Mivel a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján csupán alapadatok találhatók a nyertes pályázatokról, ezek alapján a támogatások indokoltsága, célszerűsége a külső szemlélő számára nehezen állapítható meg. Egy környezetvédő szervezet 2010 júniusában - némiképp kísérleti jelleggel - az egyik közreműködő szervezettől, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) Nonprofit Kft.-től szeretett volna információkat kapni egy részben uniós forrásokból megvalósítani tervezett beruházásról, amely a Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP) keretében, a szálláshelyek és turisztikai szolgáltatások fejlesztésére kiírt pályázaton szerzett támogatást. A 2007 és 2013 közötti időszakban Magyarország összesen mintegy 30 milliárd euró fejlesztési forrással gazdálkodhat az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében. A területfejlesztés rendszerének egyik alapvető követelményeként meghatározott transzparencia elve alapján a fejlesztéspolitika keretében valamennyi folyamatnak nyilvánosnak és átláthatónak kellene lennie, hiszen a beruházások eredményeként létrejött fejlesztések közvetlenül érintik az emberek életminőségét, és hosszú távon, akár évtizedekre meghatározhatják egy-egy település vagy térség jövőjét. Az uniós támogatással megvalósuló projektek esetén a beruházóknak általában jelentős saját forrásokkal is rendelkezniük kell, és a hazai finanszírozás szűkös lehetőségei miatt komoly erőfeszítéseket is kell tenniük az uniós támogatások megszerzéséért és sikeres felhasználásáért, amennyiben fejleszteni szeretnének.
Az említett civil szervezet az adatvédelmi törvény rendelkezéseire hivatkozva szerette volna megismerni a projekt megvalósíthatóságával kapcsolatos információkat. A DDRFÜ döntés-előkészítési csoportvezetője válaszlevelében a kérelmet elutasította, mivel álláspontja szerint a megvalósíthatósági tanulmány teljes egészében üzleti titkokat tartalmaz, melynek tartalmát csak a projektgazda hozzájárulásával lehet nyilvánosságra hozni. A szervezet ezt követően az adatvédelmi biztoshoz fordult. Álláspontja szerint a Ptk. 81. § (3) bekezdése alapján a DDRFÜ-nek, mint közfeladatot ellátó szervnek meg kellett volna határoznia, hogy melyek azok az adatok, amelyek az üzleti tevékenység végzése szempontjából továbbra is védelemben kell, hogy részesüljenek, annak érdekében, hogy megfelelően érvényesüljön az üzleti titok, mint magánérdek védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága közötti arányosság. A törvény szerint ugyanis nem csak a hazai forrásokkal, hanem az európai közösségi támogatások felhasználásával kapcsolatos adatok sem minősülhetnek üzleti titoknak.
Az ombudsmani eljárásnak köszönhetően, térítés ellenében a kérelmező hozzájutott a megvalósíthatósági tanulmány egyes fejezeteihez (összességében a tanulmány kevesebb mint a feléhez), de ezek megismerése után arra a következtetésre jutott, hogy nagy valószínűséggel vannak még olyan részei a tanulmánynak, amelyeket a DDRFÜ-nek ki kellett volna adnia. Ezt követően a DDRFÜ ügyvezető igazgatója arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a pályázó hibája miatt végül nem került sor a támogatási szerződés megkötésére, ezért az eljárás okafogyottá vált.
Az adatvédelmi biztos az eljárás lezárásra vonatkozó kérésnek nem tett eleget, és végül 2011. szeptember közepén (tehát több mint 1 év elteltével) fejezte be a vizsgálatot. Ennek keretében ismételten felhívta a DDRFÜ figyelmét arra, hogy a megvalósíthatósági tanulmány tartalma közérdekű adatnak minősül, és a közérdekű adatokat - a törvény 2. § 4. pontja és 19. §-a alapján, illetve a törvényben megállapított kivételekkel - mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Ez a rendelkezés kiterjed valamennyi, a közfeladatot ellátó szerv kezelésébe került adatra, függetlenül attól, hogy közpénz felhasználására ténylegesen sor került-e a konkrét esetben. Hangsúlyozta továbbá, hogy az adatok minősítésének és kiadhatóságának az eldöntése mindig az adatkezelő feladata, de a Ptk. alapján a kedvezményezett is köteles lett volna tájékoztatást adni a tanulmányban szereplő közérdekű (illetve közérdekből nyilvános) adatokról, hiszen közfeladatot ellátó szervvel lépett jogviszonyba.
