A Gt. 61. §-ában engedélyezett három hónap alatt véleményem szerint nem csupán határozni kell a tőkepótlásról, de azt maradéktalanul végre is kell hajtani. Erre utal a jogszabály megfogalmazása, amely kifejezetten azt írja elő, hogy a szükséges mértékű saját tőkéről ezen időszak alatt gondoskodni kell. Ha a három hónap eredménytelenül telt el, a társaság már csak a megszűnésről dönthet. Igaz, hogy a Gt. 61. §-ának (1) bekezdése azt deklarálja, hogy ilyenkor "...a társaság köteles elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását", ez azonban álláspontom szerint nem jelentheti azt, hogy a kötelező átalakulás minden esetben a jogutódlás melletti megszűnés kényszerével járna.
A törvényszöveg szó szerinti értelmezéséből valóban ez következne, ez a felfogás azonban nem ad megoldást olyan esetekre, amikor a társaság a legjobb szándék mellett sem képes az átalakulás meglehetősen borsos költségeinek finanszírozására, vagy a legfőbb szerv nem biztosítja az átalakulási döntés meghozatalához szükséges minősített többséget. Ilyen esetben a törvénysértő működés végső következménye mindenképpen a törvényességi felügyeleti szankcióként alkalmazott megszűntnek nyilvánítás, végelszámoltatás és a jogutód nélküli megszüntetés lenne. A kérdés csak az, juthat-e ilyen elhatározásra a társaság legfőbb szerve önként, az átalakulás helyett. Véleményem szerint ennek nincs alapvető akadálya. A fenti jogszabályi rendelkezés csak arra az esetre vonatkozhat, ha a társaság a vállalkozás folytatásához ragaszkodik. Ez nyilvánvalóan megköveteli, hogy vagy az eredeti cégforma követelményeihez igazodjon (azaz biztosítsa az arra előírt tőkeminimum tényleges meglétét) vagy alakuljon át olyan gazdálkodó szervezetté, amelynek kritériumait még képes biztosítani.
Nem korlátozható azonban abban, hogy a továbbműködés helyett a jogutód nélküli megszűnést válassza, ez ugyanis a társulási szabadság alapvető alkotmányos elvébe ütközne. Célszerű lenne mindenesetre, ha a Gt. 61. §-át a félreértések elkerülése végett átfogalmaznák, kifejezetten megemlítve a kötelező átalakulás mellett a jogutód nélküli megszűnés önkéntes választási lehetőségét is.
Amennyiben az érintett társaság egyik megoldást sem választja - és amikor erről a cégbíróság tudomást szerez - a jogellenes állapot megszüntetéséhez vezető egyéb szankció hiányában a törvényességi felügyeleti intézkedések eszköztárához kell fordulnia. A bíróság ilyenkor az 1997. évi CXLV. tv (a Ctv.) 50. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján járhat el azzal az indokkal, hogy a bejegyzést követően keletkezett okból (vagyonvesztés miatt) a cégjegyzékbe bejegyzett adat (a jegyzett tőke) utóbb jogellenessé vált, mivel a tőkehiányos állapotot a cég az arra megszabott módon és időtartam alatt nem korrigálta.
Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye a Ctv. 50. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint is, hiszen a cég a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, valamint a létesítő okiratában foglaltakat nem tartja be, azaz törvénysértően működik. Megjegyzendő, hogy a bíróságoknak akkor, ha ilyen helyzetre utaló bejelentést kapnak, nem a kérelemre történő törvényességi felügyeleti eljárás szabályai szerint kell fogadniuk a bejelentést. Ezalatt azt értem, hogy nem szabad az eljárást lerovandó eljárási illetéktől függővé tenni, vagy a bejelentő perképességét vizsgálni. A bíróságnak az ilyen törvénysértő cégműködést hivatalból meg kell akadályozni, éppen ezért az ilyen törvényességi felügyeleti ügyeket mindig hivatalból kezdeményezettnek kell tekinteni. A bejelentés - származzon bárkitől és nevezzék bárhogyan - azt a célt szolgálja, hogy a törvényességi felügyeleti jogkört gyakorló, és az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság figyelmét ráirányítsa a "renitens" társaságokra. A bíróság eljárása tehát a bejelentő számára ingyenes, egyebekben azonban nem különbözik a "normális" törvényességi felügyeleti eljárásoktól. A bíróság rövid határidő tűzésével - megszűntnek nyilvánítás terhe mellett - felhívja a céget a jogszabályi előírások betartására (átalakulásra, önkéntes jogutód nélküli megszűnésre), ha azonban a határidő eredménytelenül telik el, álláspontom szerint nincs szükség a szankciók fokozatos alkalmazásának jegyében bírságolásra vagy a legfőbb szerv összehívására, esetleg a működés felfüggesztésére. [Ctv. 54 § (1) bekezdés b)-e) pontjai].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
