A K. Szövetkezet hat tagja törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a cégbíróságon 2000. április 25-én a szövetkezet törvénysértő működésére hivatkozva. Előadták, hogy az 1996. május 10-ei "tisztújító" közgyűléstől - amelyen új igazgatóság megválasztására került sor - az 1999. december 17-én megtartott közgyűlésig - amelyen szintén új vezetőséget választottak - a szövetkezet törvényellenesen működött, mert nem kérték a lejárt megbízatású igazgatósági tagok törlését és az új igazgatósági tagok bejegyzését a cégjegyzékbe. Erre tekintettel az említett időszak alatt a szövetkezet érvényes közgyűlési határozatokat - a közgyűlés szabályszerű összehívásának hiányában - nem hozhatott, így a szövetkezet vagyona értékesítéséről sem. Sérelmezték, hogy a törvényellenes működés jogkövetkezményét a cégbíróság csupán néhány közgyűlésre, illetve közgyűlési határozatra nézve vonta le, azok megsemmisítésével. Előadták azt is, az említett jogsértésekről csupán az 1999. december 17-i közgyűlésen szereztek tudomást.
Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú végzésével a törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelmet elutasította. Határozata indokolásában megállapította, hogy a kérelmezők az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) 51. §-ának (2) bekezdésében meghatározott 1 éves objektív határidőt túllépve terjesztették elő a kérelmet, ezért azt el kellett utasítani. Utalt arra is, hogy a gazdálkodási kérdésekre a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki.
A kérelmezők fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban a Legfelsőbb Bíróság leszögezte, hogy az Szvt. (1992. évi I. törvény) 13. §-ának (1) bekezdése szerint ha a szövetkezet tagja sérelmet szenvedett - ide nem értve a munkaviszony jellegű jogviszony keretében történő munkavégzéssel kapcsolatos sérelmet - a szövetkezet vagy szervei által hozott olyan határozat folytán, amely a törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba, vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, a tag kérheti a bíróságtól a jogsértő határozat felülvizsgálatát.
A cégeljárásra, így a bejegyzési, változásbejegyzési eljárásra és törvényességi felügyeleti eljárásra nézve az 1997. évi CXLV. tv (Ctv.) tartalmaz rendelkezéseket. A törvényességi felügyeleti eljárás fő eseteit az 50. § (1) bekezdése sorolja fel. így - egyebek mellett
- ilyen eljárásnak van helye akkor is, ha a cégjegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok folytán vált törvénysértővé, vagy ha a cég a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve létesítő okiratában foglaltakat [50. § (1) bekezdés b) és d) pont]. Az eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. Az 52. § (1) bekezdése szerint az eljárást az is kezdeményezheti, aki az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét valószínűsíti. A cég tagjai esetében a jogi érdek fennálltát a bírói gyakorlat általában minden további vizsgálat nélkül elismeri. A törvényességi felügyeleti eljárás elsődleges célja a cég törvényes működésének helyreállítása, eljárásra tehát
- a feltételek fennállta esetén - akkor van mód és lehetőség, ha a jogsértés, törvénysértő működés még fennáll. Korábbi, már kiküszöbölt jogszabálysértések tekintetében eljárás lefolytatásának már nincs helye.
Az 51. § (2) bekezdése az eljárás megindítására harminc napos szubjektív és egy éves objektív határidőt állapít meg. Az utóbbi határidő az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számítandó.
Végül az 51. § (6) bekezdése akként rendelkezik, hogy a törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben más bírósági vagy közigazgatási eljárásnak van helye, illetve a cég gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
A kérelmezők beadványa az adatváltozás (igazgatósági tagok) bejegyzése iránti kérelem elmulasztása, azaz a cégjegyzéki adatok jogsértő volta tekintetében a Ctv. már említett 50. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt, míg a közgyűlési határozatok érvénytelensége tekintetében a d) pontban írt törvényességi felügyeleti intézkedés iránti kérelem.
A kérelmezők azonban már az eljárást kezdeményező beadványukban azt adták elő, hogy az 1999. december 17-i közgyűlésen, illetve az e közgyűlési határozatok alapján hozott 47. sorszámú bejegyző végzéssel a cégjegyzéki adatok tekintetében a jogszabálysértést megszüntették. Minderre figyelemmel, e részben a kérelem - fennálló jogsértés hiányában - alaptalan.
A közgyűlési határozatok érvénytelenségére - a közgyűlések összehívásának szabálytalanságára - alapított igény ugyanakkor az Szvt. már idézett 13. §-ában szabályozott perben lett volna érvényesíthető. Ezért e körben a kérelmezők a Ctv. 51. §-ának (6) bekezdésében írtakra figyelemmel törvényességi felügyeleti eljárást nem kezdeményezhetnek. A kérelem tehát e tekintetben is alaptalan.
A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság végzését a fenti eltérő indokolással helybenhagyta. (Cgf.VII.31.832/2000/4.)
A H.-N. Részvénytársaság 1998. december 14-én közgyűlési határozattal döntött a 200 millió forint jegyzett tőke 40 millió forinttal történő leszállításáról.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
