2015. október 16-án az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Aula Magna dísztermében került sor arra a konferenciára, amelyen pályatársak és tanítványok tisztelegtek a 70. születésnapját ünneplő, jogászok generációinak felnevelésében évtizedeken keresztül fáradhatatlanul munkálkodó Szilágyi Péter professzor előtt. Az előadók kiválasztása nem csekély nehézséget jelentett a konferencia szervezőinek, hiszen lényegesen többen jelezték szándékukat, hogy előadással fejezzék ki nagyrabecsülésüket a Jubiláns előtt, mint ahány előadás megtartására ténylegesen lehetőség adódott az egész napos, délelőtt fél kilenctől este hat óráig tartó konferencián. A közel félszáz jelentkező mindegyikének lehetősége lesz azonban megjelenni abban a kiadványban, amely a Szilágyi professzornak ajánlott ünnepi tanulmányokat foglalja majd kötetbe.
1. Szilágy Péter 1945. augusztus 11-én született Kunszentmiklóson. Jogi tanulmányit az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1968-ban fejezte be, később filozófia tagozaton szerzett végzettséget, 1971-74 között pedig ugyancsak kitűnő eredménnyel végezte el az ELTE BTK Szociológiai Szakát. 1969. május 1. óta az ELTE Állam-és Jogelméleti Tanszék, majd a Jog- és Társadalomelméleti Tanszék állományában dolgozik, 2000. július 1. óta egyetemi tanárként. 1993-2011 között az Állam- és Jogelmélet Tanszék vezetője volt. 1975-76-ban ösztöndíjasként tíz hónapot a bielefeldi egyetem szociológiai karán töltött, ahol Niklas Luhmann mellett jogszociológiai és politikai szociológiai tanulmányokat folytatott. Elsők között volt, aki a hazai jogelméletben Jürgen Habermas munkáit népszerűsítette. Jogi alaptan c. könyve 2002-ben a Kar Nívódíjában részesült. Az elmúlt években új tematikát kialakítva átvette az Jogalkotástan és jogpolitika c. tantárgy oktatását. Hosszú évek óta szerepet vállal a doktori képzésben is. Számos fordítása közül kiemelendő Georg Jellinek Allgemeine Staatslehre főbb fejezeteinek magyar nyelvre való átültetése. Az ebből készült kötethez Szilágyi Péter által írt bevezető tanulmány maga is forrásértékű. Jellinek nyomán kezdett el foglalkozni a weimari köztársaság - elsősorban Heller - államelméletével, és más jelentős államtudósaival. 1984 óta tagja az Internationale Vereinigung für Rechtsund Sozialphilosophie társaságának. Számos hazai és nemzetközi konferencián is számot adott tudományos kutatásainak eredményeiről. Eddig mintegy 143 tudományos publikációja jelent meg, melyekre több mint félezer független hivatkozás történt. A Magyar Köztársaság Elnöke 2006. március 15-én részére a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adományozta.
2. A köszöntőket követően a konferencia első előadását Szigeti Péter:"Államelmélet - világrendszer elmélet: perspektívaváltások" című előadásával kezdte, széles kitekintést nyújtva a globalizálódó világ intézményrendszereire és azok irányításának kérdéseire. Ezt követően Fleck Zoltán: jogelmélet kontextusban" című előadásával tisztelgett a Jubiláns előtt. Nagy Endre:" Horváth Barna 'színeváltozása': a szerelem konzekvenciái" címen olyan nagy ívű tudományszociológiai tablót rajzolt fel, amely egy jelentős alkotó életének számos pszichológiai vonatkozását is felvillantotta. Cs. Kiss Lajos: "Herbert L. A. Hart 'hallgatólagos' államelmélete" című előadásában meggyőzően érvelt amellett, hogy egy életmű jelentősége és hatása messze túlmutathat azokon a határokon, amelyeket az életmű által használt terminológia sugall.
Ugyancsak a délelőtt folyamán került sor Szabadfalvi József: "A józan ész 'természetszülte szózata': Pauler Tivadar szerepe a magyar jogbölcseleti gondolkodásban" című előadásának megtartására. Ezt követően Sólyom Péter: "Mit jelenthet a realizmus az alkotmány elméletben? (Megjegyzések Karl Loewenstein munkásságához)" címmel foglalta össze kutatásainak eredményeit. Az e beszámolóban jelzett szempont, nevezetesen "A jogról - nem csak elméletben", Petrétei Józsefnek a köztársasági elnök hatalmáról tartott előadásában különösen hangsúlyosan érvényesült. Akárcsak Hamza Gábor által előadott "Az Amerikai Egyesült Államok alkotmányfejlődésének sajátosságai"-ban, amelyben a jog elméleti és gyakorlati szempontjai mellett hangsúlyosan jelentek meg az eszmetörténet fontos aspektusai is. Szabó Miklós: "Gustav Radbruch visszatérése" különös erővel világította meg többek között a demokrácia és diktatúra problematikáját és az igazságtétel egyes kérdéseit is. Ehhez a problémakörhöz szorosan kapcsolódott Zsidai Ágnes: "Justitia" arcai című előadása, ami a probléma hazai vonatkozásait kiemelten kezelte.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
