A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Választottbírósága előtt folyamatban volt per tényállása szerint a felperesek - mint konzorciumi tagok - az alperessel kötöttek megbízási szerződést (a továbbiakban: szerződés) építési beruházás műszaki ellenőri/mérnöki feladatainak ellátására. Az ellenőri tevékenység feladatainak részletes felsorolása különbséget tett az előkészítés, a kivitelezés, valamint a jótállás időszaka alatti feladatok között, valamint elkülönülten szólt a PR tevékenységgel kapcsolatos munkavégzésekről.
A szerződés nem rendelkezett a megbízás időtartamáról, de két melléklet is meghatározta a teljesítés határidejét. A közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása a szerződés időtartamát a szerződés megkötésétől számított 85 hónapban jelölte meg. Az ajánlattételi dokumentáció viszont a teljesítés határidejét a szerződéskötéstől számított 61 hónapban határozta meg, amelyet - az építési alprojektek próbaüzemének sikeres lezárását követő két éves garanciális időszakra - 24 hónapos rendelkezésre állás követett.
A szerződés szerint a felperesi konzorcium megbízási díja két részből állt. A díj egyik részére a negyedévente kibocsátott számlák alapján, míg a másik részére a beruházás (kivitelezés) egyes részeinek teljesüléséhez képest váltak jogosítottá a felperesek. Ez utóbbit mérföldköveknek nevezték a felek. Amennyiben a "mérföldkő" teljesült, úgy a konzorcium a mellékletben meghatározott mértékű számla kibocsátására vált jogosulttá.
A számlázás a teljesítés igazolása után történhetett meg, amelynek formája a felperesek és az alperes nevében eljáró Kft. által felvett közös jegyzőkönyv volt. Ennek mellékletét képezte a negyedéves előrehaladási jelentés. A számlák kiegyenlítéséről az ún. "Közreműködő szervezet" gondoskodott. Ezt a feladatot a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága (KvVM FI) látta el.
Jogvita azt követően keletkezett a felek között, hogy a felperesek képviselője (a konzorcium vezetője) a szerződés vonatkozó rendelkezései alapján, egyes mérföldkövek teljesülését követően, számlát nyújtott be az alperes nevében eljáró Kft.-hez. Az alperes nevében eljáró Kft. levelében arról értesítette a felpereseket, hogy a számlát nem tudja elfogadni, mert szüksége van a KvVM FI hivatalos állásfoglalására.
A felperesek a teljesített "mérföldkövek" után járó megbízási díj és ezen összeg után járó - az 1959. évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 301/A. §-a szerinti - késedelmi kamat megfizetése iránt terjesztették elő kereseti követelésüket. Kereseti kérelmük jogalapjaként a Ptk. 478. § (1) bekezdését és a megbízási szerződés vonatkozó pontjait, valamint a "Mérföldkövekhez kötött kifizetések" mellékletét jelölték meg. Hivatkoztak a megbízási szerződés vonatkozó alpontjára, mint a választottbíróság hatáskörét megállapító megállapodásra.
A "Mérföldkövek" jogi jellegének meghatározása a szerződés, a műszaki ellenőri feladatok, valamint a FIDIC Mérnök kötelezettségei alapján lehetséges. A felperesek szerződéses kötelezettségeit az építési műszaki ellenőri tevékenységről szóló - a szerződés megkötésekor hatályos - 158/1997. (IX. 26.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése, a szerződés vonatkozó pontja és melléklete, továbbá a szakmai szokások és a kialakult bírói gyakorlat határozza meg. Az alperes szerint a felperesek kötelmeit - többek között - az angol eredetű ún. FIDIC építési mintaszerződések is meghatározzák.
Az alperes álláspontja szerint a "Mérföldkövek" olyan bizonytalan jövőbeni események voltak, amelyek bekövetkezte a felek akaratától és tevékenységétől függött, ebből következően ezek nem voltak sem a
- 23/24 -
Ptk. 228. § (1) bekezdése szerinti feltételnek, és mint bizonytalan, jövőbeni események időhatározásnak sem tekinthetőek.
A négy mérföldkő - amelyek megvalósulására felperesek követelésüket alapították - a megbízási szerződés aláírásakor már teljesedésbe ment, figyelemmel arra is, hogy ezeket közbeszerzési eljárások előzték meg. Így vagy megkötött szerződés létezett ezekre, vagy beállt az ajánlati kötöttség a közbeszerzési eljárás miatt.
Az alperes hivatkozott arra is, hogy az érthetetlen, ellentmondó, jogellenes vagy lehetetlen feltétel a Ptk. szerint semmis. Erre igényt alapítani - jogszerűen - nem lehet.
Az alperes álláspontja szerint a felek szerződése megbízási és vállalkozási elemek vegyesen tartalmazott. A "FIDIC mérnök" egyes kötelezettségei határidőhöz kötött eredménykötelmek. Az alperes - a jogszabálynak megfelelően - arra az időre is mérnöki közreműködést vett igénybe, amíg a felperesekkel nem volt hatályos szerződése. A felperesek tehát olyan tevékenységek alapján érvényesítettek igényt, amelyért az alperes más szervezet, illetve személy részére ellenszolgáltatást teljesített. A felperesi követelés ellentétes volt a Ptk.-ban előírt szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségének vélelmével, alapelvével. A felperesek nem bizonyították, hogy teljesítettek. Így a számla benyújtására sem volt joguk a szerződés alapján.
Az alperes összefoglalva álláspontját a következőket állította:
- a kereset jogalapja érvénytelen, semmis, mivel olyan lehetetlen, a szerződés aláírását megelőzően hatályosult feltételre alapozza az igényét, melynek jövőbeni hatályosulása már a szerződés aláírásakor kizárt volt;
- a keresetben megjelölt "Mérföldkövek" vonatkozásában a felperes teljesítése, közreműködése fogalmilag kizárt volt. A négy mérföldkő tekintetében a szerződésben meghatározott teljesítés igazolása, a kifizetés előfeltétele nem történt és nem is történhetett meg, mivel objektíve lehetetlen volt, hogy azokban a felperes közreműködjön, teljesítsen. - A felek szerződése vállalkozási és megbízási elemeket egyaránt tartalmazó vegyes jellegű szerződés volt, a nem teljesített kötelezettségek vonatkozásában megbízott nem volt jogosult igényt támasztani;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