Ez utóbbival kapcsolatban azonban sokkal praktikusabb megoldás, ha elsősorban a közfeladatot ellátó szervtől várjuk el a nyilvánosság biztosítását. A beruházók részéről a félelem érthető egyrészt amiatt, hogy az uniós források felhasználására vonatkozó szigorú szabályok miatt bármilyen időbeli csúszás megakadályozhatja az adott projekt megvalósítását, másrészt jól látható, hogy a közreműködő szervezetek számára sem egyértelmű, hogy a pályázati dokumentáció mely része tekinthető egyértelműen üzleti titoknak. Az említett ombudsmani állásfoglalás sem ad egyértelmű választ az utóbbi kérdésre, ezért nagy szükség lenne egy olyan bírósági eljárásra, amelynek eredményeként - hosszú évekkel az uniós fejlesztési pénzek megnyílása után - végre tisztább képet kaphatnánk a pályázati dokumentációk hozzáférhetőségéről. (Pánovics Attila, PTE ÁJK)
A Carrier IQ szoftvert 150 millió amerikai okostelefonra telepítették előre az ügyfelek adatainak gyűjtésére és továbbítására, tudtuk vagy hozzájárulásuk nélkül. A hétköznapi felhasználók elől jól elrejtett program figyelemmel kísérte a készülékek földrajzi pozícióját, a billentyűleütéseket, az SMS és email forgalmat, és az internetezést is, segítségével akár hozzáférhettek azonosítókhoz és jelszavakhoz, PayPal átutalások adataihoz is. Az ügyben az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottsága is vizsgálatot indított, mivel érintettek a Carrier IQ fejlesztői, a szolgáltatók nagy többsége és a készülékgyártók is tudhattak róla. A szoftvert egy HTC mobilon fedezték fel, de megtalálható Nokia, Samsung, Blackberry és iPhone készülékeken is. A vizsgálatot egyszerűsíti, hogy néhány szolgáltató már elismerte, hogy élt a Carrier IQ által nyújtott lehetőségekkel, a magyarázatuk szerint kizárólag a készülékhardver és a hálózati teljesítmény monitorozására használták a programot és egyáltalán nem figyelték a személyes adatokat. A HTC azzal védekezik, hogy az AT&T, T-Mobile és a Sprint mobilszolgáltatók bizonyos gyártókat szerződésben köteleztek arra, hogy telepítsék az alkalmazást, az első vizsgálatok alapján a HTC mellett a Samsung, és lehetséges, hogy a Motorola is elfogadta ezt. A Nokia és a RIM viszont tagadja, hogy engedélyezték vagy azt telepítették volna. Kérdéses azonban, hogy miként tagadhatták meg a kérést, illetve a szolgáltatók hogyan tehették meg, hogy a gyártó tudta nélkül utólag mégis felkerült a szoftver. (hwsw.hu)
Hamarosan az angol helyett a kínai lehet az internet domináns nyelve - véli a Zürichi Egyetem kutatója. A legújabb becslések szerint az angolul beszélő felhasználók száma eléri az 536 milliót, míg 509 millió olyan internetező van, aki beszél vagy olvas kínaiul, de ez a szám nagy valószínűséggel emelkedni fog. Ennek okaként Martin Luginbühl kiemelte, hogy az angol nyelvet beszélő országokban gyakorlatilag a lakosság jelentős része már rendelkezik internet hozzáféréssel, viszont Kínáról még közel sem mondható el. Bár az angol a második világháború óta globális nyelvvé vált, az 1990-es évek közepén az oldalak több, mint 80 százaléka angolul jelent meg, de mára ez a szám körülbelül 40 százaléka csökkent. (sg.hu)
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
