr. Dobosy Márta az OSB megbízott vezetője, közjegyző
Visszaugrás
