A témakör folytatást érdemel, különös tekintettel arra, hogy ezen írás április második felében kerül megfogalmazásra, megjelenésére feltehetően május második felében lehet számítani.
Jelen időszak már alkalmas az év elejére történő visszatekintésre, amikor is a kormány 15%-os várható inflációs hatást jelzett, amely jelenleg kb. 25-28%-ot mutat a közvetlen lakossági fogyasztás területén. A rendeleti különadó miatti bevételt 17%-os növekedési rátával 5300 milliárd forintban rögzítette, amelynek a bevezetése többtényezős hatás okán realitásokon alapult, jól szolgálja a makroszintű költségvetés forrásainak növekedését. Ezzel együtt a tárgyévi kiadások 6300 milliárd forinttal, 19%-kal, 1048 milliárd forintos növekedéssel 44%-ra emelték a várható hiány mértékét, csaknem kizárólag az energiatámogatás, az államadósság finanszírozása, a gyenge forint miatti kamattámogatás, továbbá egyéb kisebb célok miatt is. Nem vitatható ugyanakkor, hogy a 10 000 lakos feletti önkormányzatok is kaptak energia áremelkedés miatti támogatást, összesen 156 önkormányzat érintettségében körülbelül 70 milliárd forintos nagyságrendben, ebből a fővárosban tizennyolc különböző kerület volt, illetve van érintve.
Az önkormányzatok többsége változatlanul kizárólag a saját bevételi forrásaira támaszkodhat, így a csökkenő nagyságrendet mutató saját működési bevételeire, amelyek növekedése a makrogazdasági változásokkal párhuzamosan alakulhat, a jelenlegi konstellációban az év első felében érdemi csökkenés nem várható. A helyi adóbevételek közül az iparűzési adó az említett piaci tényezők okán növekedést mutat, de ez nem hozzáadott érték, hanem makroszinttel azonos képességekkel párhuzamosan mozog. Az idegenforgalmi adó településeken erőteljesen differenciált térképe lokálisan dinamikus bevételnövekedést hozhat, a jelenlegi időszakban és egész évre tervezetten az idegenforgalmi adatok az esetleges árfolyamcsökkenés ellenére biztos bevételi forrásként kezelhetők.
Statisztikai adatok szerint több mint húszezer azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyek az idegenforgalom valamilyen szintjén és formájában vendéglátással foglalkoznak, meghatározó nagyságrendben üdülőközpontokban, fürdőcentrumokban, egészségügyi ellátással is foglalkozó helyeken látják el hasznos tevékenységüket, hirdetik a hazai különleges földrajzi és történelmi háttérrel bíró területek dicséretes képességeit. Ezek a vállalkozások belső tartalmi adottságaiktól, kapacitásuktól függően csaknem minden állami és helyi adónak alanyai, illetve alanyai lehetnek.
A domináns iparűzési adó kapcsán az utolsó két esztendőben többször bekövetkezett törvényi és önkormányzati rendeletek módosulása miatt néhány szempont kiemelése, illetve a korábbi hasonló adattartalmú cikkekhez való kapcsolódás okán néhány fontos változás megismétlése hasznos lehet az olvasó számára.
1. A 8 millió forintot meg nem haladó nettó árbevételű vállalkozó számára egyszerűsített adóalapmegállapítási módszer létezik, amely a KATA alanyára igaz. A KIVA esetében akkor alkalmazható, ha a kisvállalkozó árbevétele nem haladja meg az évi 25 millió forintot, kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén a 120 millió forintot. Az érintetteknél nem kell levezetni az adó alapját, azt a törvény fix összegben állapítja meg. A székhellyel rendelkezők esetén önkormányzatonként az adó alapja - ha éves szinten bevétele nem haladja meg a 12 millió forintot - 2,5 millió forint, ha nem haladja meg a 18 millió forintot, 6 millió forint, ha nem haladja meg a 25 millió forintot, akkor 8,5 millió forint után kell adótételt fizetni. Az a vállalkozó, aki ezt a módszert választotta, már a 2022. évre érintett bevallásában alkalmazhatja. A kiskereskedők esetén a 120 millió forint alatti bevételt elérők esetén az adó alapja 8,5 millió forint.
2. A kisvállalkozói minőség megilleti az egyéni vállalkozót is, tehát a KATA alanya is alkalmazhatja az egyszerűsítést, az átalányadózó és a normál személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó szintén érintett.
3. Ha a vállalkozó nettó árbevétele meghaladja a 25 millió vagy 120 millió forintos bevételi határt, akkor az adó alapját normál módon kell megállapítani.
4. Ha a kisvállalkozó az egyszerűsített adóalapmegállapítást alkalmazza, akkor az adóévben adókedvezményre, adómentessége nem jogosult.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
