1. A 2000. év során új monográfiával gazdagodott a magyar jogi oktatás, illetve a magyar magánjogtudomány. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár igényes kiállítású munkája a Szent István Társulat gondozásában jelent meg, melynek újdonsága különösen abban rejlik, hogy az eddigi tankönyvekhez képest eltérő szemlélettel, újfajta rendszerezéssel, azokat terjedelmében, feldolgozott anyagában jóval felülmúlva ismerteti az adott témát. A szerző célja nem valami merőben új személyi jogi rendszer bemutatása, sokkal inkább a jogalkotás hiányosságaiból fakadó jogelméleti és joggyakorlati hézagokra való rámutatás. A mű a témakört rendkívül érthetően, világosan ismerteti. Logikai menete igazodik a vonatkozó törvények (Ptk., Csjt.) szerkezetéhez.
2. A magánautonómiát szem előtt tartó polgári jog egyre inkább túlmegy a tiszta vagyoni viszonyok szabályozásán. A hatályos Ptk. ezzel szemben, bevezető rendelkezései között épp ellenkező állásfoglalást tartalmaz. "Ez a törvény az állampolgárok, valamint az állami, önkormányzati,..., továbbá más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza." Ebből a megfogalmazásból úgy tűnhet mintha a vagyoni viszonyok elsőbbségének hangsúlyozása mellett, a törvény csupán az azokhoz kötődő, szinte annak maradványainak tekinthető személyi viszonyokat védené és szabályozná. Ennek ellenére az európai jogfejlődésben több mint ötven éve világossá vált, hogy a polgári jog által adott védelem függetlenedik a vagyoni viszonyoktól, mindamellett, hogy a vagyoni viszonyokat érintő szabályok túltengők, így a különbség kvantitatív, semmint kvalitatív kettőjük között. Látnunk kell, hogy a vagyoni és személyi viszonyok egyenlőségben állnak egymással. A matematikát segítségül hívva a jelen megállapítást összegezhetnénk úgy, akár egy törtet, amelynek számlálójában egymás mellett állnának a vagyoni, illetve személyi (és családi) viszonyok, nevezőjét pedig az ezen viszonyokat egyaránt jellemző autonómia képezné. Annak ellenére tehát, hogy bizonyos különbség van közöttük, nem okoz problémát közös nevezőre hozni őket, ahogy a matematika is elfogadja a számlálóban lévő számok eltérő voltát (páros-páratlan, pozitív-negatív, prím-nem prím stb.). Visszatérve a jog területére valóban találunk alapvető különbségeket a két eltérő jellegű jogviszony csoport között, ennek ellenére egymásnak mellérendeltek, illetve egymást kiegészítők (nincs egyik előtt vagy után sem zárójel, amely egyiket vagy másikat fölérendelt helyzetbe hozná). Emiatt szükséges és jelentős vállalkozás a személyek, illetve a családi jog anyagának átfogó, összegző jellegű, egységes megközelítésű összefoglalása.
3. Az ismét jogállami keretekhez igazított kötelmi, illetve dologi jog témakörében az elmúlt évtizedben számos átfogó jellegű szakkönyv született, a családi és személyi jog területén a magyar jogtudomány eddig e szempontból adós maradt. Ez annak ellenére így van, hogy a vagyoni viszonyokhoz hasonlóan ezen a területen is alapvető (attitűdbeli és jogdogmatikai) szemléletváltásra volt az 1990-es évek elejétől szükség. Noha a vonatkozó jogszabályok számos helyen módosultak, a jogterület jogállami rekodifikációja elmaradt, így a jogalkalmazás és a jogtudomány hivatott a "ránk maradt" rendelkezéseket megfelelő módon adaptálni. E munka nélkülözhetetlen eszköze a jogelmélet és a jogtudomány.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
